1. Mi jelenti számodra a tökéletes boldogságot?

Nem hiszek a tökéletességben, szerintem a hozzá kapcsolódó elvárások megakadályoznak minket abban, hogy értékelni tudjuk a jó dolgokat (legyen az időtöltés, egy másik ember, egy kapcsolat vagy a saját kinézetünk). Boldogságot az olyan egyszerű dolgokban találok, mint olyanokkal lenni, akik szeretnek, vagy körbenézni egy csodaszép helyen. A szoros, tartalmas ölelések, egy finom étel vagy egy nevetéssel teli este. Egyedül pedig akkor érzem magam a legjobban, amikor a napfény felé fordítom az arcom, hanyatt fekszem a víz tükrén, vagy lenézek egy magas pontról.

2. Mi a legnagyobb félelmed?

Hogy elveszítem a szeretteim és egyedül maradok. 

3. Mi az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban?

Túl sokat foglalkozom azzal, mit gondolnak rólam mások. Sokat beszélek, bár ez valószínűleg azért zavar, mert több kritikát kaptam miatta, azóta igyekszem magam visszafogni. Persze ha nem érdekelne ennyire, mit gondolnak rólam mások, az sem érdekelne, mennyit beszélek… Illetve rettentő döntésképtelen vagyok, ezen is szívesen változtatnék. 

4. Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban?

A játszmázást nehezen viselem, fáraszt és idegesít egyszerre. Bár nem mondanám, hogy én is mindig mindenkinek megmondom a szemébe, amit gondolok, de nem szeretem, amikor valaki a saját érdekében manipulál embereket.

5. Melyik élő embert csodálod leginkább?

Mindenkit csodálok, aki nem csak saját magáért tesz. Kiemelkedően azokat, akik egész életüket a segítésnek szentelik akkor is, ha ez sok lemondással jár. 

6. Mi a legnagyobb extravagancia az életedben?

Hogy van egy párom, aki szeret. Otthon is ezt láttam, ezért sokáig nem gondoltam különlegesnek a kapcsolatunkat, de minél több emberrel találkozom, annál inkább rá kell jönnöm, hogy ez nem annyira magától értetődő. 

Az is extravagancia, hogy előtte lehetek gyenge és sebezhető, nem kell úgy tennem, mintha valaki más lennék. 

7. Milyen a lelkiállapotod most?

Azt hiszem, az utóbbi időszakomat a „káosz” foglalja össze a legjobban. Úgyhogy elég zaklatott, de dolgozom rajta, hogy ez ne legyen mindig így.

8. Melyik az a tulajdonság, amelyet leginkább túlértékelünk?

A népszerűség. 

Kicsiként mindig menő akartam lenni, azt akartam, hogy mindenki szeressen. Ma már inkább csak azon dolgozom, hogy azok elfogadjanak, akikre én is felnézek.

9. Mikor fordul elő, hogy hazudsz?

A szép válasz az lenne, hogy csak akkor nem mondok igazat, ha azzal másokat védek. Ezzel áltatom magam. De valójában néha azért nem mondom el az igazat, mert úgy nekem is kényelmesebb. 

10. Mi az, amit a legkevésbé szeretsz a külsődben?

Változó, mindig van egy-egy dolog, amivel éppen nem vagyok elégedett. De nagy önutálatba már nem szoktam kezdeni miatta, mert tudom, hogy felesleges.  

 

11. Melyik élő embert tartod a legkevesebbre?

Nem fogok neveket mondani, de azokat az embereket tartom a legkevesebbre, akik a saját érdekeikért mindenkin átgázolnak, és tönkreteszik mások életét. Ha lenne egy varázspálcám, az ilyen embereket tüntetném el, hogy ne okozzanak több szenvedést.

12. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban?

Hogy legyenek céljai és álmai, amikért hajlandó megdolgozni. Ezen kívül szerintem a humor is fontos tényező, és az, hogy ki tudja mutatni a szeretetét.

13. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy nőben?

Hogy legyenek céljai és álmai, amikért hajlandó megdolgozni. Ezen kívül szerintem a humor is fontos tényező, és az, hogy ki tudja mutatni a szeretetét.

14. Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz?

Az utóbbi időben a „szerintem” és a „valószínűleg” gyakoriak, leginkább talán azért, hogy elvegyék a mondandóm élét, illetve, ha valami mégsem úgy van, ne hibáztathasson érte senki.

Utálok döntéseket hozni, úgyhogy itt is a hallgatóságra bízom, elfogadják-e, amit mondok.

15. Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme?

A korábbi válaszaimból talán már kiderülhetett, hogy a párom. Illetve ez egy elég sablonos válasz, de a természet, mert mindig feltölt, ha kiszakadhatok a városból és a természetben lehetek, bár az utóbbi időben erre nem volt lehetőségem. 

16. Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?

Nehéz lenne egyetlen pontra rámutatnom az életemben mint „leg”. Kedvenc pillanatból viszont volt sok, például amikor megszületett a tesóm (meg amikor az unokatesóim), amikor először láttam a csillagos eget úgy igazán fényszennyezés nélkül, vagy amikor tavaly egy egészen filmszerű napot élhettünk át egy pici spanyol szigeten. Akkor is nagyon boldog voltam, amikor a tengerparton vertük fel a sátrunkat a párommal, és úgy éreztük, miénk az egész világ, vagy amikor a legjobb barátnőmmel megvalósítottuk kamaszkori álmunkat. Gyűjtögetem ezeket a pillanatokat, hogy töltődni tudjak belőlük, amikor elfogy a lendület.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Zsófi Pichler (@zsofipichler) által megosztott bejegyzés

17. Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?

Nagyon szeretnék összeszedettebb lenni, gyorsan elaludni (és könnyedén, kipihenten ébredni), illetve az is szuper lenne, ha nem késnék el mindig mindenhonnan. És szeretnék bátor lenni.

18. Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál önmagadon, mi lenne az?

Eltüntetném a szemem alól a sötét karikákat. Már kisiskolás korom óta velem vannak, de az utóbbi néhány év kialalvatlansága sokat rontott a helyzeten – mostanában úgy nézek ki reggelente, mint egy élőholt. Sminkelni meg nem szeretek, szóval így riogatom az embereket.

19. Mi eddigi életed legnagyobb teljesítménye?

A működőképes párkapcsolatom (bár ez körülbelül 40 százalékban az én érdemem). 

20. Ha létezik halál utáni élet, te miként vagy kiként térnél vissza legszívesebben?

Madár szeretnék lenni, lehetőleg olyan, amelyikre nem vadászik senki, hogy nyugodtan élhessek, és csak repkedhessek a világban. 

21. Hol élnél legszívesebben a világon?

Mobilis szeretnék lenni. A nagy álmom, hogy egy átalakított buszban élhessek, amivel időnként helyet változtathatok, és ha ahhoz van kedvem, pár hónap tengerpart után a hegyekben verhessek tanyát, vagy bevegyem magam egy városba. Van néhány ország, ami előkelő helyen szerepel a listámon: Izlandra, Nepálba és Peruba nagyon szívesen elnéznék (meg ha már ott vagyok, bebarangolnám egész Dél-Amerikát). 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Zsófi Pichler (@zsofipichler) által megosztott bejegyzés

22. Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?

Nehéz kérdés, mert bár rengeteg cuccom van, amihez ragaszkodom (néhányról írtam is az 5 kedvenc tárgyamról szóló cikkben), az életemben a legértékesebbek a kapcsolataim (tudom, nyálas, ez van). Ha mindenképp valami tárgyat kell választani, akkor a polaroid kamerámat mondanám, mert ez volt az első nagyobb értékű dolog, amit magamnak vettem, és azóta számtalan olyan pillanatnál volt jelen, amiknek örülök, hogy megörökíthettem. 

