„Kicsim, mostantól egy másik országban élünk” – így segíts a gyereknek alkalmazkodni
A pedagógiai szakember tanácsai
A státusztörvény bejelentése óta érezhetően csökken a magyar családok oktatásba vetett hite. Hiába fizetne sok szülő a megfelelő iskoláztatásért, a magánintézményekben beteltek a helyek. A bölcsődei és óvodai csoportok élhetetlen létszámmal, összevontan működnek, a pedagógusok túlterheltek, így nem meglepő módon vannak családok, amelyek fontolóra veszik a külföldre költözés lehetőségét. Batancs Enikő Németországban élő pedagógiai szaktanácsadó és óvodapedagógus segít abban, hogyan készíthetjük fel a gyerekünket, ha az országváltás mellett döntenénk.
–
A legtöbb kisgyerekes család nem bízza a véletlenre a szerencséjét – ez részben abból is látszik, hogy az utóbbi időben egyre többen keresik fel a tanácsadásomat a külföldre költözés témájával. A jobb színvonalú oktatásban és a jobb megélhetési és életkörülményekben bízva a párok törekszenek rá, hogy minél felkészültebben vágjanak neki a nagy útnak, ám sokan csak a bonyolult szervezésbeli feladatok után jönnek rá, hogy erre a gyereket is fel kell készíteni. Na jó, de hogyan? Mi segíti a legkisebbek beilleszkedését egy új környezetbe, adott esetben egy új országba? Németországban élő pedagógiai szaktanácsadóként és óvodapedagógusként összegyűjtöttem néhány gondolatot, amivel hozzám forduló szülőket szoktam segíteni.
1. Beszélgessetek sokat és őszintén!
A költözés sok izgalommal jár. Ez várakozást, pozitív és negatív gondolatokat, aggódást, félelmet, bűntudatot és akár a tehetetlenség érzését is magával hozhatja. Abban az időszakban, amikor úgy kell dolgokat intéznetek, hogy még ti sem ismeritek az új ország szokásait és mindennapjait, gyakran jelenik meg a túlterheltség és a tanácstalanság érzése is, különösen, ha nincs ismerős a közelben, aki segítséget nyújthatna. Ezek az érzések mind teljesen normálisak.
Tapasztalataim szerint minél kisebbek a gyerekek, annál jobban érzik a szülők rezdüléseit és érzelmi állapotát, és azt akarva-akaratlanul is átveszik. Éppen ezért hiába lelkesedsz a költözéssel kapcsolatban, ha a valóságban benned is szorongást kelt a téma.
A gyerekeknek remek „antennáik” vannak, nem lehet (nem is érdemes) átverni őket. Éppen ezért a legjobb megoldás, ha megfelelő módon közvetítitek az érzéseiteket a család fiatalabb tagjainak is – például így: „Igen, én is izgulok és kicsit aggódom is, hogy mi vár ott ránk. Minden új lesz és ismeretlen, viszont megnyugtat a tény, hogy ti ott lesztek nekem. Tudom, hogy együtt minden könnyebb, itthon is olyan sokat szoktunk egymásnak segíteni.”
2. Váljon a várakozás valódi izgalommá!
Keressétek közösen azokat a dolgokat, amik várakozással, lelkesedéssel töltenek el. A közös ábrándozás beindítja a gyerekek fantáziáját, kapcsolatot teremt köztetek, és erősíti a szövetségeteket. Ez kicsit olyan, mint a karácsony: akkor igazán izgalmas az ünnep, ha előtte együtt süttök-főztök, zenét hallgattok, feldíszítitek a lakást és a lelketeket is az ünnepre. Valahogy így van ez a költözéssel is. Akkor válik izgalmassá, ha valódi és közös készülődés előzi meg.
- Nézzetek rá a Google-ön, hogy néz ki a környék, az utca, a bölcsi vagy óvoda, milyen érdekességek találhatók a városban, milyen a játszótér, stb. A gyerekeknek valószínűleg nem sok tapasztalatuk van az addig ismert környéken kívül, de a képek láttán könnyen beindulhat a fantáziájuk. Pár képet akár ki is nyomtathatsz, hogy mindig jelen legyen a lakáson belül a változás légköre.
- Vond be a gyerekedet a pakolásba, szortírozásba, és beszélgessetek közben arról, hogyan képzelitek el az új országot: vajon milyen állatokat fogtok az erdőkben hallani vagy látni, milyen ruhákban járhatnak arra az emberek, laknak-e gyerekek a szomszédban, és ha igen, mit lehetne velük játszani. Ebben a folyamatban akár a gyereked barátai is részt vehetnek, hívjátok át őket beszélgetni, pakolni.
- Legyen a nappali közepén egy (kisebb) doboz, ő dönthesse el, hogy mi kerüljön bele: ez az ő „szükségdoboza”. Ebbe a költözés előtti 1-2 hétben összegyűjtheti azokat a játékokat és tárgyakat, amiket mindenképp szeretne elvinni arra az esetre, ha szüksége lenne egy kis otthonérzésre. Fontos szabály, hogy te szabod meg a doboz méretét, de a tartalmát nem: ne szóld meg érte, bármit tenne bele, hiszen azzal azt mutatnád, hogy nem veszed komolyan az érzéseit.
