Miből lesz a cserebogár?

Mindhárman egyetemen tanulták a szakma alapjait, még mielőtt bekövetkezett volna a bumm, de mindegyikük más utat járt be.  “Matematikusként végeztem az ELTE-n és mindig is hiányzott, hogy gyakorlati hasznát lássam a tudásomnak, amit végül a programozásban találtam meg. Egyetemistaként eljártam állásbörzékre és olyan lehetőségeket kerestem, ahol a programozás a munka részét képezte, így találtam az első munkahelyemet is, meglehetősen gyorsan. Akkor még nem az járt a fejemben, hogy ez jól kereső szakma, 2012-ben nem volt egyértelmű, hogy ezzel sokat lehet keresni. Amikor megkaptam az első ajánlatomat, akkor jöttem rá, hogy jó döntés volt ez az irány. Azóta rengeteget tanultam, mindig igyekeztem azokat a lehetőségeket megtalálni, ahol újabb programozási nyelvet és technológiákat tudtam megismerni.” - meséli Egyed Boglárka, aki ma szoftverfejlesztőként dolgozik.

Kuczora Márta fejlesztő szintén korán rájött, hogy neki a reál tanulmányok felé vezet az útja. „Apukám épületgépész, és sokszor láttam rajzolni, ezért nagyon sokáig azt mondtam, hogy építész akarok lenni. Csakhogy nem tudok szabad kézzel rajzolni, viszont a számítógépek már korán jelen voltak az életemben, így egyenes út vezetett erre a pályára. Ennél a szakmánál nem lehetett tudni, mi lesz az emberből, ha elvégzi az egyetemet” – mesélte.

„Egészen pici korom óta számítógépezem. Apukám matematikus, és kicsi korom óta bejártam az egyetemre hozzá. Már hároméves korom körül leültetett a számítógép mellé, és onnantól folyamatosan előtte ültem. Hazamentem a suliból, RPG-kkel játszottam, honlapokat gyártottam magamnak, aztán este lekapcsoltam, fogmosás, alvás. Már 13 éves korom körül kódoltam, és weblapokat készítettem magamnak, mert szerettem volna egy blogot írni, ahol a „borzalmasan fontos” gondolataimat megoszthatom. Össze is raktam egy honlapot saját dizájnból, HTML, CSS, PHP és Javascript technológiákat használva. Ennek ellenére hatéves koromtól biztos voltam benne, hogy színésznő leszek. Jelentkeztem is a Színműre, és második helyre beírtam az ELTE programtervező matematikus szakát, harmadiknak meg a BME informatikust. A Színműre végül el se mentem el felvételezni, mert nem készültem fel rendesen, viszont felvettek az ELTE-re és a BME-re is. Azt gondoltam, egy év múlva újra megpróbálom a színész szakot, de aztán ahogy bekerültem a programozók közé, (szakmai) szerelem lett a dologból, amit végül nem akartam ott hagyni” – mesélte Anna, aki engineering managerként (vagyis csoportvezetőként) dolgozik.

Cloudera iroda
Balról jobbra: Zimre Zsuzsa, Szőnyi Anna , Kuczora Márta, Egyed Boglárka

Fontos tudni, hogy nemcsak fejlesztők és programozók dolgoznak az IT-cégeknél, a tesztelők, frontendesek (kinézetért felelős programozók) és dizájnerek is fontos feladatokat töltenek be. Ami biztos, hogy a legtöbb programozói munkához algoritmikus gondolkodás, azaz klasszikus reál szemléletmód kell, de a szakmák nagy része tanulható, így bármilyen háttérből jön valaki, válhat belőle jó informatikus. És itt a “ha”, mert az egyetlen feltétel, hogy gyorsan tanuljon. Iszonyatosan gyorsan változik a szakma, folyamatosan új technológiák jönnek, új programnyelvek jelennek meg, és minél gyorsabban reagál valaki, annál sikeresebb tud lenni.

A nők aránya – becslések szerint – mindössze tíz százalék az iparágban, pedig jóval többre lenne szükség.

Van, ahol ráadásul nincs akkora szükség az analitikus gondolkodásra, más területeken viszont elengedhetetlen. „Ha teljesítménykritikus rendszereket fejlesztesz, oda mindenképp szükséges az analitikus tudás, de dizájnerként nem fontos. Az UX-esek (vagyis felhasználói élménytervezők) esetében az empátia sokat segít, hogy rátaláljanak arra, ami a legjobb az ügyfélnek“ – mondja Szőnyi Anna.

