Ki tudná jobban, miért válunk, mint azok, akik nap mint nap azt hallgatják az ügyfeleiktől, hogy min csúsztak félre a dolgok? Ezért is kérdeztem három, családjoggal is foglalkozó, tapasztalt ügyvédet, árulják el, létezik-e visszatérő motívuma a válásoknak?

Kapkodás

Dr. Benyó Judit válásokkal foglalkozó ügyvéd első körben igyekszik a bizonytalanokat lebeszélni a jogi eljárásról, mert – szerinte – először a válást követő új élethelyzetet kell megtervezni, megoldani, kialakítani, vagyis azt, hogy hogyan tovább másképp. Ha van még közös anyagi, egzisztenciális, gyerekekkel összefüggő cél, feladat, rendezni való, akkor a türelem és a józanság a legfontosabb, nem helyes a másikra kígyót-békát kiabálni. Ha válni kell, próbáljuk meg jogszerűen, ugyanakkor békésen. Megítélése szerint nincsenek szabványok, nincs két egyforma ego, két egyforma élethelyzet, mérlegelni kell a sajátos körülményeket, az eredőket, a lehetőségeket és a vállalásokat.

A házasság felbomlása egy olyan folyamatnak a vége, amikor a felek már nem akarnak vagy nem tudnak egy irányba változni, egymástól testileg-lelkileg-intellektuálisan elfordultak, az egykori közösség felbomlik.

A válások egyik oka a türelmetlenség, és annak nem megfelelő mérlegelése, elemzése, hogy van-e még tartalék egy kapcsolatban, érdemesnek ítélik-e a felek a kényelmetlen tennivalókat, az alkalmazkodást. Erre azonban nincsenek szabványok.

Önismereti hiányosságok

Dr. Stummer Attila ügyvéd évek óta foglalkozik családjogi ügyekkel. Megítélése szerint  alapvetően a nem kellő önismeret, a másik és a kapcsolat nem megfelelő ismerete áll a párkapcsolatok megromlásának hátterében. Ehhez járul a kommunikáció hiánya és konfliktusok nem megfelelő kezelése. Az, hogy a két fél hogyan éli meg és interpretálja a kapcsolatát, teljesen eltérő. Gyakori, hogy két fél látszólag szereti egymást, ám egyszer csak kipukkad  a lufi és szétmennek, de hasonlóan gyakori az eleve felbomlásra ítélt, illetve az egyenlőtlen, hierarchikus (dominancián/alárendelődésen alapuló) kapcsolat is. "A tartós párkapcsolatok és a házasságok gyakran olyan életkorban és tapasztalatlansággal jönnek létre, hogy szinte eleve arra vannak ítélve, hogy a megpróbáltatások vagy csak a hétköznapoknak a monotóniája felőrölje őket." - magyarázta Stummer.

Hűtlenség

Tapasztalatai alapján jellemző, hogy az egyik fél nagy részt vállal a háztartási munkákban, a másik fél pedig kint keresi a kenyeret, e két világ eltávolodik egymástól, már nem köti őket össze semmi. "A gyerekek felnövésével a házasságok egy része kiüresedik, de a válással a nagykorúvá válást sokan megvárják, a gyerekek érdekében." Ez helyeselhető, hiszen a gyerekek érdeke az első, és kerülendő, hogy a saját sérelmek a gyerekek érdekei elé sorolódjanak.

Gyakori az is, hogy a házas felek nem látják át közös vagyoni viszonyaikat, titkolóznak. 

Nagyon sokat segítene ezen a házassági vagyonjogi szerződések elterjedése, és az is helyeselhető lenne, hogy a házastársak az első adandó alkalommal előre rendezzék a szülői felügyelet, a gyerekek nevelése kérdését arra az esetre, ha külön válnának.

És, hogy mi van a bizonyos harmadikkal? "Az egyik fél arra szokott hivatkozni, hogy évek óta rossz volt a kapcsolat, a hűtlenség csak következménye." - mondja dr.Stummer, aki hozzáteszi, a házasság megromlása okának akkor van jelentősége jogi szempontból, ha a gyerekneveléssel vagy a vagyonnal kapcsolatban szoros összefüggésben áll, pl. szerencsejátékban eljátszotta a pénzét az illető, vagy nem megfelelő új párt választott magának - ami ekkor is kizárólag a gyerekek szempontjából ítélendő meg. 

