–

Amikor a nagyszüleim megházasodtak, gyakran vendégeskedett náluk a nagypapám akkor még agglegény öccse. Jó kedélyű, bohém fickó volt a Ferike, remekül megértették egymást a nagymamámmal, akinek szintén nem kellett a szomszédba mennie egy kis derűért. Azért persze időnként ő is nekiszomorodott, néha biztos soknak találta húszévesen a háztartással és a kisgyerekével való egész napos foglalatoskodást. Ilyenkor a magába roskadt nagymamám mellett megjelent Ferike, és megkérdezte: „egy jó könyv, forró fürdő, körömlakkozás volt-e már?” Akkoriban még nem volt tele az internet padlása életvezetési lózungokkal, okos konzervbölcseletekkel és gyorsan emészthető, hétköznapi pszichológiai cikkekkel, főleg, hogy még internet sem volt. Ferike azonban

pontosan érezte, néha tényleg nem kellenek nagy dolgok, 180 fokos fordulatok vagy luxusholmik ahhoz, hogy az ember kihúzza magát a rosszkedvéből.

Úgyhogy kicsit továbbgondolva az ő asszonyvidámító szenthármasát, íme, az én módszereim, aminek a (szinte) örök jókedvemet köszönhetem:

1. Apró örömök

Ferikének jó tanítványa lett a nagymamám, aki viszont nekem adta tovább a pozitív gondolkodás Szent Grálját, miszerint az ember csak akkor lehet igazán boldog, ha tudja értékelni az élet apró örömeit. Mert aki nem tudja például megbecsülni, ha hosszas tipródás után, mikor már nagyon hajtja a szükség, végre talál a városban egy tiszta vécét, az semminek nem fog tudni örülni igazán. Ezért is érdemes szerintem összegyűjteni minden egyes napod vidám vagy szép pillanatait. Csak fotózd őket le az okostelefonoddal, legyen az akármilyen mondén dolog (ha inspiráció kell, csekkold a WMN #dolgokamiket szeretünk gyűjteményét az Instagram-oldalunkon).

Rosszabb napjaidon meg nincs más dolgod, mint átlapozgatni ezeket a fotóidat, hogy lásd, az életed igenis szép, még akkor is, ha épp beárnyékolja egy viharfelhő.

2. Fogadd magad örökbe!

Olyan sok emberen látom, hogy mily tengernyi szeretettel képes gondoskodik a környezetéről, figyelmes a barátaival és a családtagjaival, csak épp magáról hajlamos megfeledkezni. Nem tud például úgy örülni a saját sikereinek, eredményeinek, mint ahogy a gyerekét dicséri meg, nem óvja magát úgy, mint a másikat.

Éppen ezért lenne érdemes agyban örökbe fogadni magad, azaz odaköltöztetni a fejedbe a kicsi énedet, akit aztán ugyanúgy meg kell dicsérni, óvni, jutalmazni, ahogy azt, mondjuk, a saját gyerekeddel tennéd.

És ha valami jó dolog ért, eredményes lettél valamiben, akkor soha ne hagyd ki az alkalmat, hogy megállj, egy fejbiccentéssel nyugtázd, vagy veregesd magad hátba büszkén, és ünnepeld is meg, egy csésze jó kávéval vagy egy kocka csokival.

3. Írd le, meséld el!

Nekem nagyon sokat segített, amikor elkezdtem blogolni, hogy az életem bénább, tragikusabb, szívatósabb, nehezebb vagy keservesebb eseményeit megírhattam. Egyrészt, mert mire mások számára is emészthetőbb formára kanyarítottam a történetet, nagyrészt fel is dolgoztam az esetet, másrészt – mivel nem szeretem a szomorú dolgokat – mindig arra törekedtem, hogy a végén legyen valamifajta csattanó. Így viszont kialakult az a szemlélet bennem, ami mindig a dolgok vicces, szórakoztató vonalát lesi.

Ha nem szeretsz írni, az sem baj, meséld el vagy rajzold le a nehézségeidet, meglátod, egy kis kreativitással sokszor meg lehet benne találni a komikus pillanatokat is.

4. Utazz sokat!

Őszintén hiszem, hogy az az ember hajlamos a leginkább beszűkülni és csak a saját nyomorát látni mindenben, aki szinte alig mozdul ki otthonról. Nem egészséges, ha túlságosan össze vagy zárva magaddal, légy akármilyen szórakoztató társaság. Ha teheted, utazz sokat, hogy megismerhesd más kultúrák más szempontjait is. De az is sokat segít, ha csak letérsz a megszokott útról, más útvonalon mész a munkahelyedre, esetleg teszel időnként egy-két kerülőt. Az ember sokszor a saját környezetét sem ismeri, annyira ragaszkodik a megszokott rutinhoz.

5. Adj hálát!

Nem kell feltétlenül vallásosnak lenni ahhoz, hogy észrevedd, milyen szerencsésnek érezheted magad ezért vagy azért. Amiket istennek, a teremtőnek, az életnek, az ősrobbanásnak, a világ energiáinak, magadnak, a családodnak, a szerelmednek vagy a barátaidnak lélekben mélyen meghajolva megköszönhetsz.

6. Segíts másoknak!

Néha egészen új perspektívát kaphatsz, más szemmel nézheted a saját életed, ha felajánlod a segítséged olyanoknak, akik nehezebben élnek vagy több kihívással küzdenek, mint te. Lehet az a Suhanj! Alapítvány, vasárnapi ételosztás a Heti Betevővel, a NANE, gyerekjogok védelme a Hintalovon Alapítvánnyal, állatmenhelyek… vagy bármi, ahol szívesen veszik az önkénteskedést. Ha csak havi két órád van erre, az is elég – neked, és másoknak is.

7. Légy negatív!

Olykor-olykor nyugodtan engedd el magad, légy bátran negatív, sajnáld magad vagy dagonyázz a keservedben.

Végtére is nem vagy robot, aki pedig minduntalan csak derül a világ minden keservén, azzal általában „péhádés” szakemberek szoktak foglalkozni… 

Szóval nyugodtan lógasd az orrod, ha épp ahhoz szottyan kedved, csak figyelj oda, hogy ne ragadj benne.

Ha érdekel, hogy miért jó pozitívnak lenni, olvasd el a HVG Extra Pszichológiában! 

 

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Dmitry Ageev