–

Bullshit, hogy a pénz nem számít/boldogít stb.

A pénz annak nem számít, akinek sok van, annak nem határozza meg a hétköznapi döntéseit, akinek annyira kényelmes az élete anyagi szempontból, hogy felül tud emelkedni az árakon. Szerintem Magyarországon kevesen vannak így, és egyre kevesebben. De közben meg 

az lenne a cél, hogy egy átlag dolgozó embernek ne minden apró hétköznapi döntése pénzügyi szorongások körül forogjon. 

Elvileg ehhez visz közelebb a kakeibo nevű japán módszer, aminek a neve egyébként háztartási naplót jelent, amiben az is benne van, hogy ez a kérdés túlmutat a sokak szerint rideg számokon (és egy nő találta ki – de erről majd később).

Hiszen 

a matek elvileg „egyszerű”: megnézed a bevételi oldalt, levonod a fix kiadásokat, kapsz egy számot, és akkor azzal gazdálkodhatsz minden hónapban. Csakhogy az élet nem ilyen, a hónapok sem egyformák, az emberek meg főleg nem. 

A kakeibo abban tud többet ennél, hogy a mindfulness, az éber tudatosság bekerül a képletbe, és megelőzi a számokat. Mert a pénzügyek matematikai problémák ugyan, de emberi-pszichológiai tényezők bonyolítják. Az igényeink ugyanis nemcsak nagyon egyediek lehetnek, hanem folyamatosan változnak is, nem években, hanem percekben mérve. Egyik pillanatban még az van a fejünkben, hogy „az vagy, amit megeszel”, és erre kell(ene) a legtöbbet költeni, a következőben pedig már kiderül, hogy szervizbe kell vinni az autót, ami sem időben, sem pénzben nem teszi lehetővé, hogy akkora figyelmet fordítsunk az étkezésre. Ráadásul folyamatosan ömlik ránk, hogy mire kellene vagy lehetne még költeni, és akkor a megtakarításról még nem is ejtettem szót. A kakeibo ebben tesz rendet, „megkonmarizza” a pénzügyeinket.

A módszer több mint 100 éves, és kifejezetten kevés pénzből tanít gazdálkodni

A kakeibót 1904-ben Hani Motoko, Japán első női újságírója, majd később egy női havilap kiadója fejlesztette ki. Segíteni akart a korabeli nőknek, hogy a szűkös anyagi keretek ellenére meg tudják valósítani élet- és megtakarítási céljaikat. Ezért olyan költségvetési rendszert hozott létre, ami hasznos, egyszerű és a tudatos gondolkodást (mindfulnesst) a számok elé helyezi. A nők megcélzása miatt nevezte el household accountnak (háztartási fiók), ami azért is nagyon beszédes, mert szerintem alapvetés, hogy ott mindig újratermelődik a kupi, és valahogy belekerülnek oda nem illő dolgok – pont mint a kiadásoknál.

Mit tud a kakeibo?

Azzal kell kezdeni, hogy tudatosan végiggondolod:

  • Mennyi bevételed van egy hónapban?
  • Mennyit szeretnél megtakarítani?
  • Mennyit költesz jelenleg?
  • Miben szeretnél fejlődni?

Tudom, hogy ez elsőre csak kicsit más, mint a bevétel–kiadás leírása, de a hangsúly a módszer követői szerint a célokon van. A cikkben megszólaló pénzügyi tanácsadó azt mondja, 

el kell fogadnunk az alapvető igazságot, hogy több dolgot megengedhetünk magunknak pénzügyileg, ha tudatosan tervezünk és teszünk félre, de mindent akkor sem. Sőt.

Ez nem csak a pénzügyekben igaz: időben, figyelemben, energiában is, ha valamire igent mondunk, akkor közben több más dologra meg nemet. És maga az élet is korlátozott erőforrás. Éppen ezért a pénzügyi tudatosság gyakorlása ebben is hozzásegíthet a jobb balanszírozáshoz. 

