–

Egy kérdésre három válasz

Dél-Koreában egészen pontosan háromféleképpen számolják az emberek életkorát. Hivatalosan az ország a nemzetközi számítási rendszert alkalmazza a legtöbb közigazgatási eljárás során, amely a születési dátumot veszi alapul.

Ám az országnak van egy másik hivatalos számítási módja is, amely úgy veszi, hogy a csecsemők nullaéves korukban születnek, és minden január elsején hozzáadódik egy év az életkorukhoz. Ha így számoljuk, akkor a 2020 decemberében született gyerek 2022 januárjában már kétéves, még akkor is, ha csak decemberben érkezik el a második szülinapja.

Ezt a módszert főként olyan jogi esetekben alkalmazzák, amelyekben a lakosság nagy százaléka érintett, például, hogy mikortól lehet valakit behívni katonai szolgálatra, vagy hogy a fiatalokat milyen életkorban kell megvédenie az államnak a bántalmazástól.

És persze ott van még a hagyományos „koreai életkorszámítás” is, amelyet a hétköznapokban használnak: e szerint mindenki egyéves a születése napján, és onnantól kezdve minden újévkor eggyel idősebb. 

Eszerint a világhírű K-pop együttes, a BTS egyik tagja, Kim Tehjong (Kim Tae-hyung), vagyis V, aki 1995. december 30-án született, koreai életkor szerint 28 éves, a nemzetközi számítás alapján azonban csak 26, a hivatalos koreai életkorszámítás szerint pedig 27. 

Bár az életkor sokak szerint csak egy szám, aminek nincs sok jelentősége, de Dél-Koreában elég komolyan veszik ezt a számot

„A dél-koreaiak számára annak kiderítése, hogy valaki idősebb-e náluk, fontosabb, mint hogy megtudják az illető nevét. Hiszen ez szükséges ahhoz, hogy illendően szólítsák meg a másikat, és tudják, milyen titulust kell használniuk” – mondta Szin Dzsijong (Shin Ji-young), a Koreai Egyetem nyelv- és irodalom tanszékének professzora a BBC-nek. 

A koreai kormeghatározás Kínából, illetve Ázsia más részeiből ered, viszont Dél-Korea az egyetlen olyan ország, ahol még ma is alkalmazzák.

„A globalizáció hatására a koreaiak egyre inkább odafigyelnek a nemzetközi trendekre. Ez hatással van a fiatalokra is, akik sokszor úgy érzik, nevetségessé teszik őket a hagyományos számítási rendszerek” – mondta Kim Undzsu (Kim Eun-ju), a Hanszong (Hansung) Egyetem Jogi Karának professzora. De azon kívül, hogy esetleg valamilyen kellemetlen helyzetet idézhet elő, hogy másként számolják az éveiket, más, valós hátrányok is származhatnak a régi számítási módszerekből.

Néhány szülő például próbált csalni a születési nyilvántartási rendszerben, mert aggódott, hogy a decemberi születésű gyermekük hátrányos helyzetbe kerül majd az iskolában, később pedig emiatt más helyzetekben is.

A pandémia idején sokan követelték az életkor számításának egységesítését, miután az egészségügyi hatóságok a nemzetközi és a koreai életkort felváltva használták az oltásra való jogosultság meghatározásához, ez pedig jókora kavarodást okozott az országban. A nemrég megválasztott (és hamarosan hivatalba lépő) elnökük, Jun Szogjol (Yoon Suk-yeol) már ki is nyilvánította, hogy támogatja ennek a több száz évvel ezelőtti hagyománynak az eltörlését. 

Nádudvari Péter: Nagymama! Hiszem, hogy elolvasod! – Anyák napi üzenet az „örökkék égbe”

WMN Life – 2022. május 1. – NP

Ri Jongho (Lee Yong-ho), az elnöki bizottság vezetője elmondta, azáltal, hogy Dél-Korea eddig másként számolt, „szükségtelen és hátrányos társadalmi és gazdasági következményeket idézett elő”, ezért kell alkalmazkodnia a nemzetközi gyakorlathoz. Ezzel arra az ügyre utalt, ami egészen a legfelsőbb bíróságig jutott, mivel a sokféle életkorszámítás hatalmas káoszt okozott a bérpótlék és a nyugdíjkorhatár meghatározásánál.

Szakítás a hagyományokkal

Az idei nem az első eset, hogy a dél-koreai tisztviselők megpróbálnak valamilyen egységes módszert kidolgozni az életkor számítására. 2019-ben és 2021-ben két törvényjavaslat is született már erre, de végül nem sikerült ezeket törvénybe iktatni.

A szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy mit jelentene ez az új intézkedés a koreai társadalom számára, annak ellenére, hogy adminisztratív szempontból csak előnyökkel járna. Van, aki ennek ellenére is a hagyományokhoz ragaszkodik. Például Csang Joszang (Jang Jo-seung), a Tanguk (Dankook) Egyetem Keleti Tanulmányok Kutatóközpontjának munkatársa, aki azt mondta a BBC-nek, hogy a koreai életkorban megmutatkozik az ország történelmi tradíciója.

„Úgy tűnik, a társadalmunkat nem aggasztja túlságosan a hagyományokkal való szakítás. De nem áll fenn a veszélye annak, hogy ezáltal az egyediségünket és a kultúránkat is feladjuk, és egysíkúvá válunk?” – tette fel a kérdést.

Egy dologban azonban egyetértenek a szakértők: még ha bevezetik is a nemzetközi életkort, nem valószínű, hogy a koreaiak nem hivatalos formában is teljesen feladnák annak használatát.

Fejes Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Asia-Pacific Images Studio