23. Mit tartasz a legmélyebb gyötrelemnek?

A magányt. 

24. Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?

Hanyatt fekve nézni az eget vagy a fákat a finoman himbálózó függőágyamból. Plusz pont, ha közben mezítláb lehetek. 

25. Mit tartasz a legszembetűnőbb tulajdonságodnak? 

Hogy hosszú hajam van. Kislányként rövid frizurám volt, de mindig irigyeltem azokat, akiknek hosszú a haja, ezért elhatároztam, hogy én is megnövesztem. Az egyik legkedvesebb emlékem ezzel kapcsolatban, 

amikor a barátommal még csak haverok voltunk, a kishúga (kábé hatéves lehetett) egyszer átölelte a derekam, és azt mondta, pont úgy nézek ki, mint Aranyhaj. 

Azóta szegény hajam volt már kékeszöld meg rózsaszín, és nagyon szőke is, ez sajnos meg is látszik rajta, az utóbbi időben nem vigyáztam rá eléggé. 

26. Mi az, amit a legnagyobbra értékelsz egy barátodban?

Ha nem sértődik meg, hogy nem tudunk mindennap beszélni vagy találkozni, de amikor igazán szükség van rá, ott van, még ha távolról is. És amikor sikerül beszélni, ugyanott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk.  

 

27. Kik a kedvenc íróid?

Az utóbbi időben nem olvasok eleget (bár rászoktam a használt könyvek vásárlására, gyűlnek a polcon az elolvasandók), de azt hiszem, Böszörményi Gyula ifjúsági regényei olyan átmenetet jelentettek a gyerek és a felnőtt korom olvasmányélményei között, amiért mindig hálás leszek. 

28. Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd?

Durrbele Dorka. Elsősként nagyon büszke voltam magamra, amiért már jól olvasok, és megkaptam az első saját könyvsorozatomat, a Durrbele Dorka-könyveket. Sok mindenben tudtam azonosulni a főhőssel, ezért kedves a szívemnek a mai napig, csakúgy, mint a Pöttyös Panni-könyvek. A felnőttként látott filmek, könyvek karaktereiben túlságosan látom a pozitív tulajdonságok mellett a negatívakat is, így nehezebb lenne innen kedvenc karaktert választani. 

29. Melyik történelmi alak áll hozzád a legközelebb?

Nem érzem úgy, hogy ehhez elég mély lenne a tudásom, a történelemórák tananyagába pedig általában olyan karakterek kerülnek be, akik sok szempontból is aggályosak. 

30. Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?

Mindenki, aki úgy igyekszik boldogulni a mindennapjaiban, hogy nem árt másoknak, vagy akár segíti is őket. 

31. Melyek a kedvenc neveid?

Kislányként nagyon irigyeltem a legjobb barátnőm nevét, én is Luca akartam lenni, azóta is vonzanak azok a női nevek, amiben L betű van. Meg amikben dupla betűk vannak.

32. Mi az, amitől a legjobban irtózol?

A tűktől és a sötéttől (akkor, ha egyedül vagyok). 

33. Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?

Hagytam, hogy mások negativitása rányomja a bélyegét olyan hobbikra, amiket egyébként szerettem csinálni.

  

34. Hogyan szeretnél meghalni?

Békésen és gyorsan, fájdalommentesen. És mivel elég szorongó vagyok, szerintem nem szeretnék róla előre tudni, hogy pontosan mikor. Bár azért jó lenne elbúcsúzni. 

35. Mi a mottód?

Ez a Szabó Magda idézet:

„Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”

Pichler Zsófi cikkeit ITT találjátok, IDE kattintva pedig a korábbi Proust-kérdőíveinket éritek el.

Kiemelt kép: Kerepeczki Anna/WMN

Pichler Zsófi