„Másfél millió szóval lesz szegényebb elsőben az a gyerek, akinek nem olvasnak mesét”

–

Ül velem szemben a kávézóban egy szép, fiatal nő, karjában a féléves, nyüzsi kisbabája, és csillogó szemmel meséli, hogy huszonöt főre főzött pár órája marhapörköltet a Balatonon, plusz levezényelt egy vízilabda-bajnokságot is a kollégáknak. Csapatépítő muri volt ugyanis a cégénél, amelyet négy évvel ezelőtt hoztak létre a férjével, és bár már 26-an vannak, a légkör még mindig családias. 

Horváth Dorka nemcsak Simon anyukája, hanem a BOOKR Kids Mesetáré is, amely, bizonyára sokan ismeritek, egy folyamatosan bővülő interaktív mesekönyvtár-alkalmazás.

A nagy ötlet a részükről az volt, hogy létrehozzák a népszerű mesekönyvek interaktív változatait, kiegészítve olvasás- és képességfejlesztő funkciókkal, így hozva közelebb a digitális korszakba született gyerekekhez az irodalmat, az olvasást.

Dorka könyvek iránti szeretete családi örökség

Édesapja újságíró, egy médiacég tulajdonosa volt, anyukája, Babucs Éva pedig könyvkiadót vezet. „A szüleim vállalkozása úgy indult, hogy anyukám írt egy könyvet – a Halottasház Hammametben című krimit,– amikor terhes volt, és nyolcvanezer példányban adták el, ez képezte a pénzügyi alapot a vállalkozásukhoz. A könyvek családtagok voltak nálunk mindig is. Rengeteget meséltek nekem kicsi koromban. A nagymamám vitte a falusi, népmesei vonalat, apukám olvasta fel nekem a Micimackót, A kis herceget, a Tanár úr, kéremet, anya pedig mondta a saját meséit. Aztán kezembe adták a könyveket, és nem volt megállás. A saját példámon látom, mennyit számít az, mikor és hogyan ismerkedünk meg a könyvekkel.”

Dorka közgazdászként pénzügyi szakon, befektetés-elemzőként végzett, aztán a Corvinus Egyetem Doktori Iskolájában tanult-tanított új médiát, a doktoriját az új médiaszíntér magánszférára gyakorolt hatásából írja. Dolgozott az Európai Parlamentben, print és online médiumoknál, a szülei könyvkiadójánál, blogolt, aztán huszonkilenc évesen a párjával, Karányi Dani zeneszerzővel megalapították a BOOKR Kids-et.

Most, négy évvel később

Európa legnagyobb könyvkiadóival és telekommunikációs vállalataival dolgozik együtt, vezeti a dinamikusan növekedő startupvállalkozásukat, mellyel sorra nyerik a hazai, régiós és nemzetközi versenyeket, tavaly például a Regional Startup and Innovation Day díjátadóján az év alapítója díj tulajdonosa lett Horváth Dorka. És egymillió euró kockázatitőke-befektetést is kaptak a Hiventurestől, amellyel a gyors növekedést tudják finanszírozni.

Itthon az alkalmazásnak már több mint ötezer előfizetője van. Tartják magukat az eredeti célhoz, a minden héten egy új meséhez. Mostanra már külföldön is ismerik a BOOKR-t, jelen vannak Norvégiában, Németországban, Csehországban, sőt Kínába is fejlesztettek egy angol nyelvtanulást segítő appot.

No de előreszaladtunk: lássuk a nagy ötlet születését! 

„Sokat segítettem a családi cégben, a nemzetközi kapcsolatokért és a marketingért is feleltem. Később Danival azon gondolkodtunk, milyen digitális megoldással tudnánk kiegészíteni a könyvportfóliót. Elkezdtünk interaktív könyvben gondolkozni, mert azt láttuk, nincs a piacon egyetlen olyan megoldás sem, amely elég izgalmas a gyerekeknek, mint egy játék, de mégis értelmes és értékes tartalmat jelent.” 

Mi különböztet meg vajon ötletet és ötletet, mitől függ, hogy melyik lesz sikeres? – kérdem Dorkát.

