–

Már megint brazilfocista-lábam van – a szőrszálak hosszúságára utalva általában ezzel a címszóval indultunk el a barátnőimmel gyantáztatni az egyetemen. Akkoriban még fémedényben forralt, sötétbarna kulimászt kent ránk Marika néni, a kozmetikus, mi meg lábunk alatt a Hajdú-bihari Napló egy régi számával, állva tűrtük a műveletet.

A megszáradt félméteres csíkokat a ráragadt szőrrel együtt aztán Marika néni a fodrászszövetkezet függönnyel elkerített részében felforralta, és átszűrés után újrahasznosította. Hogy a korábbi vendégek szőrszálai érintkeztek-e a bőrömmel… Nos, ezt a kérdést töröltem a felfedeznivalók listájáról.

Brazil lábat persze legfeljebb tévéközvetítéseken láthattunk, de azóta a világ felkapta a jelzőnket, ami nem nekünk, hanem hét brazil nővérnek köszönhető. A testvérek a nyolcvanas években New York-i szalonjukban brazil szőrtelenítésként hirdették a módszert, amely a riói strandok mind kisebb fürdőruhaméretei diktálta egyre kisebb szőrfelületet garantált. Időközben annyit költöztem – és szőrtelenítettem –, hogy egész érdekes dolgok kerültek a szemöldökömre és a lábamra négy kontinensen, ezért körülnéztem a nagyvilágban, hogy mi is a helyzet szőrügyben.

Csokimáz a lábamon

Egy pekingi elegáns spa apró Buddhákkal telerakott szobájában, hangulatvilágítás és andalító pánsípzene mellett zen állapotban vártam a meleg gyantára. Limitált kínainyelv-ismeretem miatt elsőként az orrom jelezte, hogy itt nem a fehér patronos kulimászt használják, ugyanis olyan intenzív csokoládéillat töltötte meg a helyiséget, hogy biztos voltam benne, a másik szobában ipari mennyiségű csokigyártás folyik. Ám csokibűnbarlang helyett kakaóbabos massza landolt a lábamon, és meglepő módon a Gombóc Artúr-i mennyország relatíve fájdalommentes élményt produkált.

via GIPHY

Cukros Sprite mézzel

A Boszniában rám kent ragacs eltávolítása viszont olyan fájdalmas volt, hogy a szemöldököm körül és a lábamon lévő sárgás mázzal akár azonnal sprinteltem volna kifelé, de legalábbis becseréltem volna az érzést egy kis intenzív kitolási szakaszos fájdalomra.

A katyvasz Sprite, cukor, citromlé és némi méz keveréke volt, és az ókori egyiptomiakat szidhatom a cukor + folyadék gyanta elterjedése miatt. A módszer ma is népszerű a Közel-Keleten, ahol az iszlám kultúra megköveteli az intim testrészek szőrtelenítését.

Az egyiptomiak egyébként nemcsak apró háromszög alakú intim szőrzettel ábrázolták a nőket rajzaikon (amely fazon eléréséhez tengeri kagylóból készítettek csipeszt), de a felső osztálybeli hölgyeket bronzborotvával temették el, biztosítandó számukra a halál utáni életben is szőrtelenítés lehetőségét. Engem azért az évezredek óta bevált cukros anyag természetes jellege sem tudott meggyőzni arról, hogy megéri vállalni a kilences erősségű fájdalmat. A szilvagyantát pedig horribilis ára miatt hagytam ki.

via GIPHY

Amikor a varrókészlet kerül elő

Van az úgy, hogy a rövidebb szőrszálak nem kooperálnak. Egy alkalommal a maximalistának tűnő kínai kozmetikus kedvesen egy cérnaszálat mutatott. Ismeretek és nyelvi akadályok miatt elkövettem azt a hibát, hogy zöld jelzést adtam neki: a hölgy egy szőrszál köré fonta a cérnát, majd ezt egy nanoszekundum alatt párszor megismételve ki is húzott jó néhányat, és én a meglepetéssel vegyes fájdalomtól katapultáltam a kozmetikusi székből.

Jó pár méternyire landolva könnyek között húztam elő limitált kínainyelv-tudásomból azt a mondatot, hogy a szőrszálak maradnak ott, ahova Isten teremtette őket.

A fonaldepiláció egyébként sokaknak bevált: Amerikában bevásárlóközpontok sora kínálja az instant és rendkívül gyors szemöldökszőr-eltávolítást.

via GIPHY

Borotva a szemöldökön

Dél-Kínában közben sok nő szimplán befekszik a manikűrös terebélyes székébe, és amíg a körme szárad, addig klasszikus borotvapengével formára szabják a szemöldökét. Ezt nem próbáltam ki. Ahogy a dél-koreai nők módszerét sem: az országban tombol a szépségipar, a nagyobb szemeket áhítók fel is varratják a szemhéjukat, és sokan lézeres szőrtelenítéssel mondanak örök búcsút a szőrszálaknak.

via GIPHY

Ahogy tetszik

A kilencvenes évek második felében még vígan grasszálhatott kolléganőm az irodában úgy, hogy testszínű harisnyáján hol átütöttek, hol csak a nejlon alatt ide-oda tekeregtek a hosszú fekete szőrszálak. Aztán szépen ránk telepedett a média és pornófilmek sugallta szépségideál, és a teljes test szőrtelen lett. De a szokás nem minden kultúrát érint. Kínában még lehet jócskán látni szőrös lábú nőket, és a bugyikba nem kukucskáltam be, de a kozmetikusomtól begyűjtött információból úgy tűnik, a trend itt nem hódított meg minden egyes testrészt.

Ráadásul az anyajegyből kinőtt szőrszálak szerencsét hozónak számítanak, így fekete pöttyökből lecsüngő hosszú szőrszálakat lehet ám látni arcon, karon egyaránt.

Londonban egy tréningen akadt meg a szemem a mellettem ülő kollegina lábán – au naturel tekeregtek a szőrszálak. A Daily Mail egyik felmérése szerint a brit nők 51 százaléka természet alkotta teljességében hagyja intim területein a szőrmennyiséget. De úgy tűnik, az angolok mellett New Yorkban is toleránsak az emberek, és a szőrösség–szőrtelenség kérdését mindenki eldönti magának.

 

Változó trendek

Úgy látszik, trendek jönnek-mennek, a szőrtelenséget preferáló rómaiak és görögök után a sötét középkor hozta el a testszőrzetet érintő döntés szabadságát, bár Medici Katalin a fanszőrzet védelmezőjeként megtiltotta alattvalóinak, hogy megszabaduljanak a szőrzettől az intim területeken, és velem ellentétben, ő be is kukkantott a ruhák alá. A XX. század elején az egyre rövidebb szoknyák alól kikandikáló lábak és a Gillette első női borotvája hozott ismét áttörést, és egyre kevesebb lett a szőr. A hatvanas–hetvenes évek liberális mozgalmai aztán újra divatba hozták, hogy mindenki ott és annyi szőrt növeszt, amennyit akar – legalábbis a tengerentúlon. A szőrtelenség és a szőr elfogadottsága ciklikusan visszatér, de

a legjobb lenne, ha elfogadnánk, hogy mindenki annyi szőrt hagy meg a saját testén, amennyit jólesik neki,

lehet csupasz csiga, csünghetnek akár hosszú szőrszálak az arcán lévő anyajegyből, vagy lehet szolidan szőrös lábú. Ez magánügy – még ha itt-ott kilóg is a szőrszál.

Trembácz Éva Zsuzsanna

Ha tetszett szerzőnk írása, olvasgass tőle még ITT is!