A matek után jön a megfigyelés

Miután tisztáztuk a célokat, kicsit visszatérünk a matekhoz, ami nem lesz nagy meglepetés: bevétel mínusz fix kiadások egyenlő x összeg, amiből gazdálkodhatunk. Először csak megfigyeljük, hogy mire költünk, vagyis minden kiadást a következő 4 kategóriába osztunk:

  • alapvető dolgok (élelmiszerek, tisztálkodási dolgok);
  • nem alapvető dolgok (étterem, élmények, mint mozi vagy uszoda);
  • kultúra (könyvek, múzeumbelépők, tanulás);
  • váratlan kiadások (orvos, gyógyszer, autójavítás, születésnapi ajándék valakinek).

Ebben nagyon sokat segít, ha van olyan appod, amibe tudod írni, esetleg a bankod applikációja ezt magától megteszi (ott is lehet általában egyénire módosítani a kategóriákat) – bár a módszer igazán szigorú hívei a kézzel írást javasolják, mert szerintük az jobban megmarad a fejünkben is. Szakértők szerint éppen elég ez a 4 kategória, nem kell ennél tovább bonyolítani. Arra viszont figyelni kell, hogy 

őszintén kategorizálj: ha nincs időjárásnak megfelelő cipőd, és vettél egyet, akkor az alapvető dolog, de ha csak azért vettél, mert megtetszett, akkor bizony nem alapvető. 

Hónap végén számolás, de nem elszámolás

A hónap végén pedig össze kell számolni, hogy melyik kategóriára mennyi pénz ment el, és mennyi maradt (ezt legszívesebben zárójelbe tenném, szerintem a legtöbben úgy vannak vele, hogy szinte pontosan addig nyújtózkodnak, amíg a bankszámlájuk ér – ezért ajánlja minden pénzügyi szakember, hogy a megtakarítást a hónap elején intézzük el, ne várjuk meg, hogy mennyi marad. Egy kakeibótól független ötlet erre, hogy én minden hónap elején eltüntetem a számlámról a megtakarításra szánt (amúgy ne gondoljátok, hogy túl nagy) összeget úgy, hogy azért vészhelyzet esetén hozzáférhető legyen. És van, amikor tényleg nem nyúlok hozzá, van, amikor meg igen.

Vannak meglepő információk a listákat végignézve? 

A kakeibo szerint nem baj, ha nem értük el a megtakarítási célunkat, hiszen ez nem verseny, amiben veszítünk vagy nyerünk. A pénzt, amit valamire (megtakarításra) szántunk, másképp használtuk fel, 

amiből le lehet és le is kell vonni a tanulságot. Egy váratlan orvosi kiadás miatt végképp nem érdemes vádolni magunkat, de azért sem, ha szükségünk volt egy moziélményre egy nehezebb napon.

„Annyira szeretlek, hogy nem akarlak mindenáron itt tartani” – a méltó halálról és az eutanáziáról

WMN Life – 2023. szeptember 19. – KÁ, SzAE

Az első hónap után érdemes visszatérni a korábbi négy kérdéshez, és újragondolni a válaszokat, akár módosítani a megtakarítási célon.

Az általános kutatások is azt mutatják, hogy a kiadások nyomon követése növeli a pénzügyi magabiztosságot és motivál a céljaink elérésére. Ez a módszer annyiban más az összes többihez képest, hogy elfogadásra, önmagad folyamatos monitorozására, és annak alapján való újratervezésre kér ahelyett, hogy hamut kellene szórnod a fejedre, ha adott hónapban sem sikerült a megtakarítási célod. Én kipróbálom, akkor is, ha teljesen egyértelmű, hogy nem lesznek tőle olcsóbbak az élelmiszerek és a fizetésem sem lesz több. De szimpatikus ez a megbocsátó tudatosság.

Ti mit gondoltok?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / We Are

Tóth Flóra