A dal, ami egész nap nem megy ki a fejedből – de mi áll a dallamtapadás hátterében?
„Vándor, szíved rég a vágytól ég…” Na, ha van dal, amit soha életemben nem hallgattam meg önszántamból, és minimálisan sem tükrözi az ízlésem, az biztosan ez, és mégis, idestova négy napja ezzel kelek és fekszem, a nap legváltozóbb szakaszaiban énekel az fejemben Judy. A dologért egyébként a sarki kisbolt eladója a felelős: a fickó úgy éli túl a 12 órás műszakokat, hogy saját playlistet állított össze kedvenc dalaiból, és egész nap fullon bömbölteti a Groovehouse-inspirálta magyar slágereket, amik aztán úgy bennragadnak, hogy nincs az a Led Zeppelin, ami kiütné őket az agyamból. (Ennél már csak az a rosszabb, amikor önkéntelenül dúdolni is kezdem őket random helyszíneken, mások füle hallatára.) Takács Dalma a Psychology Today cikkét szemlézte a dallamtapadásról.
–
A dal felelőse az amigdala
A jelenség bizonyára sokatoknak ismerős. 1979-ben (bőven a Groovehouse megalakulása előtt) egy német pszichiáter, Cornelius Ecker találóan earwormnak, azaz „fülféregnek” nevezte el a jelenséget, amikor egy dal, vagy annak bizonyos sorai a fejünkben ragadnak, és órákon, akár napokon át kísértenek bennünket. Ecker szerint leggyakrabban azok a dalok tapadnak meg, amik egy fontos életeseményt vagy emléket idéznek fel bennünk, és érzelmileg is hatással vannak ránk. (Mondjuk, bárhogy kutakodom az emlékeim között, egyelőre semmilyen kapcsolódást nem találtam a Vándorhoz, de kettőnk közül Ecker a pszichiáter.) A szakember azt is elmondta, hogy ezek a dalok a halántéklebenyre hatnak – többek között az érzelmi reakciók feldolgozásáért és tárolásáért felelős amigdalára –, így tudattalanul összekapcsolódik a hallott dal és a hozzá kapcsolódó élmény.
De Eckeren kívül másokat is foglalkoztatott már a jelenség. Lutz Jancke például rámutatott, hogy a zene akár erősebben is hathat az érzelmeinkre és az emlékezőkészségünkre, mint a mindennapi teendőink, David Silbersweig agykutató pedig azt állapította meg, hogy
általában 20 másodpercnyi ragad be és pörög újra az agyunkban az adott dalból, és leginkább azok a számok raktározódnak el, amikben sok a repetitív rész, a hosszú, azonos hangjegyek és a kisebb hangközök.
Oké, és ez most jó vagy rossz nekünk?
Mint a kutatások rámutattak, a gondolataink közel 40 százaléka spontán kogníció, és a dallamtapadás is sokaknál kiváltó ok nélkül, teljesen váratlanul jelentkezik. Bár az „earworm” lehet kifejezetten idegesítő (főleg, ha te épp baromira nem Groovehouse-t akarsz hallgatni), azonban dr. Partha Nandi szerint akár hasznunkra is válhat. A jelenség hatására ugyanis a zenei emlékek megerősödnek a hallókéregben – az agynak ez a része felel a hang feldolgozásáért –, ezáltal pedig fejlődik az emlékezőképességünk.
Nagyjából az emberek harmadát kifejezetten zavarják a bennragadó dallamok, és akár szorongást és erős stresszt is átélhetnek általa, így esetükben, amennyiben 24 órán belül nem múlik el a jelenség, akár orvosi segítség is indokolt lehet! Ez persze meglehetősen ritka, a legtöbbször bőven elég, ha engedünk a nyomásnak és meghallgatjuk a szóban forgó számot, majd más műfajú dalokat pörgetünk, ezzel elterelve a figyelmünket az eredetiről.
Úgy tűnik, Lady Gaga ragad be a legkönnyebben
2016-ban az American Psychological Association közzétett egy kutatást, amiben 3000 embert kértek arra, hogy számoljanak be azokról a dalokról, amik a leggyakrabban a fejükben ragadnak. A kutatást 2010 és 2013 között készítették, és az eredmény nem meglepő módon jelentős átfedést mutat az akkor futó legnagyobb slágerekkel.
A lista ugyanis a következő módon nézett ki:
- Bad Romance – Lady Gaga
- Can’t Get You Out Of My Head – Kylie Minogue
- Don’t Stop Believing – Journey
- Somebody That I Used To Know – Gotye
- Moves Like Jagger – Maroon 5
- California Gurls – Katy Perry
- Bohemian Rhapsody – Queen
- Alejandro – Lady Gaga
- Poker Face – Lady Gaga
És bár nem meglepő, hogy a listára olyan muzsikák kerültek, amiket a vizsgált időszakban unásig játszott a rádió, a felsorolt számok más közös tulajdonságokban is egyeznek. Amellett ugyanis, hogy mindegyik népszerű dallamformákat és szokatlan hangközöket tartalmaz, valamennyiben a tempó is gyorsul bizonyos időközönként. Mindemellett a szakemberek arra is rámutattak, hogy minél dallamosabb egy szám, és minél személyesebb a dalszöveg, annál nagyobb valószínűséggel okoz dallamtapadást.
Úgyhogy most megyek, megadom magam a Vándornak, aztán békésebb vizekre evezek – hátha végre véget érhet mára ez a kálváriám.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / stock_colors
