Próbababa

Betty Bersinger hároméves kislányával sétált a parkban 1947. január 15-én, amikor észrevett valamit a fűben. Először azt hitte, valaki egy próbababát dobott az út szélére – ám ahogy közelebb ment, rájött, egy valódi ember meztelen holtteste fekszik előtte. Nem véletlen, hogy Bersinger bábunak gondolta első pillantásra a testet:

a fiatal nőt deréktájon kettévágták és kivéreztették, belső szerveit eltávolították, a szájánál kétoldalt a füléig felvágták az arcát, a testéből több helyen darabokat vágtak ki, melleit összevagdosták.

A csuklóján és a bokáján talált sérülésekből a boncolás során megállapították, hogy a nőt a halála előtt a kezeinél és a lábainál fogva kötözhették ki. Mivel vér nem volt a helyszínen, egyértelmű volt, hogy a nőt nem ott ölték meg, csak a halála után tették közszemlére testének darabjait – mint egy bizarr installációt.

Az anya azonnal hívta a rendőrséget, a hatóságok pedig hamar azonosították: az áldozat Elizabeth Short.

Dália

Többféle verzió kering arról, hogyan kapta Elizabeth Short a Fekete Dália nevet. Egyes források szerint már a halála előtt is használta ezt a megnevezést, máshol azt írják, a sajtó aggatta rá a nőre az akkoriban megjelent Kék dália film és a fekete haja miatt.

Akárhogy történt, a Fekete Dália története igazi sajtószenzáció lett, rengeteg lap foglalkozott az üggyel. Számos cikk íródott magáról Elizabethről is, ám az újságok nem voltak igazán tekintettel az áldozatra.

Szűk szoknyákat és apró felsőket viselő, könnyűvérű és férfifaló nőnek mutatták be arra utalva, hogy saját maga tehet arról, hogy áldozattá vált.

Bár a sajtó erősen túlzó képet festett a lányról, való igaz, hogy Elizabeth kedvelte a férfiak társaságát, és a rendőrséggel is volt dolga: egyszer letartóztatták, mert fiatalkorúként alkoholt fogyasztott – ennek tulajdoníthatóan tudták később azonosítani, mert a rendőrségi nyilvántartásban szerepelt az ujjlenyomata.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

@stiffvintage által megosztott bejegyzés

Önként jelentkező „gyilkosok”

A fiatal nő halálának bizarr körülményei lázban tartották a közvéleményt – a rendőrséghez számtalan telefonhívás érkezett, ezekben állították, ismerik a gyilkost, és vagy hatvan ember – köztük férfiak és nők – vallotta be Short megölését. A rendőrség több ezer vallomást vett fel, ám vádat senki ellen nem emeltek. Az ügy egyik szála sem vezetett sehová.

Az egyik legígéretesebb nyom a holttest megtalálása után kilenc nappal érkezett az Examiner nevű újság szerkesztőségébe: egy borítékban elküldték a nő tb-kártyáját, születési anyakönyvi kivonatát, néhány fotót és egy noteszt tele címekkel, aminek néhány lapját kitépték. Csakhogy a borítékot újságból kivágott betűkkel címezték meg, és az egészet leöntötték benzinnel, hogy ne legyenek rajta ujjlenyomatok – így ezzel sem tudtak mit kezdeni a hatóságok.

Ahogy telt az idő, senkit nem tudtak bíróság elé állítani az ügyben, pedig a Times még az FBI sorozatgyilkosokkal foglalkozó osztályának egykori igazgatóját, John Douglast is megkérte, nézze át az ügy iratait, és állítsa fel a gyilkos profilját.

Douglas szakvéleménye szerint a gyilkos egy, a húszas évei végén járó, vagy annál idősebb fehér férfi, középfokú végzettsége van, egyedül él, és kétkezi munkával keresi a kenyerét, jól bánik a késsel és bírja a vér látványát.

Az évek során a nyomozók rengeteg embert hoztak összefüggésbe az üggyel – volt, akire illett a leírás, és volt, akire nem –, ám soha senki nem jutott el a vádlottak padjára. És minél inkább haladt előre az idő, annál több elmélet látott napvilágot, hogy valójában ki és miért ölhette meg a Fekete Dáliát.

