Merülj el jeges vízben az egészségedért!
A hideg vizes terápia testi-lelki hatásai
Jéghideg, sőt, jeges vízben elmerülni képtelenül vad ötletnek tűnhet, pedig egyeseknek a napi rutin, a szépségápolás, vagy épp az egészséges életmód természetes része. (És nem, itt most nem a szaunázás utáni jóleső lehűlésre gondolunk.) Ma már egyre többször élnek ezzel a lehetőséggel, a közösségi oldalakon a téli hónapokban gombamód megszaporodtak az extrém jeges merülős videók. De milyen testi-lelki hatása van ennek a gyakorlatnak? Most pont szezonja van, úgyhogy Szabó Anna Eszter elmondja.
–
Halál helyett újjászületés
Hazánkban sem ismeretlen jelenség, hogy míg az átlagember tüdőig felhúzza a jégeralsót a nadrág alatt, dupla zoknival, vastag pulcsival, sapkával-sállal barikádozza el magát a hideg elől, és még a hűvös tekinteteket is elkerüli, addig néhányan – egyre többen – a mínuszokban is simán ledobják a textilt, kalapáccsal szétverik a jégtakarót, hogy aztán elmerüljenek alatta a fagyos vízben. Nyilván azonnal beugrik Schirilla György, aki eleve szívbetegséggel született, nem sok időt jósoltak neki az orvosok, majd gyermekbénulás következtében kerekesszékbe került, lábai aszimmetrikussá váltak. Amikor emiatt csúfolni kezdték,
a tizennyolc éves Schirilla elhatározta, hogy öngyilkos lesz, beugrik a jeges Dunába. Számításai viszont nem jöttek be, mert nemhogy nem halt bele az ugrásba, de még a vérkeringés is elindult a lábaiban.
Ekkor született meg a hagyomány, hogy minden évben átússza a jeges Dunát, amit halála után a fia, ifjabb Schirilla György vitt tovább hosszú évekig.
Nincs új a nap alatt, a történelem során, több ezer évvel ezelőtt az emberek már használták a hideg vizet krioterápiás gyakorlatként, ami a hideg hőmérsékletű terápiák gyűjtőneve. Nekem viszont már a gondolattól is a Titanic vége jut eszembe. Tudjátok, amikor Jack túlélhette volna az egész katasztrófát, ha felfekszik Rose mellé arra a lebegő akármire, de helyette inkább halálra fagy. Zsigerileg kiráz a hideg az egésztől, pedig az édesapám nemegyszer úszott már – igaz, nem jeges, de – jéghideg vízben. Például a Jeges-tengerben vagy az őszi-tavaszi Duna vizében. Ő egyébként reggelente hideg-forró vizes váltózuhannyal ébred, amióta az eszemet tudom, és meggyőződése, hogy ezért betegeskedik olyan keveset.
Nézzük meg, milyen hatása van a jeges víznek az emberre. Az már biztos, hogy ésszel, alapos felkészüléssel és tudatossággal nemhogy nem fagyunk tőle halálra, de akár még egészségesebbek, sőt, kiegyensúlyozottabbak is lehetünk.
A hideg vízben való elmerülés hatására beindul a harc a normál testhőért, ezért a szív gyorsabban kezd verni, a hideg által összehúzott erekben szépen felgyorsul az oxigéndús véráramlás, ami jó hatással van a szerveinkre.
A hideg vízből kiszállás kitágítja az ereket, a friss oxigénnel felturbózott vér pedig segít megszabadulni a felhalmozódott salakanyagoktól.
Csökkenti a fájdalmat
A hideg vizes terápia profi sportolók körében jól ismert gyógymód az izomfájdalom és a gyulladások ellen. Akár húsz százalékkal is csökkentheti a fájdalmat, a duzzanatokat, mikrosérüléseket, és felgyorsítja a regenerálódást. Az idegek üzenetküldési sebességét lelassítja, ezért csökken már eleve a fájdalomérzetünk is. Egy Indonéziában nemrégiben végzett kis elemszámú tanulmány szerint a húszperces hideg vizes fürdő – heti négy napon át – csökkentette a fájdalmat, és javította az általános életminőséget a köszvényes betegeknél.
Javítja a keringést
Egy tanulmányhoz a kutatók tíz egészséges felnőttel végeztek el egy kísérletet, amiben az egyik alsó lábszár jéghideg víz alatt, a másik meg a víz fölött volt. Az derült ki, hogy a víz alatti lábban jelentősen javult a vérkeringés, megnövekedett az oxigénszint a víz felettihez képest (is).
Jót tesz a mentális állapotunknak
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a test hideg vízbe merítése kétszázötven százalékkal növeli a dopamin koncentrációját a szervezetben.
