Mitől függ, hogy egy gyerek iskolaérett-e?

Kezdjük az alapokkal. Valójában összesen három lehetőségünk van szülőként az iskolakezdéssel kapcsolatban: a korának megfelelő időpontban küldjük/engedjük iskolába a gyerekünket, halasztást kérünk, esetleg kérvényezzük az iskolakezdés előrehozását. Mindegyik opciónak van létjogosultsága, és ezt nemcsak én mondom, hanem Vajda Zsuzsánna gyógypedagógus, mozgásterapeuta is, az I. kerületi Brunszvik Teréz Budavári Óvodák szakembere. Zsuzsánna eddig egyedül látta el a hozzájuk tartozó hét óvodát, de az idei évben háromra bővült a gyógypedagógusok és a pszichológusok száma is, éppen azért, hogy a szülőknek jobban tudjanak segíteni ebben a helyzetben. Ugyanis minden gyerek esete egyedi, és mindenkinél külön meg kell vizsgálni, hogy iskolaérett-e, a pontos életkorától függetlenül.

De mi is kell az iskolaérettséghez? A szakember szerint három területet kell megvizsgálni: a testi fejlettséget, a részképességeket és a pszichés érettséget.

Zsuzsánna így részletezi ezeket:

„Először is, szerintem az iskolaérettség megállapításához nagyon fontos, hogy egyben lássuk a gyereket, mert nagyon sok olyan tényező van, ahol a családi adottságok (például magasság) és a személyiség is befolyásolja a szakvéleményt. A testi fejlettség részben a fizikai méretről szól, el kell érni a megfelelő súlyt és magasságot. Ide tartozik mint fontos mérföldkő, a fogváltás megkezdése, ami szintén az érettség jele. Ezekről egyébként az éves védőnői státuszvizsgálatokon is szó esik, tehát ott is érdemes esetleg érdeklődni szülőként, hogy mi a gyerekorvos vagy védőnő szakmai véleménye. A méretek azért fontosak, mert az iskolát fizikálisan is bírni kell, a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, hullámzóbb lesz a teljesítménye.

A fizikai részhez tartozik az ép érzékszervek vizsgálata, ha senki nem jelez problémát, akkor is érdemes hatéves kor körül elmenni egy látásvizsgálatra, mert egy pici cilinder vagy ferdülés is nagyon komoly következményekkel járhat az iskolában.

A részletes hallásvizsgálat is fontos, mert vannak olyan hallásproblémák is, amik csak bizonyos frekvenciákat érintenek. Az alapvető védőnői vizsgálat nem minden esetben szűri ki ezeket az apró problémákat, viszont komoly tanulási nehézségeket okozhatnak.

Vajda Zsuzsánna

A részképességeket alaposan vizsgáljuk az óvodákban. Ennek része a nagymozgások, finommotoros mozgások ellenőrzése.

A nagymozgásoknál végig kell venni a kúszást, mászást, lábujjhegyen járást, sarkon járást, páros lábon ugrálást, féllábon ugrálást, egyensúlyt, rugalmasságot, keresztmozgásokat. A mozgások összerendezettsége, az izmok megfelelő működése az idegrendszer érettségére utal. Ennek része a mászókázás, felfelé mászás is, ami az egyensúlyt, térbeli látást mutatja.

A sokat emlegetett finommotoros mozgások

A finommotoros mozgásoknak jó mérője a cipőkötés – még akkor is, ha egyébként mostanában általában tépőzárasak a cipők. Ez azért kulcsfontosságú, mert látjuk belőle, hogy külön tudja-e mozgatni az ujjait. Ezt lehet úgy is ellenőrizni, hogy zongorázó ujjak mutatását kérjük, de a cipőkötés mutatja a térbeli látását, a vizuális megfigyelő képességét is. A kötésnek a tudása is fontos.

A finommotorika, grafomotorika kiemelt része a pontos, nem görcsös ceruzafogás, a csukló-könyök külön mozgása. A domináns kéz kialakulása, és annak használata szintén fontos iskolaérettségi kritérium, méghozzá azért, mert a nehézkes ceruzafogás sok energiát elvesz a gyerektől, ezért hamar elfárad. A fáradtság pedig a figyelem lankadását hozza magával.

