–

Hat hatéves bulizik, és máris kész a csendháborítás?

A címben is említett gyerekbuli egy családi házas övezetben üzemeltetett magánbölcsődében történt, fényes nappal, zene és bármilyen különösebben hangos tevékenység nélkül.

Hat játszó kisgyerek és a beszélgető szüleik okozták a „csendháborítást”. A rendőrök kimentek, elnézést kértek, és elmentek.

Sajnos a bejelentő néni rendszeres problémát okoz az ott élő családnak, a csendben trambulinozó lányukat trágár kiabálással küldi a játszótérre játszani, és más mindennapi konfliktusaik is vannak. Amikor valaki ennyire indulatos, azzal valószínűleg nem nagyon lehet mit kezdeni.

Hangos medence, rendszeres bulikkal

Van olyan, amikor a „másik oldal”, vagyis a hangoskodó fél nem nyitott a konstruktív megoldásra. Egy anyuka mesélte, hogy a szomszéd család, amellyel több más konfliktusuk is van, arra sincs tekintettel, hogy az ő kisebb gyerekeinek az alvását zavarja az ott lakó (és gyakran vendég) kisgyerekek medencézése este tíz után.

A medence egyébként is gondot okoz, mivel napi kilenc-tíz órában megy a kifejezetten hangos vízforgató, közvetlenül a szomszédok terasza mellett. Hiába próbálták jelezni, hogy nekik ez így együtt nagyon zavaró, továbbra is rendszeresek maradtak a késő esti medencés gyerekbulik.

A kétségbeesett anyuka azt szerette volna megtudni, hogy mi a megoldás egy ilyen patthelyzetre.

Van, ahol már egy mosás kiveri a biztosítékot

Nekem van olyan személyes élményem is, amikor még gyerektelenként hallgattam a felháborodott alsó szomszédot, mert

este hétkor, az ő kisgyerekük alvásidejében mosni mertem a saját otthonomban – egy valóban hangos mosógéppel.

Bár a hangnem, ahogy jelezték a problémát, vállalhatatlan volt, utána igyekeztünk inkább reggel mosni. De sokkal könnyebb lett volna tekintettel lenni rájuk, ha kedvesen jelzik a dolgot, mert abban például tökéletesen igazuk volt, hogy a mosógép állati hangos. Abban viszont semmiképp, hogy nekem tudnom kellene az ő kétéves kisgyerekük napirendjét. Azóta szerencsére elköltöztek, és egy kommunikáció és bioritmus szempontjából is hozzánk hasonló család vette meg a lakásukat.

A trambulin visszatérő probléma

A trambulinozó gyerekek, úgy tűnik, sokak szemét szúrják, de az a történet, amit egy kisvárosban élő anyuka mesélt, szerintem minden határon túlmegy.

A negyvenes gyermektelen pár többször jelezte, hogy zavarja őket a trambulinon énekelgető, sikongató kisgyerek, de erre a problémára nehéz mindenkinek megfelelő megoldást találni.

Az semmiképpen nem az, hogy egyik nap a kisfiú észlelte a lyukat a trambulinon – jól láthatóan szándékosan keletkezett a sérülés, a kiérkező rendőrök is megállapították a garázdaságot. Aztán el is költöztek onnan – szerintem érthető okokból.

A legtöbben mi magunk is tudjuk, hogy hangosak a gyerekeink, de az eléggé elszomorító, hogy otthon is állandóan rájuk szólunk, így végül sehol sem tudják igazán kitombolni magukat a hétköznapokban, pedig felnőttként saját tapasztalatból is tudhatjuk, hogy ez elég fontos (lenne).

Egy háromgyerekes anyuka, aki ráadásul testnevelő tanárként dolgozik, egy olyan szomszédról mesélt, aki nekik is rendszeresen átkiabál, hogy legyenek csendben, a szintén a közvetlen szomszédságban található iskolába pedig betelefonálgat, hogy csendesen sportoljanak az udvaron a gyerekek.

