Vajon miért fáj olyan sok kislány hasa reggelente? Miért szédülnek, émelyegnek, panaszkodnak fejfájásra, miközben a környezetük gyakran csak legyint: érzékenyek, túlreagálják, majd kinövik? Egy személyes történet és szakértői vélemények arról, hogyan tanulják meg a lányok már egészen korán elnyomni a szükségleteiket – és hogyan beszél helyettük a testük.

„Most akkor Európába vagy Ázsiába megyünk?” – a kérdés Georgia (régi nevén Grúzia) esetében nemcsak földrajzi, hanem kulturális és politikai értelemben is felmerül. Kóbor kutyák, végtelen vendégszeretet, sajttól roskadozó asztalok, különleges nyelvek és identitások – Szászi Fanni személyes útinaplója egy országból, amelyet lehetetlen kategóriákba sorolni.

Ott állsz a terminál előtt, és felvillan a kérdés: mennyi borravalót adsz? 0%, 10%, 15%? Mögötted sor, melletted a pultos, és egy pillanatra úgy érzed, mintha mindenki a döntésedet figyelné. Időközben állandó tétel lett a blokkokon a szervizdíj, amit akkor is ki kell fizetned, amikor te viszed az asztalhoz a fröccsödet.

Van néhány hűsítő ötletünk az extrém hőség elviseléséhez:

Nyári szünetben rengeteg olyan helyzet adódhat, amely próbára teszi a serdülőt és a szülőt egyaránt. Bulizás, unatkozás, telefonnyomkodás, lustulás – mennyire asszisztáljunk a gyereknek a szabadideje eltöltéséhez? És az rendben van-e, hogy feladatokat adunk neki, mondván, „úgysincs semmi dolga”? Polyák-Pásztor Diána pedagógus szerint a vakáció alatt is sokat lehet tanulni: de nem úgy és nem abból, ahogy elsőre gondolnánk.

Az egyedülállóság ma már nem csak várakozási állapot. Egyre több nő kérdőjelezi meg a párkapcsolat hagyományos, kötelező érvényű narratíváját, és alakít ki önálló, teljes életet pár nélkül. A kutatások és személyes történetek is azt mutatják: az egyedüllét nem feltétlenül hiányállapot, és nem is mindig trauma következménye – sokszor tudatos döntés, életforma vagy egyszerűen egy másfajta vágy.

Egy magyar család élete a világ másik felén: Új-Zéland multikulti társadalma, természetközeli szemlélete, mezítlábas kultúrája és lassabb ritmusa.

Kíváncsi lennék, hányan bólintottak rá a kaposfői Fapuma Falatozó álláshirdetésére, mielőtt kikerült a Facebookra. Hányan mondtak igent egy olyan szemléletre, ami a „tűrd és csináld” mentalitást élteti. Olyasmire, amit valójában nem ünnepelnünk kellene, hanem végre meghaladnunk. Kaiser Orsolya véleménycikke.