„Ha én azt tudnám, nem itt beszélgetnénk a Batthyány téren, hanem valahol a Fifth Avenue-n a 105. emeleten” – válaszolja nevetve. És elmondja, hogy egy fejlődő vállalkozásról, amilyen az övék is, még egyáltalán nem egyértelmű, hogy nagy ötlet-e vagy sem. „Nagyon sokan használják az applikációnkat, bent vagyunk az általános iskolákban, van pedagógiai továbbképzésünk, de annyira gyorsan változik a világ és a piac, hogy én még mindig nem merem azt mondani, hogy óriási siker a BOOKR. Egyelőre az van, hogy napi nagyon sok órában dolgozunk a férjemmel a kisbaba mellett is, mert óriási szenvedély él bennünk, nagyon szeretnénk sikerre vinni a terméket.”

Dorka kiemeli, hogy startupok esetében az innovatív megoldáson túl az is fontos manapság, hogy a vállalkozásnak társadalmi hatása legyen

„Mi az elejétől fogva azt szerettük volna, hogy többet olvassanak a gyerekek, és mindent ennek a szolgálatába állítottunk. Először azzal foglalkoztunk, hogyan kössük le őket egy könyvvel, most meg már ott tartunk, hogy egyetemi kutatásunk is van arról, hogy a mi formátumunk az olvasni tanuló korosztály szövegértését fejleszteni tudja, illetve a mi módszertanunkkal az olvasni tanuló korosztály eredményesebben képes értelmezni az olvasott szöveget, mintha papírról olvasnának.”

Dorkának azt mondta egyszer a mentora, Balogh Péter, hogy ha minden évben többet tanul, mint az előző összesben, akkor jár jó úton.

„És ez így van 2015-óta. Folyamatosan fel kell nőni a feladathoz. Használtam régebben alkalmazásokat, de egy szoftverfejlesztővel való beszélgetés mondjuk elég egyoldalúra sikeredett volna. Mára beletanultunk a szakmába. De másféle kihívások is vannak. Jövő héten utaznak a kollégáim például Libanonba – én most nem tudok a baba miatt –, a libanoni oktatási hivatal megbízottjaival tárgyalni. Úgyhogy egész hétvégén a libanoni tárgyaláskultúrát tanulmányoztuk. Például azt, egy fiatal nőnek hogyan kell viselkednie az ottani kormányzati képviselőkkel. Megtudtuk, hogy nem szabad nőnek kezet nyújtani, az sértésnek számít. És ajándékot kell vinni nekik, de nem olyat, amit megvásárolhat az ember, hanem valamit, amit a te tudástőkédből készítesz számukra. Úgyhogy egy libanoni interaktív könyvet ajánlottunk fel. A tét nem kicsi: százhuszonötezer szír menekült gyereknek van szüksége angol tanulós programra integrációs eszközként, na, erre van egy izgalmas megoldásunk, ami eljutott arra a szintre, hogy személyesen prezentáljuk nekik.”

Messzire jutottak a kezdetekhez képest

Négy éve ketten kezdték el a vállalkozást, az applikáció első dizájnját a baráti körből készítette egy akkori Mome-hallgató (Aman) – ő sosem csinált addig alkalmazásdizájnt, de annyira jól sikerült, hogy bizonyos elemeket, például a rózsaszín nyulat azóta is megőrizték. A kiadói kapcsolatok építése, a marketing, a kommunikáció mind Dorkáékra maradt, hiszen fel kellett húzni egy céget a semmiből. És persze kiválasztani a könyveket, kitalálni, hogy nézzenek ki digitális formában, majd megvalósítani az ötleteket.

Mint a startupok általában, a BOOKR sem kerülhette el a kezdeti bukdácsolást, de szerencsére mindig talpon tudtak maradni a necces helyzetek ellenére.

„Az elején például azt gondoltuk, hogy tabletet is adunk a szoftver mellé, ez lett a Mesetablet, ami azóta egy sikertermék lett és nyolcezret értékesítettünk belőle. Az történt, hogy Kínából rendeltük meg a tableteket, meg is érkezett egy nagy kamionnal, az innovációs támogatás nyolcvan százalékát ráköltöttük, ám kiderült, hogy nem lehet hallani a hangos felolvasást, annyira rossz minőségű a hangszórója. A narráció viszont nálunk kulcsfontosságú.

Ekkor kínunkban kitaláltuk, hogy áthidaló megoldásként hozzácsomagolunk a tablethez gyerekbarát fülhallgatókat – saját pénzből kellett finanszírozni végül a gyártást. Sokszor hittük, hogy itt a világ vége, de arra büszke vagyok, hogy sosem késtünk a fizetésekkel, ha gond volt, akkor a sajátunkat tettük be, hogy a kollégákat időben ki tudjuk fizetni. Az a legnagyobb (ön)bizalomvesztés, ha munkáltatóként leszerepelsz. Most huszonhatan vagyunk. Hárman baba mellett dolgoznak, mint én, tevékeny, szuperkreatív anyukák”.

