–

Az őszi szünetben Stockholmba látogattunk. Izgatottan vártam, hogy visszatérjek a svéd fővárosba, ugyanis az úszás befejezése óta ez az első olyan úti cél, ahol egykor versenyzőként is megfordultam. Nem ma volt: 2001-ben rendezték itt az Európa-bajnokságot, amelyen pályafutásom során először és utoljára nem nyertem meg a 200 vegyest. Mindezt egy évvel a paralimpiai címem után. Szóval nem tudtam igazán kiélvezni a város szépségeit 18 évvel ezelőtt az edzőmmel és köztünk villámhárítóként operáló anyukámmal, amikor szomorúan, csalódottan, feszültséggel telve róttuk az utcákat a verseny utáni napokban.

Augusztus volt, kellemes idő, nem túl meleg, nem túl hideg, úgyhogy az öltözködéssel nem kellett annyit foglalkoznom. Csak a hangulat volt fagyos. Most családdal érkeztem, barátok vártak minket, és a város szépségéért mentem, nem pedig egy aranyéremért. A fagy pedig csak a hőmérőn volt mérhető, nem a hangulatunkon.

Albioni telek

Gondoltuk, hogy október végén még kifoghatunk egy enyhébb hétvégét, ami részben igaz is volt, de azért ilyenkor már bőven kopogtatnak a mínuszok a skandináv ablakokon. A mínuszokból mi általában annyit kapunk, amennyit a decemberi két ünnep között kimér ránk az téli időjárás Magyarországon, Londonban csak egy-egy nap hűl nulla fok alá a hőmérséklet télen. Ezért általában a családok nem nagyon fektetnek be komoly téli ruhatárba, a többrétegű kesztyű vagy a hótaposó rendszerint érintetlenül vészeli át a hidegnek mondott hónapokat a szekrény mélyén. Ha viszont mégis leesik pár centi hó vagy lefagynak az utak, akkor inkább lehúzzák a redőnyt pár napra, mintsem hogy a balerinacipőt és a lakk iskolai egyenszandált bélelt lábbelire cseréljék.

Én is pont így voltam a stockholmi utazás kapcsán. Van télikabátunk, csizmánk meg meleg(nek hitt) pulcsink, cuki kis kötött kesztyűnk, csak kibírjuk valahogy ezt a néhány napot. Végül is mínusz egy számjegyű fok még nem a világ vége, és úgyis mozgunk egész nap. Nos, tévedtem. Fáztunk. Reggel többet, napközben kevesebbet, de rendszerint fáztunk. Úgyhogy eljött az a pont, amikor bementem egy boltba, hogy márpedig veszek egy meleg pulcsit és kesztyűt (ami az én esetemben csak egy hangzatos kijelentés mindenfajta realitás nélkül). A többemeletes beváráslóközpont közepén jöttem rá, hogy nem oda Buda, itt nem kispályáznak a téli ruházatokkal.

Be kellett látnom, hogy a réteges öltözködésben én teljesen amatőr vagyok, a svédek viszont minimum világbajnoki döntősök.

Először is el kellett sajátítanom a gyapjúismeretek alapjait, hogy meg tudjam különböztetni, mi az eltérés pulcsi és pulcsi között, és miért van az egyik gyapjúterméken két számjegyű összeg, a másikon meg három. Aztán megfejteni a titkot, avagy a praktikus, jól átgondolt rétegzést, ami melegen tart, de azért még mozgásképessé is teszi az embert, és könnyen variálható aszerint, ahogy változik az időjárás egy őszi vagy téli napon.

Ehhez legalább három jól átgondolt réteget kell magunkra öltenünk.

Aláöltözők

Az első réteg a legfontosabb, hiszen az érintkezik a bőrünkkel, annak a feladata az izzadság elvezetése és a test melegen tartása. Fontos, hogy jól szellőzzön, de közben meg is tartsa a hőt, emellett pedig kellemesen puha érzetet adjon, és ne irritálja a bőrt. Éppen ezért erre a rétegre érdemes nagyobb összeget fordítani, és a merinói gyapjúból készült termékeket keresni.

A merinó egy hosszadalmas tenyésztési eljárással kinevelt finom gyapjas juhfajta. Lenyírt bundája lágy, finom szálú, az ebből készült szövet pedig puha, meleg, lélegzik, biológiailag lebomló, és soha nem lesz kellemetlen szaga.

Nem szúr, mint a hagyományos gyapjú, a hőszigetelő képessége nagyon jó, úgy, hogy közben minden egyes szál lélegzik. Aláöltöző, zokni, jégeralsó, sál, sapka és kesztyű is remek választás télre ebből az anyagból. Fontos megjegyezni, hogy a pamutra nem jellemzők ezek a tulajdonságok, így a pamutpólókat nyugodtan tegyük el tavaszra és nyárra, de a zokni vagy sapka kiválasztásánál inkább ezt a gyapjút részesítsük előnyben, mert az ujjak és a fej melegen tartása a legfontosabb a hideg időben.