Ehhez tartozik az is, hogy nemcsak a domináns kéznek kell kialakulnia, de a domináns láb, szem és fül is szerencsés, ha ugyanazon az oldalon van, mert akkor lesz a gyerek mozgása biztos.

A keresztcsatornák működése azt jelenti, hogy függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Bár nem gondolnánk, de ez azért lényeges, mert írás közben nem jó, ha mindene mozog a ceruzával együtt.

Talán meglepő, de a térbeli tájékozódás is kell majd az íráshoz, olvasáshoz. A testséma tudása a személyiségfejlődésnek is fontos eleme, mert aki nem tudja magát behelyezni a térbe, az bizonytalan lesz önmagában is.

A figura-háttér megkülönböztetés azt jelenti, hogy a lényeges információkat mennyire tudja kiszűrni, az azonosságokat különbözőségeket felismerni. A térben és a síkban is szükséges a reprodukáló képesség, hogy le tudja utánozni, amit lát. A szem-kéz koordináció, az iránykövetés mind szükségesek az íráshoz. Már az olvasás alapja az, hogy fel tudja bontani a hallott szavakat hangokra, érzékeli a hangok hosszúságát.

Az önállóbb iskolai élethez elengedhetetlen a problémamegoldó képesség, amit például úgy vizsgálunk, hogy felvázolunk egy helyzetet az óvodásoknak: ha behozol egy játékot az óvodába, és elveszíted, akkor mit teszel? Erre természetesen nincsen rossz válasz, az is jó válasz, hogy »addig sírok, amíg az óvónéni meg nem kérdezi, hogy mi a baj«, hiszen akkor is eljut a megoldáshoz. Ilyenkor inkább azt figyeljük, hogy mennyire bizonytalan.

A tanuláshoz elengedhetetlen az emlékezet fejlettsége. A vizuális és auditív emlékezet megfelelő működése, valamint a jól rögzíthető és tartós figyelem szintén feltétele a tanulásnak. Az iskolai munka elengedhetetlen része a feladattudat. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak feladatai, és ezt akkor is meg kell tennie, ha máshoz lenne kedve.”  

 

Nem elég méretek és képességek tekintetében megérni az iskolára

Mivel van egy elsős és egy nagycsoportos óvodás gyerekem is, tapasztalatból mondom, hogy az iskolakezdés hatalmas változás egy gyerek életében. Az első tudatos beilleszkedés helyszíne, ráadásul az eddigiekhez képest extra mértékű elvárásokkal – amiknek a terhét akkor is cipelni kell, ha egyébként nem okoz gondolt a teljesítésük. Zsuzsánna végigveszi, hogy mi kell ahhoz, hogy erre is érett legyen egy gyerek:

„A pszichés háttérhez tartozik, hogy képes-e a gyerek a szabálykövető viselkedésre (szülőként itt muszáj megjegyeznem, hogy nekem is feltűnt, nem az a feltétel, hogy sűrűn gyakorolja-e ezt a bizonyos szabálykövetést – a szerk.), kialakult-e a szabálytudata. Azt is figyeljük, hogy tud-e alkalmazkodni a közösséghez, oktatható lesz-e az iskolában. Illetve lényeges része az iskolaérettségnek a teljesítmény igénye, hogy várja, akarja-e az iskolakezdést. De emellett szükség van a kudarctűrésre, hogy el tudja viselni, ha valami nem sikerül, ha valamiből nem az övé a legszebb, legjobb.”

Azért ezzel sokan még felnőttként is küszködnek, így megkérdeztem Zsuzsánnát arról, hogy mi van azokkal a kritériumokkal, amiknek valószínűleg később sem fog megfelelni a gyerekünk. Hiszen nőni nőhet, a képességeit akár tudatosan is fejleszthetjük – de azért a személyiségét nem nagyon lehet megváltoztatni. Zsuzsánna szerint ezt is figyelembe kell venni a döntésnél:

„A tavalyi évig úgy nézett ki, hogy ezt a sok szempontot szem előtt tartva súlyozott az óvodapedagógus, a fejlesztőpedagógus és a szülő, hogy a gyerek személyiségének fényében mi a legideálisabb iskolakezdési pont. Most nem tudjuk, hogy az Oktatási Hivatal mit fog figyelembe venni.

