Ki fizeti, ha elromlik a főbérlő mosógépe? Mit a teendő, ha megszívatott a főbérlő, és egy hetet adott kiköltözni a kecóból?  És egyáltalán, bemehet hozzád kérdezés nélkül? Mi van, ha nem fizeted időben a bérleti díjat, mert úgy jött ki a lépés?

Ezeket a kérdéseket jobb előre tisztázni egy sor másik dologgal együtt. Itthon a lakáskiadást a 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza, ám sajnos nem teljes körűen. 

Mielőtt fizetnél, és elköteleznéd magad 

  • Nézd meg a lakást, és tisztázd, tartozik-e hozzá parkoló, tároló, padlás vagy bármi egyéb
  • Kérd meg a tulajdonost, hogy mutassa meg a tulajdoni lapot. Meredeken hangzik, de nagyon nagy jelentősége lehet
  • Kérd el a tulaj személyiét is, ha nem hajlandó megmutatni, az felvet bizonyos kérdéseket 
  • Írjátok össze közösen, milyen berendezési eszközökkel veszed bérbe a lakást, és azok milyen állapotúak
  • Tisztázzátok, hogy mit takar a rezsi pontosan 
  • Kérdezd meg, van-e a lakásnak biztosítása, és mire terjed ki
  • Szerződés nélkül nincs albérlet! 

Szerződés

Egy jó szerződés nincs túlgondolva, azonban rögziti a neuralgikus pontokat. Vegyük azt példának okáért, hogy van az ingatlan tulajdonosa, aki két egyetemistának adja ki a lakást. Az egyetemisták ebben az esetben társbérlők lesznek, azaz önálló bérlőnek minősülnek. Mindenki maga után fizet, a megállapodásnak megfelelően.

A másik kategória, ha bérlőtárs érkezik a lakásba, ebben mindhárom félnek meg kell állapodnia. Ilyenkor egyetemleges felelősség terheli a feleket, azaz, ha valaki lelép, a másik fizethet utána is. Viszont a jogaik is megegyeznek, és több önálló lehetőségük van. Ha az egyetemistáink így bérlik a lakást, és hopp, kiderül, hogy az egyiknek van vagy születik egy gyereke, akkor a másik beleegyezése nélkül hozhatja a lakásba, ha pedig megunta a közös életet, a bérlőtársa nélkül távozhat örökre a lakásból. 

Érdemes beleírni a szerződésbe, hogy  a bérlő milyen lakbér mérséklésre tarthat igényt, ha átvállalja a javításokat, illetve kifizeti-e előre ezeket, kvázi meghitelezve a főbérlőnek. 

A tulajdonosnak érdemes akár közjegyzőhöz is mennie a szerződés aláírása miatt, mert ebben az esetben, ha gond van, könnyen kibocsájtható egy fizetési meghagyás, és nem kell a bírósági döntésre várni. 

Az, hogy határozott vagy határozatlan időre kötitek a szerződést, a saját döntésetek. Ha határozott szerződést kötsz, mint bérlő, csak akkor mondhatod fel, ha a főbérlő szerződést szegett. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy milyen időszakra szól, mennyi a kaució, az lelakható-e, illetve mennyi a felmondási idő, ki fizeti a rezsit és mit tartalmaz  (víz, villany, gáz, internet, közös költség stb.), mennyi a felmondási idő. Ha vannak bútorok és berendezési tárgyak, azokat is ajánlott felsorolni a félreértések elkerülése végett. Érdemes rögzíteni, hogy a távozáskor ki kell-e festeni a lakást a bérlőnek vagy sem.  

Bérleti díj 

Fizetni vagy a szerződésnek megfelelően kell, vagy, ha nincs rögzítve a pontos időpont, minden hónap 15. napjáig. Ha ezt a bérlő elmulasztja, akkor írásban kell felszólítani a fizetésre. Ehhez képest nyolc napra lehet felbontani a szerződést, és eldönteni, minden rendben volt-e egyébként, visszajár-e a kaució, melynek maximális összege három havi bérleti díj lehet. Ha átutalással fizet a bérlő, annak van nyoma, ami peres esetben jöhet jól, de ha készpénzben, akkor is javasolt egy átvételi elismervényt íratni a főbérlővel. 