3. Nyelvtudás – játékosan, de erőltetés nélkül
A gyerek integrációját segíti, ha minél hamarabb közösségbe, intézménybe kerül. A legtöbb szülő elsősorban a nyelvismeret hiánya miatt aggódik, de a legjobb tanács, amit adhatok, hogy a nyelvtanítást hagyd az intézmény pedagógusaira – ők ugyanis rengeteg tapasztalattal és technikával vértezték fel magukat a külföldi gyerekek beszoktatására vonatkozóan. Az első pár hét és hónap nem lesz könnyű, de ezek csak kezdeti nehézségek. Egy nemzetközi nagyváros mellett óvodapedagógusként dolgozva biztosan állíthatom, hogy legtöbbször a szülők gondolják túl a beszoktatást, a gyerekek pedig játszi könnyedséggel veszik az akadályokat. Arról nem is beszélve, hogy az agyuk olyan, mint a szivacs. Rettentően gyorsan tanulnak idegen nyelvet, és észrevétlenül alkalmazkodnak az új helyzetekhez, szokásokhoz.
Ha viszont mindenképp szeretnél otthon belevágni a nyelvtanulásba, csak akkor tedd, ha a gyereked is nyitott rá. Fontos, hogy ne kötelezően végzendő tanulás legyen, hanem játék.
Kerüld az erőltetést és a negatív csengésű „senki sem fog megérteni, ha nem gyakoroljuk” típusú mondatokat. Ennél sokkal motiválóbban hangzik például ez: „Milyen jó lesz, ha téged is érteni fog a szomszéd gyerek!”
Pár játékötlet a nyelv első szavainak elsajátításához kisgyerekeknek
A fenti pontokat megfogadva gördülékenyebb lesz a költözés, de a legtöbbet biztosan azzal segíted a gyerekednek, ha ti jól érzitek magatokat ebben a helyzetben. Ehhez nyújthat segítséget a következő három játék, ami amellett, hogy szórakoztató, a nyelvtudás fejlesztéséhez is mankót ad.
- Memóriakártya – játsszátok az otthoni memóriajátékot idegen szavakkal. Nem kell hozzá előkészület, egyszerűen csak a kártyák felfordításakor mondjátok ki a képen szereplő állatot vagy tárgyat az idegen nyelven is.
- Zsákos játék – tegyél egy zsákba (vagy pokróc alá) egyesével különböző tárgyakat, és nevezd meg őket idegen nyelven. Amikor kihúzod, a gyereknek el kell ismételnie a nevüket. Ha az első egy-két tárgynál sikerült felidézni az idegen szavakat, mindig növeld a tárgyak számát. Fordítva is játszhatjátok.
- Nyelvkártyák – készíts mindennapi kifejezésekről kártyákat képekkel: éhes vagyok, szomjas vagyok, pisilnem kell, hiányzik az anyukám stb. Olvasgassátok közösen az autóban, váróteremben és akkor, amikor egyébként semmi más dolgotok nem lenne. Ez a tudás akkor lehet hasznos a gyereked számára, ha rögtön intézménybe kerül a külföldre költözés után. Persze ez nem garantálja, hogy szívesen meg is fog szólalni, de már lesz egy alapszókincse.
4. Saját magadra is szánj időt!
A játékok bevezetése mellett elengedhetetlen, hogy nyíltan beszélgessetek az érzéseitekről, és figyelembe vegyétek egymás félelmeit, szükségleteit, vágyait. Minden érzésnek és gondolatnak van létjogosultsága, egyikőtök félelme, aggodalma sem alaptalan.
Legyél megértő a társaddal is és a gyerekeddel is, és biztosítsátok egymást a legfontosabbról: ti mindig ott lesztek egymásnak.
Emellett szakíts időt magadra és reflektálj a belső működésedre. Írd le a következő kérdéseket, és nyugodt perceidben gondold végig a válaszokat. A partnered számára segítség lehet, ha a gondolataidat papírra veted, ő pedig elolvashatja azt, amit szóban nehezen fejezel ki.
- Miért is költöztök ki?
- Milyen előnyökkel jár ez számodra és a gyereketek számára?
- Mi az, ami neked nehézséget okoz és hogyan tudod ezt a nehézséget leküzdeni?
- Milyen kívánságaid, elképzeléseid vannak és ennek az eléréséhez milyen lépésekre lesz szükség?
- Milyen lehetőséged van arra jelenleg, hogy a jövőbeli költözést könnyebbé tedd saját magad számára?
- Mi ad neked biztonságot a költözés előtt és alatt?
- Mire van szükséged ahhoz, hogy izgalommal tudj nekikezdeni az új életfejezetedhez?
+ 1 gondolat 12 év külföldön élés tapasztalatával
Magatoknak teszel szívességet azzal, ha külföldön elsősorban nem magyar társaságot igyekszel felkutatni és azon keresztül barátokra lelni, hanem a környéken élő emberekkel építesz kapcsolatot. A magyar társaság időszakosan jól jöhet ugyan, de elviheti a fókuszt a hatékony beilleszkedésről.
Ahhoz, hogy igazán otthon érezd magad, meg kell ismerned és meg kell szoknod az új környezetedet. Pont úgy, mint egy párkapcsolatban: ha mindig az exeddel csetelsz, sosem csiszolódhatsz össze igazán az új társaddal, hiszen folyamatos konfliktusban állsz magaddal, a múltaddal és vele is.
Azaz minél több időt töltesz a honfitársaid között, annál nehezebben látod meg az ország adta lehetőségeket, programokat és pozitív dolgokat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kerülnöd kellene a magyarokat, sokkal inkább azt, hogy a beilleszkedést is tudatosan irányíthatod. Amennyiben mindent megteszel azért, hogy az új ország és a benne élő emberek az otthontokká váljanak, valószínűleg nem okoz majd csalódást sem az új hely, sem a tempó.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Thomas Barwick