Dorka azt mondja, bármilyen jó is egy munkahely, a legnagyobb vezetői kihívás: megtartani az embereket.

„A szülés után hat hétig nem voltam az iroda környékén sem, nem tudtam úgy figyelni a kollégáimra, mint korábban. Intuitív típus vagyok, észre szoktam venni, ha elindul valami, kihajt egy rossz mag, aminek az a vége, hogy valaki elhagyja a céget. Fájdalmas volt arra visszamenni, hogy ketten-hárman felmondtak, mert nem tudtam kezelni a dolgokat. A korábbi években ilyen nem nagyon fordult elő. Most már heti két napon bent vagyok az irodában, és csak beszélgetek a kollégákkal. Fontos, hogy senki ne érezze rosszul magát. Három álláshirdetésünk fut jelenleg, nehéz megfelelő embert találni. A jó szakemberek nagy része elmegy külföldre. Fejlesztőből nagy a hiány. Ráadásul nekünk olyan embereket kell felkutatni, akik beleszeretnek a termékbe, profik, de keresik a kreatív munkát, mert a multikkal nem tudunk a fizetések terén versenyezni.”

Becsúszó hibák

Mint sok kezdő vállalkozásvezető, Dorka is belecsúszott abba a hibába, hogy mindent egymaga kézben akart tartani. Mint mondja, szokja a delegálást, a gyerekvállalás rákényszerítette, hogy ne akarjon mindent kontrollálni. „Nem lehet minden úgy, ahogy elképzelem, nem lehet minden tökéletes, ez van. Itt a kisbabám, a cégem, a párkapcsolatom: nem egyszerű minden területen helyt állni, és nem is lehet száz százalékosan.”

A jövő a problémák ellenére nagyon biztató. Iskolákkal, könyvtárakkal együtt már tizenötezer előfizetője van a BOOKR-nek Magyarországon, és a világban is nagyjából ennyi.

„Egy hónap alatt nálunk összesen három és fél hónapot töltenek olvasással a gyerek. Száztizenötezerszer töltenek le hetente könyvet a felhasználók.”

A jó statisztika ellenére nem az előfizetők tartják el a BOOKR-t. Intézményeknek is készítenek alkalmazásokat. Edukációs platformot vállalati ügyfeleknek. Ami minden projektben közös: a kisgyerekes korosztály elérése a cél.

Most, hogy Dorka is anya lett, még fontosabb számára az olvasóvá nevelés

Könyvet ír a Magyar Olvasástársasággal közösen a témáról, amely égető probléma. Ebben a készülő könyvben gyakorlati tanácsokat adnak szülőknek. „Az olvasás szeretetének megalapozása babakorban kezdődik. Ha naponta öt mesét elolvasol a kisbabádnak, és ezt a jó szokást megtartod, egymillió ötszázezer szót hall hatéves koráig! Sokkal valószínűbb, hogy olvasó ember válik belőle, mint azokból, akinek nem mesélnek, mert érteni fogja az olvasókönyvben azokat a szavakat, amelyeket majd kisiskolásként kézbe kap.”

A PISA-kutatás szerint a gyerekek fele nem éri el a megfelelő szintet szövegértés terén. A jövőben pedig az egyik legfontosabb képesség lesz a kritikai gondolkodás, amelynek az olvasott szöveg értése az egyik alapja. Hiszen a munkaerőpiacon gépekkel kell majd versenyeznünk.

A legnagyobb gond, hogy a szülők sem olvasnak. „Tavaly jártunk egy falusi iskolában, ahol előfizetéseket, tableteket ajándékoztunk a gyerekeknek. Megkérdeztem, kinek mesélnek otthon – egyetlen gyerek tette fel a kezét. Megkérdeztem, kinek vannak könyvei otthon – ugyanaz az egy gyerek jelentkezett a harmincfős osztályból. Komoly feladat megtanulni olvasni, ha nem támogatják a gyerekeket ebben. Ha nem értik-élvezik a mesét, akkor nem alakul ki az érdeklődés a könyvek, a leírt történetek iránt, és ez szinte visszafordíthatatlan folyamat tizenkét éves kor után.”

Kurucz Adrienn

Képek forrása: Horváth Dorka