Az őrület határán

Hogy mennyire megmozgatta a közvéleményt Elizabeth Short brutális és kegyetlen meggyilkolása, azt jól mutatja, hogy az évtizedek alatt igencsak elrugaszkodott elméletek is szárnyra kaptak arról, hogy ki is lehet a valódi gyilkos. Egy ponton a híres rendező, Orson Welles is azoknak a listáján volt, akiket összefüggésbe hoztak a bűnténnyel. Az elmélettel Mary Pacios állt elő, aminek az alapja az volt, hogy az Aranypolgár rendezője pár évvel a gyilkosság előtt rendszeresen bemutatta a „kettévágott nő” nevű bűvésztrükköt, és hogy Welles A sanghaji asszony című thrillere, amelyben egy kastély női testrészekkel van kidekorálva, abban az évben jelent meg, amikor Shortot megölték. Pacios könyvet is írt a teóriájáról, de a rendőrség sosem gyanúsította a rendezőt.

Ennél egyel hihetőbb gyanúsított Walter Bayley, akiről egy Los Angeles-i újságíró, Larry Harnisch állítja megingathatatlan bizonyossággal, hogy ő a valódi gyilkos. Bayley ugyanis sebész volt, akinek a magánpraxisa csupán néhány saroknyira volt attól a hoteltől, ahol utoljára élve látták Elizabethet.

További gyanúra okot adó körülmény Harnisch szerint, hogy a sebész egy sarokra lakott attól a helytől, ahol a nő holttestét megtalálták – mindössze egy hónappal a gyilkosság előtt költözött el onnan.

Az akkor 67 éves férfi agylágyulásban szenvedett, a betegség pedig a személyiségére is hatással volt – ez lehet a magyarázat a rémtettre az újságíró szerint. 

A Fekete Dália-gyilkosságnak ma is nagy hatása van: nemcsak könyvekben, filmeken és sorozatban dolgozták fel a történetet, sőt még egy metálzenekar is a Black Dahlia Murder (Fekete Dália-gyilkosság) nevet választotta magának, de a különböző elméletek gyártói között valódi rivalizálás alakult ki. A több különböző teória mellett ugyanis van még egy szintén valószínű, és nagy népszerűségre szert tevő elmélet, aminek kitalálója és Harnisch között évek óta megy az adok-kapok.

Steve Hodel ugyanis váltig állítja: az ő apja ölte meg a Fekete Dáliát. A férfi, aki nem volt szoros kapcsolatban a szülőjével, az apja holmijai között kutatva talált egy fényképalbumot, aminek a hátuljában két fényképre bukkant. A képeken egy fekete hajú nő látható, aki Hodel szerint egyértelműen Elizabeth Short. A nyugalmazott rendőr azonnal nyomozásba kezdett, ami idestova több mint 24 éve tart.

A ma 81 éves férfi szerint megingathatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy az apja Elizabeth gyilkosa:

  • George Hodel orvos volt, tehát pontosan tudta, hogyan lehet csonttörés nélkül kettévágni egy testet;
  • a leveleken szereplő kézírás, amit az állítólagos gyilkos küldött a rendőrségnek, állítása szerint megegyezik az apjáéval;
  • gyerekkori otthonában talált egy számlát olyan márkájú cement beszerzéséről, amilyen cementeszsákot a holttesttől nem messze is találtak, és amiről azt feltételezte a rendőség, hogy abban szállíthatták a maradványokat.

És hogy miért tett volna ilyen szörnyűséget az apja? Steve Hodel szerint Man Ray szürrelista művész az apja barátja volt, és az ő műveivel akarta felvenni a versenyt ezzel a gyilkossággal – ezt az is alátámaszthatja, hogy a holttestet úgy helyzeték el a fűben, akár egy bizarr installációt.

További erős érv lehet George Hodel bűnössége mellett, hogy ő viszont szerepelt a rendőrség által gyanúsítottak listáján, sőt egy időben be is poloskázták a házát – majd a férfi külföldre költözött. 

Steve Hodel nyugdíjas éveit az apja bűnösségének bizonyítására tette fel, négy könyvet írt a témában, ezek hatalmas sikert arattak a piacon, a férfit New York Times-bestselleríróként tartják számon. A komolyanvehetősége azonban akkor vált sok rajongója szemében kérdésessé, amikor azzal az elmélettel rukkolt elő, hogy az apja egyben a zodiákus gyilkos is, legújabb, 2021-ben megjelent könyve pedig már George Hodel gyilkosságait taglalja, tehát még több bűntényt írt az apja számlájára.

Azt, hogy ki és miért ölte meg Elizabeth Shortot, valószínűleg sosem tudjuk meg, hiszen az ügy érintettjei, köztük a lehetséges gyilkos is, minden bizonnyal már halottak.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép forrása: Wikipedia / napavalleyregister.com

Dián Dóri