Szerintem, aki iskola mellé költözik, nem nagyon számíthat csendre…

És akkor az állatokról még nem is beszéltünk

Bár nem kimondottan kisgyerekes vonal, de abból a szempontból mégis kapcsolódik, hogy általában a kisgyerekes szülők (legtöbbször anyák) töltenek otthon napközben is viszonylag sok időt, így nekik tűnik fel, ha az otthon hagyott kutyák hangosan fejezik ki, mennyire hiányzik nekik a gazdájuk, én legalábbis hallottam olyan történetet is, ahol egy kisgyerekes család alulról és fölülről is egy-egy kutya vonyítását hallgathatta napközben.

Ezekből a történetekből is egyértelmű szerintem, hogy bármilyen apróság lehet másnak zavaró, akár olyan is, aminek a zajossága nekünk fel sem tűnik.

Ha pedig a konfliktusban az egyik fél nem nyitott arra, hogy kulturáltan beszéljék meg a problémákat, akkor nagyon el tud mérgesedni a viszony. Rendőrség, jogi ügyek vagy éppen kölcsönös bosszúhadjárat is lehet a sztori vége. De vajon milyen helyzetben érdemes ügyvédig menni egy szomszédi hangoskodásból eredő konfliktusnál?

Mi számít csendháborításnak?

Dr. Mészáros Emese ügyvéd szerint fontos, hogy két kategóriára bontható a többi ember zajongással való zavarása: csendháborításra és birtokháborításra.

A csendháborítás szabálysértési kategória, pontosan ez a meghatározása: „Aki lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értékeket zavarja, az szabálysértést követ el.”

Ennek a kezelése rendőri hatáskör, figyelmeztetés, helyszíni bírság, illetve feljelentés lehet a szankciója. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet, illetve hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén hetvenezer forint a maximum összeg.

Ez ugyanúgy vonatkozik a gondatlanul és a szándékosan elkövetett csendháborításra is.

A zaj mértéke elvileg mérhető decibellel, de a csendháborítás törvényének szövegét nemrég módosították, mert a zaj fogalma jogilag nem definiálható jól (az eredeti szövegben nem „indokolatlanul”, hanem „túl nagy” szerepelt). Éppen ezért a törvény minden más részét igyekeznek pontosan meghatározni, például azt, hogy csendháborítást olyan helyen lehet elkövetni, ahol koncentráltabban kell ügyelni az együttélés szabályainak betartására.

Itt található a törvényileg zavaró mértékű zajok meghatározása.

A birtokvédelem polgári jogi kategória, erre hivatkozva jelezhetnek problémát a jegyzőnél az ingatlantulajdonosok: A birtokost birtokvédelem illeti meg többek között akkor, ha a birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Erre lehet hivatkozni túl zajos körülmények miatt.

Az indokoltság ebben az esetben is nagyon nehéz kérdés, hiszen nekem indokolt lehet felfúrni egy polcot akkor, amikor itthon vagyok, de lehetséges, hogy ez a falszomszédomnak már túl késői időpont. A hajnali négykor elindított mosógép szintén megmagyarázható, de a szubjektív különbségeket figyelembe véve is számíthat indokolatlan zajkeltésnek. A törvény egyébként a 6 és 22 óra közötti időszakot határozza meg nappali idősávként, de az önkormányzati rendelet ennél határozhat meg szigorúbb idősávot. Amire a törvényi szabályozás nem tér ki pontosan, azt önkormányzati rendelettel szabályozhatják. (Ilyen például az építési munkálatok vagy éppen a fűnyírás idejének pontos meghatározása.)

Ilyen esetekben az ügyben a jegyző az illetékes, indokolt esetben a jegyző vagy a bíróság megállapítja a jogsértés tényét, eltiltja a zajkeltő szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől, valamint a birtokvédelmet kérelmező kérheti a költségeinek és kárának megfizetését.

Fontos információ, hogy a folyamatos zajterhelés nemcsak a fülünknek sok, de az agyműködést is befolyásolja, és extrém esetben (nem egy hangoskodó kisgyereknél) visszavonhatatlan egészségi károsodást is okozhat.

Dr. Mészáros Emese személyes tapasztalata: „A praxisom alapján az a tapasztalatom, hogy azok a helyzetek, ahol a szomszédok zavarása eljut a jogi ügyig, már nem csupán a zajról szólnak, hanem más szabálysértési vagy akár büntetőjogi problémák vannak: például becsületsértés vagy garázdaság.”


Nektek van konfliktusotok a szomszédotokkal a gyerekek zajongása miatt? Meséljetek!

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images