Adózás

Jelenleg a lakáskiadás termeli a legnagyobb hasznot, az állampapírok és egyéb befektetések ennek közelében sincsenek.

Ehhez képest nagyon kevesen adóznak a hosszú távú lakáskiadás után. 2018-ban a kormány könnyített a kiadók terhein, így 15 százalék SZJA-t kell fizetni a bérbeadónak, aki legtöbbször adószám nélküli magánszemélyként adja ki az ingatlant. A bérbeadó dönthet, hogy tételes elszámolást választ (levonja a lakásra fordított költségeket, például a rezsit), vagy tíz százalék költséghányad levonását kéri, és ezután adózik. A pontos részleteket érdemes egy könyvelővel megbeszélni, illetve elolvasni az adóhatóság tájékoztatóját. 

Javítások

Távozáskor a lakást a főbérlőnek kell átadni, olyan állapotban, ahogy az ember megkapta. Ha működött a mosógép, akkor úgy, ha nem volt lyuk a falon akkor lyuk nélkül kell visszaadni az otthont. Ugyanakkor a bérbeadónak kötelessége karban tartani az épületet, a központi berendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiséget, és az itt lévő berendezéseket.

A lakásban lévő berendezések karbantartása és esetleges felújítása a bérlő feladata, a csere, ha máshogy nem szabályozzák, a bérbeadóé.

Abban az esetben, ha egy hiba csak úgy hárítható el, hogy a lakónak ki kell költöznie a javítás idejére, akkor a költözés költségeiről és az új ingatlanról a főbérlőnek kell gondoskodnia. És természetesen azonos településen kell biztosítania az új ingatlant. 

Ellenőrzés, bejelentkezés, távozás 

Mindenki aggódik azért, hogy szétverik-e a lakását, minden rendben van-e vele.

Ennek ellenére nem lehet csak úgy besétálni az ingatlanba, „ellenőrzés” címszóval.

Ezt évente csak egyszer lehet megtenni, kivéve, ha a szerződésben ez máshogy van szabályozva, de ezt sem lehet megtenni az albérlő zavarásával. 

Bejelentkezhet-e az albérlő az ingatlanba? Ezen mindig megy a vita, ám az biztos, hogy egyes esetekben még a rózsaszín úgynevezett bejelentőlapot sem kell aláírnia a tulajdonosnak – írja az Utcajogász blog. „Ha a lakó közokirattal (például bíróság ítélet vagy közjegyző által kiállított okirattal), vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal (ügyvéd által ellenjegyzett, vagy két tanú nevével, lakóhelyével és aláírásával rendelkező okirattal) igazolja, hogy jogosult a lakás/szoba használatára, az okmányirodának kötelessége bejegyeznie a lakcímet a szállásadó aláírása nélkül.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet kirakni a lakót, ha nem tartja be a játékszabályokat, és csak akkor érvényes, ha van érvényes szerződés.

Ami viszont rossz hír sokaknak, és amiért nagyon sokan nem adnak ki kiskorú gyerekesnek albérletet, az az, hogy a kilakoltatási moratórium az albérlőre is vonatkozik, ha nincs hova mennie. 

 A törvény megfogalmazása szerint ha „a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult”, akkor kiköltöztethető az ingatlanból, egyéb esetben meg kell várni a moratórium végét. Ez ellen jelenthet legalább részben megoldást a közjegyző előtt aláírt szerződés, mert ebben az esetben a végrehajtó azonnal eljárhat az ügyben. 

Ha eladják a lakást

A legnagyobb szívás, ha a főbérlő úgy dönt, eladja a lakást, és kész tények elé állítja az albérlőt. Ám nem azért, amiért gondoljuk.  Az új tulajdonossal a szerződés tárgya átszáll rá, így ha érvényes a szerződés, a bérlő marad.  

Zimre Zsuzsa