Csak reméljük, hogy a csatolt szakvéleményeket nézi elsősorban, mert akkor tulajdonképpen annyi változik, hogy a szülő adja be a kérelmet.” 

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Miért érdemes nagyon megfontolni a döntést?

Vajda Zsuzsánna szerint a szülőkön most nagy a felelősség: „Azért kardinális kérdés, hogy éretten kerül-e valaki iskolába, mert nagyon sok olyan helyzet van, ahol a tanár az éretlenségből fakadó nehézségekre szankcióval válaszol. Bár ideális lenne, ha nem így volna, de ezzel számolni kell. Ha viszont a gyereket egy fennálló éretlenség miatt folyamatosan kudarcélmények érik, akkor egy idő után el fogja veszíteni az érdeklődését és az igényét a jó teljesítményre. Ehhez kell egy arany középút: szankcionálás helyett a motiválás legyen az elsődleges. Szerintem egyébként ezen a téren folyamatos a tanárok, tanítók pozitív irányú változása. De az is lényeges, hogy lehetőség szerint csak iskolaérett gyerekek kerüljenek be az iskolákba. Mert

nagyon sok olyan kisgyerek van, akiknek tényleg csak egy évre van szükségük, hogy ne csupa kudarcélmény legyen számukra az iskola.”

Mi a teendő, ha szerintem a gyerekem még nem iskolaérett? (az Oktatási Hivatal honlapja és Vajda Zsuzsánna információi alapján összeszedve)

Mindenképpen érdemes egyeztetni az óvodapedagógusokkal, kérni szakmai véleményt tőlük és a fejlesztőpedagógustól – ezeket csatolni kell a hivatalos kérvényhez.

A kérvényt 2021. január 1. és 15. között kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak, ügyfélkapun vagy postán. Ezt a szülő vagy a gyám teheti meg.

A BTM-es, vagyis beilleszkedési-, tanulási- vagy magatartási nehézséggel küzdő gyerekek és az SNI-s, vagyis sajátos nevelési igényű gyerekek esetében az illetékes Pedagógiai Szakszolgálat 2020 szeptember 1. és január 15. közötti igazolása kiválthatja az Oktatási Hivatal döntését, amennyiben ők is támogatják, hogy a gyerek további egy évet óvodában maradhasson. Ha ez az igazolás megvan, akkor már nem kell az Oktatási Hivatalnál külön kérvényezni. ITT találjátok a budapesti szakszolgálatokat, ITT pedig a megyei szakszolgálatok elérhetőségeit.

A szülők által benyújtandó kérelem a www.oktatas.hu oldalra fog felkerülni – egyelőre nem elérhető a formanyomtatvány, de január 1-ig minden bizonnyal az lesz. Az oldalon belül a „Köznevelés/Tankötelezettség” menüpontban találjátok a friss információkat. Ehhez kell majd csatolni az óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógus szakvéleményét. Ez nem kötelező, de ajánlott.

Nagyon fontos: ha az Oktatási Hivatal kimondja, hogy a gyerek maradhat még egy évet az óvodában, akkor azon már nem lehet változtatni. Tehát hiába ugrik meg esetleg a fejlődése, hiába kerülne be abba az intézménybe, amit a szülők szeretnének, és csak kevés körzeten kívüli tanulót fogad – sajnos, ha engedélyezték a halasztást, akkor az már nem módosítható.

Mi a teendő, ha azt szeretném, hogy a gyermekem hatéves kora előtt megkezdje az iskolai tanulmányait?

A kérelem benyújtása ebben az esetben is nagyjából ugyanúgy működik, mint a későbbi iskolakezdésnél: a szülő vagy gyám teheti meg, 2021. január 1. és 15. között, ugyanúgy érdemes hozzá alátámasztó szakvéleményeket csatolni. Ha az nem bizonyul elegendőnek, az Oktatási Hivatal kérhet szakértői vizsgálatot. Ez elsősorban azokat a gyerekeket érinti, akik pár nappal, esetleg héttel maradtak le a „kötelező” iskolakezdésről, tehát az idei évben szeptemberben töltik a hatodik évüket. Ez valószínűleg sokkal kevesebb családot érint, mint az előző helyzet.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images