Doffek Gábor életében háromszor hozta úgy a sors, hogy egyedül kellett lennie, egyedül kellett boldogulnia. És amennyire szenvedett ezekben a helyzetekben, olyan sokat tanítottak neki a határairól, az erejéről, önmagáról. Most pedig, egy véletlen zeneválasztás miatt hirtelen rászakadtak ezek a sorsfordító emlékek. Neked is van hasonló dalod, ami elválaszthatatlanul összefonódott egy korszakoddal?
Úgy tűnik, bár jó pár szabály kultúrafüggő, eltérő a hozzáállás a szoptatást, az önállóságra nevelést és a balesetekre való reagálást illetően is, egy dolog univerzális csak: mindenki jobban fogja tudni, mit is kell csinálnod a gyerekeddel, mint te magad.
Egy anya, aki a válása után külföldre ment dolgozni, hátrahagyva a fiát. FONTOS: mindenképp olvasd el a történetét, mielőtt kommentelsz!
Út a „nyiszitől” az anyának szóló szűkszavú válaszokon át a nehezen, de csak kiérdemelt sikerig. Avagy: hogyan vegyük rá kétnyelvű, nem magyar környezetben nevelkedő gyermekünket az anyanyelvének használatára?
Van, hogy az ünnep, ha nem is túlélőtúrává, de legalábbis extrém sporttá alakul. Máskor valami egészen bizarr gúnyát ölt, mégis szép. És az is előfordul, hogy minden másként történik, mint ahogy elterveztük… Iliás-Nagy Kati különleges ünnepi történeteket gyűjtött:
Napló arról, hogy az igazi hiányra néha csak utólag ébred rá az ember. Na meg arról, hogy miként csapja be magát a szív időnként.
„Reménykedem, hogy egy nap a bíróságok tényleg meghallgatják a gyerekeket, hogy az anyák, akik védik a gyerekeiket, nem hisztérikáknak lesznek beállítva, hanem olyan erős és emberfeletti türelemmel és szeretettel megáldott lényeknek, akik a végsőkig harcolnak a gyerekeikért, még akkor is, ha egy teljes jogi rendszer van ellenük és a gyerekeik ellen.”
Kemény Gabriella Londonban sem hazudtolja meg önmagát: „Nem tapogatóztam, fejest ugrottam mindenbe, ami elém került, meg akartam ismerni ezt a fura, gyökereiről leválasztott entitást, aki itt lehetek. Kivettem a legelső szobát, amit láttam, bementem a két első kávézóba, ami megtetszett, hátha kell nekik social media manager.”
Hogy mi változik meg, amikor a gyerek külföldre megy tanulni? Minden és semmi… Mondja Marishkánk, akinek felnőtt és kiröppent a lánya. És még azt is elmeséli, miféle kalandokkal jár a távanyázás.
Még mindig nincs vége az elvándorlásnak, még mindig akadnak újak, akik útra kelnek. Vajon viszik magukkal a nemzeti ünnepeinket is? Mit jelent nekik ez a nap a távolban?