Anyád is így szeretett, Pipikém!

Megismerkedsz a fickóval a Tinderen, akit a barátnőid előtt még csak a Szexi Gyógytornász, a Dögös Kajakos vagy a Harmincas Basszer fedőnéven emlegetsz. Majd a kérdéses úr idővel keresztnevet is kap, ha pedig beindul a párkapcsolat, szépen lassan arra ocsúdsz, hogy egy dundi rózsaszín felhőn úszkálsz kéz a kézben Kiscsibémmel. De vajon hogy válik az udvarias bemutatkozáskor még tiszteletteljes Kovács úr egy füst alatt Röfikémmé?

Nos, a szakértők szerint az egészről eredendően az anyáink tehetnek… mondjuk, ki más is lehetne az. A világ minden kultúrájában gügyögve beszélnek a kisbabáikhoz az édesanyák, akiket természetesen becézgetnek is. Egészen halkan megjegyzem, azért elég fura lenne, ha az édibédi hangon elduruzsolt „enni szeretne az én arany kiscsillagom?” kérdés helyett nekiszegeznénk a dednek a tárgyilagos kérdést: „Ezek szerint Tóth Szilárd úr azért bömböl torkaszakadtából, mert megéhezett, és enni óhajt?”.

Számtalan egyéb csatornán kívül így a nyelven és a kommunikáción keresztül közvetítik a szeretetüket és az érzelmeiket az anyukák. Szerencsére kutatások azt is bebizonyították, hogy a gyerekek is szívesen veszik ezt a fajta pöntyögést, főleg, ha az valóban az édesanyjuktól érkezik, és nem az arccsipkedős szomszéd nénitől.

Szeri van és lávcsi, Kutyus!

A floridai egyetem egyik pszichológusa, Dean Falk szerint az emberek felnőtt párkapcsolataikban is azért hajlamosak a becézgetésre, mert ezt a gyermekkori élményt, az első melegszívű szeretet hangulatát, az anyai kötelék biztonságát szeretnék belecsempészni a viszonyaikba. A „nyuszókázásnak” van egy másik pozitív hozadéka is, a gügyögésnek köszönhetően jobban meg tudunk nyílni a másik előtt. Könnyebben elengedjük magunkat, ha a párunk azt mondja: „szerelmem”, és nem csak odaröffent: „Margit, fogja meg a kádat”. A kedves becézgetésnek hála, levethetjük magunkról átmenetileg a felnőtt élettel járó gyötrelmes kötöttségeket, a komoly érett szerepeket is elfelejthetjük egy időre, hiszen Mókuskának senki nem mondhatja meg, milyen legkésőbbi határidőre legyen az asztalon az éves költségekről szóló háromdés Excel.

Arról nem is beszélve, hogy a cukikámozás egyfajta játékfelhívás is. Játszani pedig minden állat szeret, még az ember is.

A párkapcsolat fejlettségi szintjét, intimitásának és bizalmi viszonyának elmélyülését is jelzi – a belső, közös poénokon túl – a becézgetések megjelenése. Ugyanígy ennek elmúlása intő jelként is értelmezhető – engem például az exem két évtized után kizárólag mostanában kezdett el hűvösen Borbálának szólítani, pedig tudja, hogy soha senki nem hívott így.

Amire figyelj oda, Mókuci!

Gyermekes pároknál piszok könnyű belecsúszni egymás mamázásába, papázásába, hiszen ha a gyereked előtt a férjedet apunak szólítod, és módfelett büszke is vagy arra, hogy ti ketten megteremtettétek szerelmetek gyümölcsét, akkor egy idő után adhatja magát, hogy a hálószobában is apucinak hívod. Ezzel azonban érdemes csínján bánni, könnyen elveszíti egy kapcsolat a szexuális töltetét, ha a tagok csak szülői minőségükben jelennek meg benne.

Ahogy a párod megszólít, abban benne foglaltatik az is, hogyan lát téged. És amilyen aranyos lehet, ha a nyakadba csókolva azt suttogja, hogy „Nyuszi”, egy vita hevében vagy a barátok előtt akár degradáló is lehet. Nehéz „Macifülként” kiállni a saját, érett, megfontolt érveid mellett, és elérni, hogy komolyan vegyenek.

Amit még mindenképp érdemes szem előtt tartani, ha becézgetésre kerül a sor, hogy vajon mások szemében mennyire kelt mindez visszatetszést. Hiszen akármilyen bájosnak tartod, ha a szerelmed „lecicóz” vagy „lemackóz”, idegenek előtt mindez inkább bizarrul vagy zavarba ejtően hangzik majd. Ha a magas beosztású cégvezetőt a felesége az alkalmazottak előtt például nem a keresztnevén szólítja, hanem ráförmed, hogy „ne szipogj az asztalnál, Kukikám!”, az igen kontraproduktív lehet.

A becézgetés kedves, szeretetteljes és intimitásfokozó hatású is, tehát nyugodtan meg lehet hagyni a párkapcsolatok érzékeny kiegészítőjének, és itt a párkapcsolat alatt a valódi, kölcsönös szerelmi viszonyra gondolok. Kálmán Olgát nem mucikázzuk le, a titkárnőnek is van rendes, becsületes keresztneve, a beosztottak sem kollektíven „lányok”, és a legjobb, ha a főnök sem „Nyuszikám”-nak szólít bennünket.

Fiala Borcsa

Képek: ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Ground Picture