Neonfényű Mikulás-sapka és túlárazott rossz kaják – Hogyan karácsonyi vásározz okosan?

–

Emlékszem, mennyire elvarázsolt, amikor életemben először jártam a bécsi karácsonyi vásárban. Mesevilágnak tűnt az egész a fényekkel, illatokkal, a karácsonyi dallamokkal… Azt sem tudtam, hova nézzek: a pultokon mindenféle kézműves díszek, édességek, apró ajándéktárgyak sorakoztak, duruzsolt a tömeg, a háttérben a csodásan kivilágított városháza… Azt hiszem, ekkor, emiatt szerettem meg annyira a karácsonyi vásárokat.

Az évek során sokfelé megfordultam advent idején. Van, ami mindenhol ugyanolyan, és akad, ami egyedi hangulatúvá tesz egy-egy karácsonyi vásárt. Persze, én magam is látom, hogy ma már ez is nagyüzemben, hakniszerűen működik, én mégis szeretem. Szerintem karácsonyi vásározni jó. Csak nem mindegy, hogyan csinálja az ember.

Ennyi év alatt én már kifejlesztettem a stratégiámat, ami igazán költséghatékony, ugyanakkor rendkívül szórakoztató is tud lenni. Ha olyan a társaság. Mert nagyon nem mindegy, kikkel és milyen előfeltevéssel érkezel a vásárba. Következzenek hát az én karácsonyi jótanácsaim – a saját káromon tanultam meg őket, szóval neked már nem kell elkövetned ugyanezeket a hibákat.

A vásár csak a hab legyen a tortán!

Azt tapasztalom, hogy ha valaki eleve csak a vásározás miatt vág neki a vásárnak, akkor tutira csalódottan megy majd haza. Ez talán furán hangozhat, de az az igazság, hogy míg régen (értsd: sok évtizeddel-évszázaddal ezelőtt) a karácsonyi vásárt a valódi szükség szervezte (az emberek valóban itt jutottak hozzá az ünnepi időszakban szükséges áruhoz, illetve az ajándékba adott apróbb dolgokhoz), ma már a szórakozás a fő mozgatórugójuk. A helypénz mindenhol irtó drága, így aki költséghatékonyan szeretne ajándékokat vásárolni, illetve arra számít, hogy népviseletes nénikék árulnak majd kézzel faragott betlehemeket, az nyilván lógó orral távozik majd.

Épp ezért azt javaslom, hogy a karácsonyi vásár csupán kísérőprogram legyen egy jó kis múzeumlátogatás vagy városnézés mellé. Odamész, elvegyülsz, nézelődsz, iszol egy jó kis puncsot vagy forralt bort, átmelegszel, és karácsonyi hangulatod lesz. A vásárok nagyjából ennyit tudnak, és nem is kell többet várni tőlük.

Ha így állsz hozzájuk, biztosan kellemes emlék lesz az a kis idő, amit a barátaiddal, szeretteiddel eltöltesz itt.

Ne egyél meg akármit!

Minden évben keringenek felháborodott posztok a Facebookon, hogy mennyire túlárazott a kaja vagy az innivaló a különböző vásárokban. Nos, valóban. Néha fogom a fejem, hogy egy darab spirál alakúra vágott krumplit (bekerülési költség: tíz forint) árulnak ezer forintért, de hát attól, hogy így van, még nem kell megvenni. Ez tök egyértelműnek hangzik, tudom (ahogyan azt is: kisgyerekkel ez nem ennyire egyszerű manőver), de hidd el, a hely szelleme tényleg működik. De te fogod a legjobban bánni, hogyha megveszed a méregdrága kaját, ami nem is finom.

Épp ezért mielőtt elindulsz a külföldi vásárba, üsd be a keresőbe, hogy mik a helyi gasztronómiai nevezetességek, és fedezd fel őket a vásárban!

Tegyük fel, hogy Münchenben vagy épp – egyél weisswurstot hamburger meg sült krumpli helyett, és egy kicsit többet megtudsz az adott városról is! Ne olyanra költsd a pénzed, amit idehaza is megvehetsz – de ne vonj meg magadtól egy finom gőzgombócot például, mert annak úgysem fogsz otthon nekiállni.

Szerencsére ma már egyre több a jó minőségű street food a vásárokban, úgyhogy mielőtt ad hoc eldöntenéd, mivel tömöd tele a hasad a legelső bódénál, tegyél egy kört, és mérd fel a terepet!

Ha a helyi nevezetes étel ízlett, kellemes emlék marad, és egy szupermarketbe betérve akár még vihetsz is haza belőle ajándékba – két legyet egy csapásra! Szinte minden országnak van jellegzetes karácsonyi édessége, süteménye: kóstold meg a vásárban, és szerezd be a fa alá.

A müncheni példánál maradva: egy fehér kolbász meg némi édesmustár valami szép bajor csomagolásban stílszerű meglepetés lehet, Olaszországból egy isteni panettone, Angliából Christmas pudding érkezhet. Lengyelországban a Krakowski Kredens franchise a kedvencem: szép (múlt) századelős csomagolásban elérhető árú lengyel finomságokat kapni az üzleteikben, amelyek rendre a turisztikai látványosságok környékén találhatók.

Fontos: MINDIG ellenőrizd vásárlás előtt, hogy helyben, frissen készül-e az adott étel, így sok csalódástól kíméled meg magad (és olykor egy jó kis gyomorrontástól is). Ez vonatkozik az édességekre is: nincs finomabb, mint az orrod előtt készülő cukrozott mandula, ugyanez viszont többnapos pultban állás után finoman szólva sem ugyanazt az élményt nyújtja.