A dopamint „jó közérzet”-hormonként ismerik, mivel kulcsszerepet játszik a hangulat szabályozásában. A már említett indonéz kutatásban résztvevők kevesebb stresszről, szorongásról és depresszióról számoltak be a négyhetes vizsgálat végére. Néhány hangulati előny azonban a fájdalom és a mobilitás javulásának köszönhető, és nem feltétlenül közvetlenül a hideg vizes terápiának tulajdonítható.
Az egészséges szervezet kriptonitja
A fájdalom csökkentése, a vérkeringés és a mentális állapot javulása igaziból magával hozza a többi pozitív hatást is. Jó hatással van különböző bőrbetegségekre, mint a pikkelysömör vagy az ekcéma, amiknek szervi és lelki háttere egyaránt lehet. A vérkeringésre gyakorolt pozitív hatás és a salakanyagok gyorsabb ürülése segít bőrünk fiatalságának megőrzésében, és kifejezetten hatékonynak bizonyul a narancsbőr, sőt a felhalmozódott pluszkilók ellen is. Hiszen ha gyorsul az anyagcsere, könnyebb fogyni is. Jót tesz a hormonháztartásnak, a szexuális teljesítőképességnek és az alvás minőségén is rengeteget javít.
Összehoz a légzésünkkel
Aki merült már nagyon hideg vízben (az én eddigi rekordom úgy tizenöt fok lehet, amikor a horvát hegyvidéken egy vízesés alatt úsztunk pár percig), az tudja, hogy a legeslegelső fizikai, ösztönös reakció a torokban dobogó szív és a hiperventilálás, vagyis a kapkodó, szapora légzés. Emlékszem, amikor a vízesés alatt – az egyébként negyven fokos kánikulában – elmerültünk, alig kaptam levegőt. Picit be is pánikoltam, elképzelni nem tudtam, hogy ez valaha jobb lehet majd, azonnal ki akartam menekülni. De apa és a nagybátyám szóltak, hogy vegyem szépen egyenletesen a levegőt, az segíteni fog. És mint általában mindenen, a tudatos légzés ezen is átsegített.
Pont ezen ne segítene, amikor a szülésnél is az lendített át a legfájdalmasabb ponton, hogy olyan mélyen el tudtam merülni a légzésben, hogy úgy húsz percre kikapcsolt a fájdalomérzékelésem, közvetlenül a tolófájások előtt. A mozgással összehangolt tudatos légzés segítségével tanultam meg rendesen, biztonságosan és eredményesen nyújtani. Ne egyszer volt már olyan, hogy azt hittem, ennél tovább nem tudok nyújtani, aztán elkezdtem a lélegzetvételre koncentrálni, és azt vettem észre, hogy a „nem bírom tovább” állapotból még centiket mentem lejjebb azzal, hogy kilélegeztem a fájdalmat.
A jéghideg víz rákényszerít, hogy tudatosan lélegezzen az ember, másképp nem is lehetne kibírni.
Csak szép fokozatosan!
Bár egyelőre a jeges rémület (muhaha) fog el annak a víziójától, hogy egyszer én is elmerüljek egy jó kis három fokos vízben, biztos vagyok benne, hogy ki fogom próbálni, csak még gyűjtöm hozzá az erőt. Azt megtudtam, hogy ezt nem szabad hirtelen felindulásból megtenni, a szervezetet igenis szoktatni kell az extrém viszonyokhoz.
Először érdemes mindössze a hideg fejfürdővel kezdeni az ismerkedést.
Ha meleg van, szoktam néha hideg vízzel hajat mosni, elképesztően jóleső, instant fejfájáscsökkentő, és még a hajam is szépen csillog utána. Ugyanígy a hideg-forró váltózuhany is jó melegítés (avagy hűtés), segít megszokni a szélsőséges hőmérsékleteket.
Ezután a hideg zuhany és/vagy krioszaunával javallott folytatni a felkészülést. Nyugi, én se hallottam még a krioszaunáról korábban, de mint megtudtam, olyan, mint a szauna ellentéte. Beállsz egy kapszulába, ami pár másodperc alatt mínusz húsz fokról akár mínusz százhetven fokra is képes lehűlni. Elképzelhetetlennek tűnik, de az egész mindössze százhúsz–száznyolcvan másodpercig tart, és mivel a kapszulában a levegő teljesen száraz, a szervezet képes megbirkózni ezzel az extrém hideggel.
Ha már ez is megvan, akkor lehet jeges kádfürdőzéssel gyakorlatozni, és miután már ez is megy, akkor lehet menni a jeges Dunába.
Már aki szeretne. Ki szeretne?
Források: ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Cavan Images