Egyes állatok kiszagolják rákot és más betegségeket
A kutyákkal kapcsolatban régóta köztudott, sőt, a gyakorlatban is hasznosított információ, hogy megérzik az emberi test változásait (a rohamjelző kutyák például a vércukorszint csökkenését vagy az epilepsziás rohamot is előre tudják jelezni). De azt jóval kevesebben tudják, hogy az olyan betegségek „szagát” is érzik, mint bizonyos ráktípusok. És nemcsak a kutyáknak van ilyen csodálatos, az orvostudományban is hasznosítható szaglása, hanem más állatoknak is – így akadnak olyan helyzetek is, ahol megéri az ő bevonásukkal vizsgálni a mintákat. A National Geographic cikke alapján Tóth Flóra írása.
–
Az ember legjobb orrú barátja
Cynthia Otto, a Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi Karának munkatársa a társszerzője annak a tanulmánynak, mely szerint a kutyákat ki lehet képezni arra, hogy kiszagoljanak a szarvasok székletében egy bizonyos baktériumot, amely sorvadásos betegséget okoz. „Végeztünk néhány kísérleti vizsgálatot, amelyek során a bakteriális fertőzéseknél magára a baktériumra tanítjuk a kutyákat, és ők reagálnak a fertőzött alanyokból származó mintákra” – mondja Otto. De ez még hagyján,
a kutyákat arra is meg lehet tanítani, hogy kiszagoljanak bizonyos típusú rákos megbetegedéseket: a melanómát, a mellrákot és a gyomor-bélrendszeri rákos betegségeket.
A rák kimutatása során viszont azt még nem igazolták, hogy a kutyák azt észlelik-e, hogyan reagál a szervezet a rákos sejtekre – beleértve az immunválaszból származó szagokat –, vagy valami mást. „Lehet, hogy maguknak a rákos sejteknek a szagát érzik, nem tudjuk biztosan” – mondja a szakértő.
A kutyák orra nemcsak a baktériumok és a rákos megbetegedések esetében jelez: más kórokat is ki tudnak mutatni, például a maláriát, a Parkinson-kórt vagy éppen a Covidot.
Az Egyesült Államokban kutyák dolgoztak az emberek Covid- szűrésen különböző intézményekben és eseményeken.
A Medical Detection Dogs, egy brit jótékonysági szervezet összesen 28 féle, rekordmennyiségű betegség kimutatására képezte ki a kutyákat.
Icipici segítők is érzékelik a rákot
Ezek az apró állatok szintén képesek kimutatni több betegség markereit, például a rákét is. Ők a mellrák illatát azonosítják a vizeletben. Ez pontosan úgy néz ki, hogy a különféle illékony szerves vegyületek észlelésével azonosítják a betegségek jeleit. Ezeket a vegyi anyagokat ugyanis többféleképpen bocsátjuk ki, megtalálhatók a leheletben, a verejtékben, a vizeletben és a vérben. A betegségek pedig megváltoztatják az általunk kibocsátott illékony szerves vegyületeket, ami más szagot eredményez.
Azáltal, hogy a kísérlet során cukorjutalmat helyeztek el a rákminta közelében, a hangyák megtanulták megkeresni ezt az illatot. „Meglepett bennünket a hangyák gyorsasága. Mindössze tíz perc alatt ki lehet képezni egy hangyát”
– mondja Baptiste Piqueret, a vezető szerző, jelenleg a németországi Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet posztdoktori kutatója.
A hangyák a csápjukon lévő szaglóreceptorokkal érzékelik a szagokat alkotó vegyi anyagokat, amely a kommunikációjuk fő formája. Ezek a hangyák nem csípnek, „olcsó beszerezni és fenntartani őket. Egy kis méz és néhány elhullott rovar elég nekik” – mondja Piqueret. Többek között ez teszi őket kiváló kísérleti alannyá.
Azt azonban a kutatók egyelőre nem tudják, hogy pontosan milyen vegyi anyagokat szagolnak a hangyák – ahogy a kutyáknál sem egyértelmű. De a kísérletek alapján ki tudják szagolni a betegséget.
