WMN-kvíz: Kinkali, hacsapuri – mennyit tudsz a csodálatos Grúziáról?

„Szálanként is árulják a cigit, szeletenként a kenyeret, kalácsot, laponként az újságot, poharanként az üdítőt, egyenként a gyertyát, szentképet, könyvet, nyalókát, lufit." – Plasztikus és mulatságos úti beszámoló egy nem mindennapi helyről. Na és a képek...!

Olaszországban láttam először a tengert. És noha kisgyerekként még nem fogtam fel, mit is jelent ez, mai fejjel elképesztően hálás vagyok a családomnak. És nemcsak azért, mert ez az élmény egy életre megalapozta a sós víz és az olasz kultúra iránti rajongásomat, de azért is, mert azóta tudom: sajnos rengeteg embernek nem adatik meg az utazás lehetősége.

Alapélményem volt New Yorkban a szédülés. Nem múlt el hét nap alatt sem, pedig azt hittem, idővel megszokom a hatalmas tereket, a nagy magasságokat, a villámgyors lifteket, a nyaktörő érzést, amikor keresem a szememmel egy épület tetejét, vagy a rémületet, amikor elszáguld mellettem egy metrószerelvény.

A Körösfeketetón zajló vásár több százéves hagyomány, és nem csupán tárgyakat kínál: bizonyíték arra, hogy a történelem, az idő és a társadalmi változások dacára is vannak dolgok, amelyek tarthatnak akár örökké. Csak emberek kellenek hozzá, akik jól megférnek egymás mellett.