Volt részed hasonló diskurzusban? A barátaid, családtagjaid jó része nagyjából ezt a választ adná, ha valaki feltenné nekik a nagy kérdést: „te mit szeretnél kezdeni a következő pár évben az életeddel?”

  • Szeretném megvalósítani magam.

  • Ez mit jelent számodra?

  • Szeretnék sikeres és gazdag lenni, szeretném megtalálni azt a tevékenységet, amiben jól érzem magam.

Ezzel a dialógussal egy valóságshow castingjától kezdve a pszichológus foteljéig szinte bárhol találkozni lehet. Érthető is. Ki ne akarná ezt a távolban lebegő – örök boldogsággal és elégedettséggel kecsegtető – állapotot megtalálni? Sokan azonban nem lépnek tovább a „sikeres és gazdag” képnél. Innentől kezdve – paradox módon – a mai kor önmegvalósítása sokszor konformista, igen kevesen fogalmazzák meg azt például, hogy „kagylófűző hippik” szeretnének lenni.

Azok a '60-as évek…

Az önmegvalósítás fogalma a '60-as évektől, a humanisztikus pszichológia születésével került be a mindennapi szóhasználatba. Ezen irányvonal képviselői szerint, az önmegvalósítás minden ember alapvető motivációja. Abraham Maslow – a humanisztikus pszichológia egyik legismertebb képviselője 

önmegvalósítás alatt azt a késztetést értette, amikor az egyén kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, és a legmagasabb szinten teljesíti ki mindazt, amire az adottságainál fogva válhat.

Maslow sokáig úgy gondolta, az önmegvalósítás a legmagasabb szintű emberi motiváció.

Látszólag egyértelmű, könnyen definiálható fogalomnak tűnik. Manapság a karrier szóval jár kéz a kézben, de az önmegvalósítás fogalma nem egyenlő a sikerrel, gazdagsággal, hatalommal. Az önmegvalósítás egy út. A te egyedi utad személyes megéléshez kötődik. Nem valami külső dolog, amelyre az embernek az életben maradáshoz szüksége van, mint ahogy a növénynek a vízre, hanem egy olyan dolog megnyilvánulása az életedben, ami már eleve benned van.

Önmegvalósításra fel!

Általános jellemzője talán az, hogy emberi lényként igyekszel a legtöbbet kihozni magadból.

És ez bármit jelenthet: gyereknevelést, gyógynövénytermesztést, eszperantó tanulást vagy csokipapírgyűjtést.

Mindehhez nagyfokú önismeretre, autonóm (társadalmi hiedelmeket megkérdőjelezni képes) személyiségre, kreatív/bátor gondolkodásra lesz szükséged, és arra, hogy ne agyald túl ezt az egészet.

Elsőként csak vizsgálódj a mindennapokban. Mi az, amitől jól érzed magad? Próbálj ki minden – akár hülyeségnek tűnő – ötletet, ami megfordul a fejedben. Ha valaha eszedbe jutott, hogy jó lenne balettozni, hajrá! Lehet, hogy nem leszel profi táncos, de nőhet a testtudatosságod, találkozhatsz új emberekkel, a tiédtől eltérő, inspiráló gondolatokkal.

A következő lépés az lehet, ha végiggondolod, hogy melyek a számodra fontos értékek. Nem a sikert, mint motivációt akarom megtorpedózni, csak ez a fogalom nagy általánosságban nem sokat ér. Persze hogy sikeres szeretnél lenni, de gondold végig, neked személy szerint, mit jelent ez a fogalom. Sok szabadidőt? Sok pénzt? Nyugalmat vagy inkább adrenalint? Ha például egy picit visszahúzódó, nyugodt típus vagy, akinek fontos, hogy sokat legyen a természetben, és otthon készített ételeket egyen, akkor nem biztos, hogy a társadalom által sikeresnek kikiáltott, napi tíz órát dolgozó középvezetői élet a te önazonos utad.

Létezik egy autentikus önvaló (vagy lélek), amelyet az önmegvalósítás során fel kell fedezni. Ezt lehet belső hangnak, intuíciónak, belső gyermeknek, bárminek nevezni. Én kismanónak hívom.

Ez ott van benned is, csak neki kell állni élni.

Igazából nincs is olyan út, ami nem az önmegvalósításhoz vezet. Bármerre is indulsz, ott lyukadsz ki. Csak egyet ne tégy: soha ne állj meg! Merj dönteni! Bármerre mész, ugyanarra tartasz: egyre közelebb magadhoz!

Csak annyi kell, hogy csináld!

Sebők Franciska


Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/scyther5