Szexuális ragadozó, aki nem emlékezett a tetteire

Billy Milligan neve 1977-ben került be az amerikai köztudatba, amikor a huszonhat éves férfit az Ohiói Egyetem kampuszán elkövetett, három nő elleni erőszakos cselekménnyel vádolták meg. A bizonyítási eljárás nem volt bonyolult, az egyik áldozat a szembesítéskor határozottan be tudta azonosítani támadóját, egy másik áldozat autóján talált ujjlenyomatok pedig megegyeztek Milliganével. Mivel a támadások során pisztoly volt a férfinál, és rajtaütésekor az otthonában további fegyvereket találtak, valamint az áldozatai közül volt, akinek eltulajdonította a hitelkártyáját, és autóval el is vitette magát, a vád nemcsak nemi erőszak volt, hanem fegyveres rablás és emberrablás is. Ezzel a feltételes szabadlábra helyezés sem volt lehetséges, vádat emeltek ellene, és az ohiói állami büntetés-végrehajtási intézetbe került.

A megtámadott nők ellentmondásos személyleírást adtak, ami leginkább a férfi viselkedésére, fellépésére vonatkozott. A gyanúsított Milligan nem tanúsított ellenállást letartóztatásakor, sem a kihallgatásakor, nem tagadta a bűncselekményeket, egész egyszerűen arra hivatkozott, hogy nem emlékszik tetteire. A férfit pszichológiai felmérésnek vetették alá, mely során kiderült, hogy súlyos mentális problémákkal küzd, így nem állítható bíróság elé, hiszen nem beszámítható. Először skizofréniával diagnosztizálták, majd dr. Dorothy Turner törvényszéki pszichológus számos tesztet elvégeztetett Billyvel, köztük fizikai és pszichológiai vizsgálatokat is, ezek eredményei rendkívül zavarosak voltak. A pszichológus egyik napról a másikra merőben eltérő IQ-pontokat mért Milligannél.

A különbségek olyan mértékűek voltak, hogy míg egyik nap az eredmény közel állt a retardáció szintjéhez, a következőn zseniket meghaladó intelligenciát tanúsított.

Billy ekkor átlagos testalkatú, 180 centi és 85 kiló volt, ennek ellenére a börtönben puszta kézzel kitépett egy egész piszoárt, majd, amikor kényszerzubbonyban szállították el, abból is sikeresen kibújt. A vizsgálatok során Billy teljesen eltérő hangon, akcentussal, vallási meggyőződéssel és nemi identitással szólalt meg. Dr. Turner így arra a megállapításra jutott, hogy többszörös személyiségzavarral küzd, amire ma már disszociatív személyiségzavarként hivatkozunk. 

 

Ha a személyiség több részre szakad

A Mindsetpszichológia megfogalmazása szerint „a disszociatív személyiségzavar (más néven többszörös személyiség) a disszociatív kórképek csoportjába tartozó mentális betegség. A disszociatív kórképek karakterjellege az egyén tudatában bekövetkezett szakadás, illetve olyan más pszichés funkciók folytonosságának törése, mint például az identitás, a memória, az érzelmek, az észlelés és a viselkedés. A disszociatív személyiségzavarban szenvedő egyén kettő vagy több különböző személyiségre szakad, melyek egymástól teljesen különálló identitások”.

A szakmát és a közvéleményt is rendkívüli módon megosztotta a diagnózis.

Orvosok is vitatták, hogy valóban létező mentális problémával állnak-e szemben Billy esetében, vagy csak egy zseniális elméjű, mindenkit megtévesztő szélhámossal van dolguk.

Billy Milligan esetében kezdetben tíz személyiséget különböztettek meg, köztük a brit Arthurt, aki uralkodott a többiek felett, a jugoszláv, nagy fizikai erővel bíró Ragent, aki a rablásokért volt felelős, a kamasz Tommyt, aki szabadulóművészként volt jelen, a leszbikus Adalanát, aki szeretetéhséggel magyarázta erőszakos cselekedeteit, ugyanis a vallomások alapján ő követte el a három nemi erőszakot, vagy például a nyolcéves Davidet, aki minden fájdalom és szenvedés hordozója volt.

