Melyik lesz az idei év legmenőbb fenntartható szervezete? – Szavazz, és kiderül!
Nem lehet eleget beszélni a környezetvédelemről, még ha sokan úgy is érzik, mit érdeklik őket az ausztrál erdőtüzek, a dél-afrikai vízhiány vagy a brazil őserdők kiirtása. Pedig tetszik vagy sem, ezek mind befolyásolják az életünket. Vagy a gyerekeinkét. Az Energy Globe Magyarország-díj az okos megoldásokat díjazza a fenntartható fejlődés jegyében. Az idei pályázatára 200 nevezés érkezett, én pedig összegyűjtöttem a számomra legkedvesebbeket a döntősök közül. Zimre Zsuzsa listája.
–
Öt kategóriában tíz jelölt jutott döntőbe az E.ON magyarországi pályázatán, közülük egy fogja képviselni hazánkat a rangos nemzetközi döntőn, ahol 117 ország között kéne nagyot villantanunk! A beérkezett több mint 200 pályaműből a Nobel-díjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána által vezetett független szakmai zsűri előválogatta a pályázatokat, hogy aztán a nagyközönségre bízza a szavazást. A zsűritagok között foglal helyet D. Tóth Kriszta is, aki értékelte a pályázatokat: „Néhány hete ültünk össze eldönteni, hogy a több mint 200 pályázó közül kik jussanak be a döntőbe, kikre szavazhasson a közönség. Élvezet volt aktívan részt venni a döntési folyamatban, mert nagyon sok innovatív és izgalmas ötlet gyűlt össze. Bizony, volt néhány pályázó, akik miatt komoly viták alakultak ki köztünk, én személyesen is sokat érveltem néhány kedvencem mellett. Elégedett vagyok a döntősök körével, és nagyon örülök, hogy ott vannak köztük azok is, akikre én szavaztam.”
Én pedig azt remélem, hogy a személyes kedvenceim nagyjából egybeesnek a főnök titkos favoritjaival…
1. A TETT Jövőnkért Egyesület egy nonprofit vállalkozás, amely nem gondolkodik nagyban. Máshonnan nézve pedig igen. Ők amellett tették le a voksukat, hogy kisgyerekes szülőknek elmagyarázzák, miért is jó a mosható pelenka, miért más most, mint az anyáink idején volt, illetve – ami a legszimpatikusabb –, hogy egy kölcsönzőt is üzemeltetnek, ahol mindenki kipróbálhatja, tudna-e mosható pelenkával együtt élni.
Én nagyon örültem volna, ha 17 évvel ezelőtt lett volna ilyen itthon, mert szinte biztos vagyok benne, hogy textillel nyomtam volna végig azt a két évet, amíg a gyerek végre szobatiszta lett.
A TETT riválisa az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI), ami a fenntartható növénytermesztést támogatja itthon, és a műtrágyás, kémiai vegyszerek helyett innovatív megoldásokkal segíti a gazdákat.
2. Teljesen más műfajt képvisel a Kistelegdi 2008 Építészeti Iroda, amely egy '70-es években épült pécsi kétszintes házat újított fel. Ez az első teljes mértékben intelligens lakóház, mely „pluszengergiás”. Prof.Dr. Kistelegdi István a Kasseli Egyetemen találkozott Thomas Herzog müncheni építésszel, aki az éghajlatra és a hozzá kapcsolódó energiahasználatra koncentrál a munkáiban. A lakóház több energiát termel, mint amennyit fogyaszt, ráadásul úgy, hogy rossz a tájolása is. Persze ez csak a ház tulajdonosának lenne izgalmas alapesetben, ám Kistelegdi egy olyan építészeti programot fejlesztett ki, mely az épületek teljesítőképességét vizsgálja – természetesen környezetvédelmi szempontból. Ráadásul a szabadalom magyar, így a nemzetközi siker sem kizárt!
Ellenfele az Archikon Építészeti Kft. lett, amely az ország első minősített passzív óvodáját tervezte meg Budapesten a XIII. kerületben, és hatalmas siker lett.