A patkányok a taposóaknákat és a tuberkulózist szagolják ki
2004-ben már használták a patkányok szuper szaglási képességét az APOPO nevű, segítő patkányokkal foglalkozó szervezeten keresztül, csak akkor még nem betegségek kimutatására, hanem taposóaknák felkutatására. Először Mozambikban vetették be őket, azóta pedig hét országban segítettek felfedezni 150 ezer taposóaknát, amelyeket utána természetesen szakemberek hatástalanítottak. Tanzániában, ahol az APOPO székhelye található, nincsenek taposóaknák, viszont itt a világon az egyik legmagasabb a tuberkulózis aránya.
A hangyákhoz hasonlóan a patkányok is élelmiszerjutalmat kapnak, ha kiképzés közben tuberkulózismintákat azonosítanak az emberi köpetben.
A képzést követően biztonsági hálóként, tartalékként szolgálnak a humán technikusok számára, ami hatékonyabbá teszi a munkát, mivel „egy patkány körülbelül 20 perc alatt több mint száz betegmintát szűr le” – mondja Cindy Fast, a szervezet képzési és innovációs vezetője. Ehhez egy kutatónak négy napra lenne szüksége. A patkányok szintén jutalomban részesülnek, ha egy már pozitívnak minősített mintát azonosítanak, ha pedig egy korábban negatívnak vélt mintánál jeleznek, akkor a kutatók egy komolyabb teszt segítségével újra ellenőrzik a mintát.
Az APOPO szerint a program kezdete óta a patkányok több mint 23 ezer olyan esetet észleltek, amelyet a helyi egészségügyi intézmények nem vettek észre.
„Körülbelül 50 százalékkal növelték az esetfelderítést a helyi klinikákhoz képest”
– mondja Fast, aki nagyon büszke a szőrös diagnosztikusokra.
A méhek azonosítják a SARS-CoV-2-t
Holland kutatók mutatták ki, hogy a méhek képesek azonosítani a SARS-CoV-2-t, vagyis a COVID-19-et okozó vírust. A hangyákhoz hasonlóan a méhek is a csápjaikkal szagolnak, és rendkívül érzékenyek az illatokra. A holland Wageningen Bioveterinary Research Laboratórium tudósai
a helyi méheket speciális „méhtartókba” helyezték, majd különböző illatmintákat adtak nekik, és cukros csemegével jutalmazták őket, amikor Covid-pozitív anyagokra válaszul kinyújtották a nyelvüket.
Idővel jutalom nélkül is végrehajtották ezt a műveletet. A hangyákhoz hasonlóan ők is percek alatt kiképezhetők.
Egyelőre náluk nem ismert, hogy pontosan mit szagolnak ki a fertőzött mintákban, de a kutatók szerint a képességük hasznos lehet a távoli közösségekben, ahol a hagyományos tesztelés nehézkes.
Egy homokszemnyi lény is fel tudja ismerni a rákot
A Caenorhabditis elegans egy fonálféreg, ami körülbelül homokszem méretű, és gyakran használják laboratóriumi kutatásokban. Olyan génjei vannak, amelyek nagyon hasonlítanak a miénkhez, így értékes mintaszervezet a tudományos vizsgálatok számára. Átlátszó is, így mikroszkóp alatt jól láthatók biológiai folyamatai. A féregről is kiderítették, hogy rendelkeznek rákfelismerő képességgel.
Egy japán tanulmány kimutatta, hogy képesek kimutatni a hasnyálmirigyrák sejtjeit, egy olasz tanulmány pedig azt igazolta, hogy felismerik az emlőráksejteket. Mindkét esetben a férgek bizonyos körülmények között a rákos sejteket tartalmazó minták felé mozdulnak el, és elkerülik az egészségeseket.
Egy japán biotechnológiai cég a kutatásokból kiindulva már korai felismerési ráktesztet kínál, amelyben a lakosság vizeletmintát küldhet, és megvizsgáltathatja azt a férgekkel.
További információkat az állatok betegségkimutatási képességeiről ITT és ITT is találtok.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Catherine Falls Commercial