Keresd a különlegességeket!

A legtöbbünk képes elcsábulni egy-egy érdekes apróság láttán, ahhoz azonban, hogy ne érezzük átverve magukat a vásározás végére, érdemes megfontolnunk néhány dolgot a vásárfiával kapcsolatban. Mert az teljesen érthető, hogy szeretnénk valami szuvenírrel hazamenni – csak nem mindegy, milyennel. Szóval mielőtt belevetnéd magad a világító kacatok és a táncoló mikulásbábuk közé, tedd fel az alábbi néhány kérdést magadnak!

Szükségem van erre a tárgyra vagy csak a vásárlási vágyamat szeretném kielégíteni? Hasznát venném? Az, akinek ajándékba adnám, hasznát venné? Illik egyáltalán az otthonomba ez a tárgy? Nem lehet, hogy két utcával arrébb ugyanezt megvehetem olcsóbban? Haza tudom sérülés nélkül szállítani?

Tényleg nem szeretnék grincsnek tűnni, de a tapasztalataim szerint a legtöbb vásári portéka az ünnepek elmúltával valamelyik fiók mélyén, aztán pedig a lomtalanításon végzi. Így aztán a vásárlási bizsergést célszerűbb valami helyi nyalánksággal csillapítani a huszadik hűtőmágnes vagy a villogó rénszarvasagancs helyett.

Sok helyütt (például Bécsben) például remek köztes megoldás lehet a puncsos bögre: minden évben (sőt: minden vásáron, mert több is van) másfajta bögrében adják a forró italokat. Ha ezeket nem váltjuk vissza, akkor pár euróért van egy szuvenírünk, amiről eszünkbe juthat a kiruccanás. Persze, ha 4 738 783 bögréd van otthon, akkor erre sem biztos, hogy szükséged lesz.

Egy szép karácsonyfa- vagy asztaldísz viszont sok éven át hozhatja vissza a vásár emlékét az otthoni dekorációd részeként, így erre érdemes akár picivel drágábban is beruházni.

Arra persze figyelj oda, hogy ne kelljen emiatt lecserélned a komplett otthoni díszkollekciódat, szóval csak olyasmit vegyél meg, ami illik az otthonodba!

Vedd észre a kísérőprogramokat!

A legtöbb városban már a vásárban is találunk kisebb-nagyobb színpadokat, de a vásárokat eleve frekventált helyeken rendezik, így viszonylag kis sugarú körben rengeteg látványosság és programlehetőség vadászható. Ha betartjuk az egyes pontot, és a vásár nem a cél, csupán a levezetés, akkor sokkal tartalmasabb napot zárhatunk. Az én egyik kedvenc vásárom Brnóban, Csehországban található. Szeretem, mert picike, de hangulatos, és a környező macskaköves utcákon meseszép helyekre lehet eljutni. Bolyongjatok a környéken, és járjatok nyitott szemmel! Miért ne leshetnétek be a kisebb-nagyobb templomokba például? A cseh vagy lengyel városkákban igazi kis ékszerdobozokat találni lépten-nyomon, és az adventi időszakban ezeken a helyeken gyakran rendeznek kamarakoncerteket – nemritkán ingyen. Év közben úgysem jut eszedbe ilyesmi, miért ne lehetne az ünnepi készülődés része egy ilyen élmény?

Ha távoli országban jársz, nézz utána, van-e valami érdekes helyi szokás, amelyet megismerhetsz a vásárban vagy annak környékén, netán akad-e autentikus tárgy, hanglemez, dísz, ami ezt jelképezi, és otthon emlékeztet majd erre a kedves mozzanatra. 

A legjobb, ha van ugyan tervetek, előre megbeszélitek, milyen program jöhet szóba, de menet közben hajlandók vagytok változtatni, és sodródni az eseményekkel. Figyeljétek a környékbeli plakátokat – sok templomi koncert, a kisebb galériák kiállításai, dizájnvásárok kerülhetik el a figyelmeteket, ha csak a sztenderd forralt borozásra koncentráltok.

Légy egy kicsit gyerek! (Na jó, nagyon!)

Cinikusok ne járjanak karácsonyi vásározni. Az ilyesmi azoknak való, akik képesek örülni annak, ha szépen világít egy fényfüzér, és slussz. Mindenki más számára nyűg, és ezt jó, ha elfogadjuk.

Szóval ahhoz, hogy jól érezd magad, azt tanácsolom, gyűjts magad köré néhány gyermeklelkületű barátot, és velük indulj neki ennek a nemes küldetésnek. Ők nem húzogatják majd a szájukat, ha te fotózkodni akarsz a villogó rénszarvassal, vagy sorban kell állniuk veled, hogy beleülj a Mikulás ölébe. Korcsolyáznál? Hát, nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb hely erre, hiszen tömeg van és mindenki itt szeretné kimaxolni az adventet, ám ha neked nincs egyéb célod, mint ökörködni egyet a barátaiddal, és készíteni néhány vicces, önironikus képet, akkor simán vállald be! Körhinta? Óriáskerék? Vásári bábjáték? Engedd magad beleveszni a forgatagba – az, aki hasonlóan imádja az ünnepi életérzést, nem fog feszengeni melletted.

Varsóban például egészen elképesztő fényfüzérkölteményekkel van teli a vásárba vezető sétálóutca – a gigantikus fénygömbökkel fotózkodni, Insta-storyzni állati jó móka tud lenni, ha olyan a társaság. Minden egyéb esetben kínos feszengés és sértődés lesz belőle, ezt garantálom.

Nektek van kedvenc karácsonyi vásárotok?

Csepelyi Adri