Középső réteg

Ha megvan a puha aláöltözőnk, akkor arra érdemes egy olyan pulcsit venni, ami jól tartja a meleget, továbbra is szellőzik, de közben lehetővé teszi a szabad mozgást is. Ezt a réteget tudjuk lehámozni magunkról, ha napközben kicsit felmelegszik a levegő, így praktikus, ha cipzáras vagy könnyen gombolható fazont emelünk le a polcról. Egy vastagabb gyapjúkardigán vagy egy polárpulcsi jó szolgálatot tesz. Persze itt is vannak minőségbeli különbségek. Például ennél a rétegnél már más gyapjúösszetételt is kereshetünk.

Több pulóveren láttam, hogy a hagyományos juhgyapjú mellett alpakagyapjút is tartalmaz, ami a juhgyapjúnál melegebb, erősebb, és puhasága a kasmíréhoz hasonló. A polárfelsőknél az anyag vastagsága határozza meg, hogy mennyire tart melegen.

Ha nem riadunk meg a csillagászati áraktól és igazán luxusminőségre vágyunk, akkor a kasmír is szóba jöhet. Ennek a különleges ázsiai kecskének a gyapja azért olyan drága, mert van, hogy négy évet kell várni, mire az állat egy pulcsinyi alapanyagot növeszt.

Két réteg gyapjából ugyanis csak az alsót használják a gyártás során, és a nyersanyag begyűjtése és feldolgozása rendkívül sok időbe telik, és nagyon alapos munkát és odafigyelést igényel.

A kasmírpulcsi vagy -sál ára attól alacsonyabb vagy magasabb, hogy a kecske mely testrészéről származik az anyag. A szálak egyedi szerkezetének (és levegőmegkötő tulajdonságának) köszönhetően a kasmír sokkal jobban és tovább tartja meg a testhőt, mint a gyapjú. Ha tehát kasmírt választunk, akkor keressük a százszázalékosat vagy pedig azt, amit merinói gyapjúval kevertek. Az akrilt próbáljuk kerülni, mert nem lélegző anyag.

Felső réteg

Két hőtartó réteg után jön a harmadik, aminek a feladata, hogy a kabát alatti jó meleget megóvja a szél hűtő hatásától és/vagy az esőtől, hótól, egyéb őszi, téli csapadéktól. Persze itt sem egyszerű a választás, mert tele a bolt gore-tex, softshell, pehely- és mindenféle meghatározhatatlan anyagú és összetételű kabáttal, így nehéz eldönteni, hogy melyik is a legjobb választás.

Nos, úgy tűnik a softshell kabátokkal nem nagyon tudunk hibázni. Ezek azok a termékek, amelyekben belül egy polárréteg van, kívülről pedig vízlepergető anyaggal vannak bevonva, ami ráadásul a széltől is véd.

Azért felhőszakadásban ezek a kabátok is elvéreznek, úgyhogy arra az esetre tartogassunk egy klasszikus, valamilyen nejlonból vagy teljesen vízhatlan anyagból készült esőkabátot. Ha a gore-tex felirat jön szembe velünk, akkor egy speciális laminált bevonatra gondoljunk, aminek vízlepergető hatása mellett még légáteresztő képessége is van, így az anyag szellőzik úgy, hogy közben nem ázik át. Ezeket a tulajdonságokat különleges műanyagból készült membránok teszik lehetővé, amelyek felületén mikroszkopikus nagyságú lyukak milliárdjai találhatók, amelyeken a vízcseppek nem képesek áthatolni, a lényegesen kisebb vízgőzmolekulák azonban könnyedén keresztüljutnak rajta.

Ha valaki extra fázós és esernyőpárti, az nyugodtan menjen rá egy jó minőségű tollkabátra, ami a legnagyobb biztonságot nyújtja a hideg ellen, ráadásul csomagolni is hálás feladat, ugyanis elég kis helyre összehajtható. Ebben viszont ne ázzunk meg nagyon, mert nedvesség hatására veszít kiváló hőtartó képességéből.

Hideg ellen felvértezve

Én végül valódi tudással, egy százszázalékos gyapjúpulcsival, egy pár gyapjúkesztyűvel (amit a gyerekosztályon találtam és jobb híján beértem az egyujjas megoldással), és egy gyapjú cipőbetéttel tértem vissza a stockholmi mínuszokból. Az utolsó napra már úgy kiokosítottam magam gyapjú- és rétegesöltözködés-ismeretekből, hogy úgy éreztem, félúton vagyok az állampolgárság felé.

A fázós napokon pedig a fikázás művészetébe merültünk el, ami a hideg idő ellenére nem a magas szintű orrfújást jelenti, és még csak nem is a környezetünk halk, visszafogott, de folyamatos kritizálását, hanem a kávé és valamilyen péksüti (leginkább fahéjas csiga) kényelmes, nyugodt és boldogságérzetet növelő körülmények között való elfogyasztását, ami alatt pont annyira melegszik át az ember, hogy el tud sétálni a következő kávézóig.

Szóval, van mit tanulni a svédektől az öltözködéstől kezdve a lakberendezésen át a fikázásig.

Pásztory Dóra

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images