Felcserélődött szerepek

Dr. Szűcs Andrea, az egyik legismertebb ügyvéd válóperes kérdésekben egész érdekes eseteket mutat be. 

„A házassági bontóperek megindításának hosszú életpályám ideje alatt nagyon sokszor volt különféle oka. Úgy látom a jelenlegi rendszert, hogy

a 35–45 év közötti önálló, komoly pozícióban lévő, egy-két gyermekes anyák kezdeményezőbbek, és megindítják a bontókeresetet, mert úgy ítélik meg, hogy a férjük, aki alacsonyabb pozícióban van, nem segít nekik eleget.

Ilyen tényállással több házassági bontóperben is szembesültem. Sajnos azt is látni lehet, hogy miután a felek vagy megegyeznek békében, vagy végigverekszenek egy házassági bontópert, és eltelik egy-két év, különféle módon élik az életüket. A férfira abban a pillanatban, amint kiderül, hogy »szabad« ember, számos magányos nő rárepül – van aki főz, van aki egyéb módon akar segíteni –, és kb. két hét múlva biztosan akad valaki, akivel békésen és nyugodtan együtt él. Ugyanakkor a nő két év eltelte után egyre rosszabbul és tanácstalanabbul érzi magát.

A jelentkező partnerkapcsolatok elsősorban testi jellegűek, jóval kevesebb az olyan, melynek során nyílt együttélés alakul ki, és igazán nagyon nehéz egy újabb házasságot kötni. Ma Magyarországon, amennyiben nem a felek állapodnak meg döntően az anyai elhelyezésben, hanem a bíróság dönti el, hogy melyik szülőnél legyenek a gyerekek, akkor 40 százalékban az apához kerülnek. Ez pedig pontosan az előbbi családi munkamegosztásból következik. A gyerekek bensőséges kapcsolatot ápolnak az őket nevelő és gondozó apával, jobban is bíznak benne.

A szerepek felcserélődtek, az anya karriert épít, alig van otthon, apa viszi-hozza őket, vele alakul ki szorosabb kötődés."

Kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció

Dr. Szűcs Andrea egyetlen megoldást lát a házassági problémák kezelésére: a felmerülő gondokról a felek azonnal és őszintén beszéljenek egymással. „Egyébként örvendetes dolog, hogy mire a legtöbb ügyfelem ügyvédhez kerül, addigra folyamatos pszichológusi kezelésre jár, túl van egy párkapcsolati konfliktuskezelésen, tehát az esetek döntő többségében látszik, hogy megpróbáltak tenni a válás ellen."

Az ilyen szituációkból alakulhat ki békés válás, és csakis egy békés válás után van lehetőség arra, hogy a gyerekek és a különélő szülők között normális legyen a kapcsolat. Magyarország mint EU tagország, számos jogszabályt egyeztetett a többi tagországgal, így a magyar családjog is harmonizál az európai joggal. Nagyon sok északi és nyugati országban működik az a gyakorlat, hogy

nem sokkal az életközösség megszűnését követően, egy családjogi bíróság dönt arról, hogy a gyerek heti váltásban legyen-e mindkét szülőnél, illetve megállapítja a gyermektartásdíjat, majd várnak egy-két évig, mielőtt megindítják a bontópert.

Remélem, hogy ez a jogszabály is átkerül majd Magyarországra, mert hosszú évtizedek tapasztalata szerint, amennyiben a házassági bontópert legalább egyéves különélés előzi meg, úgy a bontóper békésen fejeződik be."

Ahogy a fenti sorokból is látszik, mindhárman azt javasolják, hogy a felek folyamatosan kommunikáljanak egymással, osszák meg a házimunkát, és egyik fél se érezze azt, hogy el van nyomva. És akkor talán nem fog a házasságok fele válással végződni.

Zimre Zsuzsa