–

Molnár László a Népszavának azt nyilatkozta, egy ilyen intézkedés krízis esetén lehet szükséges, más esetben azonban csupán arra jó, hogy félelmet keltsen a gyerekekben. 

„Közben gyerekeket fenyeget, kriminalizálja a helyzetet. Társadalmi üzenete is van a rendőri megszállásnak, mégpedig az: ha akarunk, elmegyünk hozzátok is”

– tette hozzá a szakember, akivel szeptemberben mi is készítettünk interjút a Szőlő utcai otthonban folyó emberkereskedelem és Juhász Péter Pál kapcsán. 

Megkérdezik, minden rendben van-e, valamint azt, ki hiányzik

Egy gyermekfelügyelő a Népszavának azt mondta, a munkahelyét, egy gyermekvédelmi intézményt napi három-négy alkalommal is meglátogatják a rendőrök, akik megkérdezik, minden rendben van-e, és számon tartják, hány gyerek, fiatal van távol engedély nélkül, amit a dolgozóknak így is, úgy is jelenteniük kell a rendőrségen.

A gyermekfelügyelő a lapnak arról is beszélt, hogy a létszámhiány miatt minden munkatársa túlórázik, és egy ember kiesése már komoly kihívást, összeomlást okoz. Emellett arról is beszélt, hogy szilveszterkor például nem volt ki helyettesítsen egy beteg kollégát, így egy felnőtt vigyázott egy összevont csoportra – összesen 40 gyerekre.

„A gyermekvédelmi rendszer megérett a pusztulásra, és ezen a rendőri jelenlét sem segít” 

– fogalmazott a dolgozó. 

Miután a Szőlő utcai javítóintézet botrányainak újabb részletei láttak napvilágot, a magyar kormány decemberben úgy döntött, ideje cselekedni, ezért rendőröket és iskolaőröket küldtek a gyermekotthonokba. A Népszava beszámolója szerint a rendőrség közleményében azt írta: nem razziáról van szó, a rendőrök nem hatósági minőségükben járnak el, hanem beszélgetnek, és „riportot” készítenek a gyermekotthonokban élő gyerekekkel, valamint az ott dolgozókkal.

Erre a lépésre a Gyermekjogi Koalíció is reagált, ugyanis a szervezet szerint a rendőröknek nincs jogszabályi felhatalmazásuk ilyen „riportok” készítésére, mivel az állami gondozásban élő gyermekeket érintő eljárásokhoz a gyám engedélye szükséges.

A gyerekjogi szakember, Dr. Gyurkó Szilvi szerint amúgy sem a rendészeti szemlélet hiányzik a rendszerből. „A kisbabákra lehet azt mondani, hogy »nem mi szültük őket«, a bűnelkövető gyerekekre, hogy ezek nem érdemelnek jobbat, a gyermekotthonban élőkre pedig azt, hogy ez is jobb, mint amit otthon kaptak. Csakhogy ezektől a mondatoktól nem leszünk sem jobb emberek, sem jobb társadalom. Ezek mind hamis, aljas, gonosz mondatok, amelyekben nincs szeretet. Én nem ilyen gyermekvédelmet akarok. Nem akarhatjuk ezt” – fogalmazott Dr. Gyurkó Szilvi, aki egy összegző írásában azt is kifejtette, milyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2025-ben.

Kaiser Orsolya

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ majorosl