3. Nagypáli alig nyolc kilométerre fekszik Zalaegerszegtől, és mindössze pár százan lakják. Köcse Tibor 1996-ban lett a polgármestere, és hamarosan meghirdette a „zöldút-progamot”, amelynek keretében az elmúlt években bioszolár fűtőerőmű, napelem- és napkollektortelep épült, és folyamatosan pályáznak további fejlesztésekre. Az önrészt ingatlanfejlesztésekből fizetik, emiatt a településre költözők száma is megnőtt. Az önkormányzat épületeinek 70 százaléka pedig már megújuló energiával működik. Két hektáron energiafüzet telepítettek, és eladják a térség más településeinek. A polgármester – aki 1994-ben költözött a faluba – azt vallja, hogy a közösségépítés nagyon fontos, ezért is újították fel társadalmi munkában a falu templomát, amiben 30-40 ember vett részt.
Még elektromos töltőállomásuk is van (tuti, rájuk szavazott a DTK - a szerk.), a következő projekt pedig egy biogázerőmű lesz.
Ellenük száll harcba Budapest egyik leggazdagabb kerülete, a XII. kerületi önkormányzat, ahol fejlesztéseket valósítanak meg, hogy a középületeik minél kevesebb energiát fogyasszanak, a rendszert okoseszközökkel mérik, és elemzik az eredményeket.
4. A Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület (BABAKO) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a fenntartható fejlődést megmutassa a fiatal generációnak, elsősorban Veszprém óvodáiban és iskoláiban. Segítenek a tanároknak a környezeti nevelési programok megvalósításában, emellett például létrehoztak a Jutasi-lakótelepen egy négy kilométeres sétautat, melyhez 100 évelő növényt telepítettek, mindegyik mellett van egy tábla is, amelyről leolvasható az adott növény fajtájára vonatkozó információ. Az egy óra alatt végigsétálható ösvény jó kikapcsolódást nyújt, és egy kicsit meg is mozgatja az embert. Most pedig a diákparlamentjükkel pályáztak, amelyet kétévente rendeznek meg, és az előadások mellett fenntarthatósággal kapcsolatos projekteket mutatnak be, majd a legjobb ötletekből – melyek a város- és intézményfejlesztésekre vonatkoznak – határozatot állítanak össze, amit elküldenek a Veszprémi Önkormányzatnak. Bízom benne, hogy a gyerekek ötleteinek legalább egy része meg tud valósulni!
A BABAKO kihívója a versenyben a Somogy megyei Katica tanya élményközpont, ahova évente már 70 ezer ember látogat el. Csak olyan programokat ajánlanak a látogatóknak, amelyek nem használnak energiát, vagy ha mégis, akkor azokat megújuló energiával tudják fedezni.
5. Békési Anna 23 éves fizikushallgató, de úgy varr, hogy leesett az állam (amúgy is imádom a DIY-videókat). Alapvető tudás nélkül azért nem vágnék bele ennek a rózsaszín csodának az elkészítésébe, amire biztat, de az üzenete tetszik: csináld magad, törekedj fenntartható dizájnra, és nézz szembe a ruhaipar rémségeivel.
Anna úgy jutott a döntőbe, „zöld” divatblogjával, hogy nincs csilliárd követője vagy csillámpónis Instagramja – pont ezért drukkolok neki, és annak, hogy megértsük: teljesen felesleges állandóan új ruhákat venni (még akkor is, ha a fast fashion-boltok nem túl drágák) mert az előállításuk során nem feltétlenül a fair trade szabályai érvényesülnek.
Versenyben van még Burgmann Nóra, aki a Zöld Matek honlappal nevezett be. A szintén imádnivaló projektben a matekot lehet gyakorolni nyolcadik osztályig, és miközben résztvevők a számokon agyalnak, környezetvédelmi problémákat oldanak meg.
Ha bármelyik versenyző felkeltette az érdeklődésed, és valaki mellé letennéd a voksod, kattints ide, és még nyerhetsz is!
Zimre Zsuzsa
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/R_Tee