A betegség gyökere a gyerekkorban keresendő

Billy Milligannek pedig bőven kijutott az utóbbiakból. A disszociatív személyiségzavar az esetek többségében gyerekkorban elszenvedett traumák következménye, annak érdekében, hogy az eredeti, úgynevezett „magszemélyiség” elmenekülhessen a valóságból, identitásának különböző részekre történő szakadása révén. Billyt mostohaapja, Chalmer Milligan állandó jelleggel bántalmazta, lelkileg, mentálisan és fizikailag egyaránt, de több alkalommal szexuálisan is zaklatta. Billy elmondása szerint

Chalmer egy alkalommal megásatta vele saját sírját, majd arra kényszerítette, hogy feküdjön bele. Mostohaapja ezután egy fémcsövet tett a fiú arcához, élve betemette, és a csövön keresztül fia arcára vizelt.

Ha mindez nem lett volna elég, Billy számos alkalommal annak is szemtanúja volt, ahogy bátyját és anyját ütlegeli brutálisan a férfi.

Megúszta a börtönt

Billyt nem találták bűnösnek az elkövetett vádpontokban 1978-ban, de elmegyógyintézeti kezelésnek vetették alá, ahol még további tizennégy személyiséget fedeztek fel elméjében. Sokan vitatták, hogy nemcsak szenzációhajhászásról van-e szó, és egy ügyes trükkről, amelynek révén elkerülte a börtönbüntetést. Életéről a Virágot Algernonnak szerzője, Daniel Keyes is könyvet írt Szép álmokat, Billy! címen, ami szintén nagy felháborodást keltett, hiszen a szerző és Milligan is jókora bevételekre tettek szert belőle, noha három nő megerőszakolása képezte a történet alapját. Zűrzavaros évek következtek, a szakemberek szorgalmazták, hogy Billy személyiségeit olvasszák egybe terápiás folyamatok révén, így ártalmatlanná téve őt a társadalom számára. A férfi 1986 júliusában megszökött a Közép-Ohiói Pszichiátriai Kórházból, és Chritopher Carr álnéven a washingtoni Bellinghamben telepedett le.

Szeptemberben Milligan szobatársa, Michael Madden rejtélyes körülmények között eltűnt, és a jelek nagyon arra utaltak, hogy Billy végzett a férfival.

A rendőrök elfogták, visszaszállították Ohioba és ismét pszichiátriai kezelés alá került. 1988-ban egy független pszichiáter értékelése szerint Milligan nem jelentett veszélyt a társadalomra, ezért kiengedték, és 1991-ben kikerült az elmeegészségügyi rendszerből is.

Ezután élt Los Angelesben, Las Vegasban, majd a halála előtti években visszaköltözött Ohioba, ahol ötvenkilenc évesen hunyt el rákban.

Kihagyott ziccer a Netflix sorozata

Az életéről szóló négyrészes dokumentumfilm egy felkavaró történetet mesél el, hosszan, vontatottan, önmagát ismételve. Rendkívül nyomasztó zenékkel, hatásvadász, meglehetősen gagyin illusztrált jelenetekkel. De nem ez a legnagyobb baj vele, hanem az, ami az ítélettel és a Billy Milligant övező szenzációval. Hogy az áldozatokkal egyáltalán nem foglalkozik.

Nem esik szó arról, hogy a megerőszakolt nők min mehettek keresztül, milyen traumákat és terheket voltak kénytelenek életük végéig cipelni, és milyen érzés lehetett nekik, hogy a média tulajdonképpen sztárt csinált egy szexuális ragadózóból és egy feltételezett gyilkosból.

Még akkor is, ha erről ő maga nem tehetett, mert valóban mentális betegséggel küzdött. Lehetséges, hogy mindez csak Oscar-díjat érdemlő alakítás volt Billy részéről? Ebbe talán jobb inkább bele se gondolni, mert ennek a lehetősége elviselhetetlenül fájdalmas lenne.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Billy Milligan története továbbra is lázban tartja a világot, amit jól példáz, hogy életéről az Apple TV+ is berendelt egy tízrészes antológiasorozatot, The Crowded Room címmel. Talán ez a széria pótolni tudja majd a Netflix dokumentumsorozatának hiányosságait, de az mindenképp bizakodásra ad okot, hogy Billy Milligan bőrébe és huszonnégy személyiségébe a Pókemberből ismert Tom Holland bújik majd.

Krajnyik Cintia

Felhasznált források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT!

Képek: Netflix