Tanfolyam versus egyetem

Folyamatosan porondon van a kérdés, mennyit érnek a gyorstalpalók, amelyeket - szemben az egyetemmel - fél vagy másfél év alatt el lehet végezni, cserébe elég sokba kerülnek. A szakemberek szerint sokan már a gimnázium után elmennek egy ilyen tanfolyamra az egyetem helyett, mert úgy vélik, a felsőoktatásban egy csomó olyan dolgot tanítanak, amire nincs szükség. Így viszont egy-másfél év után már be tudnak ülni dolgozni. Előképzettség nélkül azonban félév alatt nehéz valós tudást szerezni. Ahogy az egyik interjúalanyunk fogalmazott: “neked is, és másvalakinek is sok energiát kell még belefektetni a munkába”. Félév alatt legfeljebb egyszerűbb problémák megoldását lehet elsajátítani, mélyebb ismeretekbe nem könnyű belemenni - azt az egyetemen könyebben szedi fel az ember, ami elméleti alapozást biztosít.

Kényeztetve teperhetsz

A Clouderánál dolgozók 9-12 között érnek be az irodába a napi munka jellegétől függően (például egy megbeszélés az amerikai munkatársakkal csak este lehetséges az időeltolódás miatt), és vannak csapatok, amelyekre ez fokozottan igaz, így ők alapból később járnak, de tovább is maradnak, mint más csapat tagjai. De valóban elmondható, hogy flexibilis a munkarend, azaz, ha valakinek elintéznivalója van, azt bele lehet kalkulálni a napirendbe. De a 40 órát mindenkinek ugyanúgy le kell dolgoznia. Mindennap más, mert alapvetően az a rendszer, hogy problémák vannak, amiket közösen, csapatban kell megoldani. „Van egy feladat: gyorsítsd fel, javítsd meg, készíts új funkciót – meg kell oldani a dolgokat. Teszteket kell írni, kipróbálni, átnézni, hogy szép kód készült-e” – részletezte Márta, aki szerint nincs két egyforma nap, a megbeszélésektől az interjúkig sok mindent csinálnak.

Cloudera iroda
Foto: Cloudera

Felmerül a kérdés, hogy a szép iroda nem csak abban segít-e, hogy megteremtse az illúziót, miszerint a dolgozókat jól tartják, miközben sokkal több munkát csikarnak ki belőlük. “A babzsák és biosmoothie valóban segít abban, hogy minél több időt tölts bent és minél többet beszélj a napi munkáról a munkatársaiddal” - válaszol Boglárka.

“Itt nem az átlagos napi 8 óra a megszokott, előfordul időnként, hogy több, viszont vitathatatlan, hogy mindez kényelmes környezetben. Nagy a verseny az emberekért, ezért sok mindent megtesznek a cégek a jó munkaerőért.”

Majd hozzátette, hogy mivel ez egy hiányszakma, a jó képességű informatikus sosincs munka nélkül. ”Mire felmond az ember, máris ott van három ajánlat a fiókban” - és említ egy új céget, ahol most akarnak hatszáz fejlesztőt felvenni.

Szokni kell a nemed

Miért jó nőket alkalmazni? Miért jó a diverzitás? Miért lehet egyáltalán szempont a pályázó neme? – teszem fel a kérdést. Statisztikák bizonyítják, hogy minél sokszínűbb a cég, annál jobban teljesít – ezért alkalmazzák ezt a szemléletet a cégek. Anna, aki maga választja ki a csapata tagjait, külön figyel erre, és meg is világítja, miért jó különböző gondolkodásmódú embereket felvenni: „Különböző hátterű, más egyetemről érkező, eltérő neveltetésű emberekkel jó dolgozni. Mondok egy példát: kiraktunk egy új frissítést, és ettől elkezdett a termékünk haldokolni. Összeültem egy sráccal, akivel hasonlóan gondolkodtunk – erős analitikus gondolkodás jellemez minket – már éppen egy automatikus problémamegoldó rendszert terveztünk bonyolult architektúrával, és azt számoltuk, hány hónapig fog ez tartani Aztán megkértem egy mérnöki hozzáállású kollégámat, hogy legyen kedves megnézni, és ő fél óra alatt megoldotta a szerver registryben való változtatásokkal. Ha én direkt olyan embereket keresek, akik hozzám hasonlóak, akkor öt emberrel egy hónap alatt oldottuk volna meg szuboptimálisan a helyzetet. Másképp kifejezve: ha kalapács van a kezedben, minden probléma szögnek néz ki. És ha egy csapatban mindenkinek kalapács van a kezében, minden probléma szög lesz” – vázolta Anna a helyzetet.

De mi a helyzet az üvegplafonnal? Az IT-cégeknél mennyire van jelen?

Beszélgetőtársaim szerint ez cégtől is függ, ugyanakkor létező jelenség. Vannak cégek, ahol erősebben jelen van, és vannak, ahol erőfeszítéseket tesznek ennek megszüntetésére, általában az amerikai cégek például nagyobb hangsúlyt fektetnek erre. „Ha azt érzed, hogy üvegplafonba ütköztél, legalább le tudsz lépni, mert mindenki mobilis“ – mondják a beszélgetőpartnereim. „A szexizmus szintén létező jelenség, de nincs se nagyobb, se kisebb százalékban jelen, mint a társadalom egyéb területein” – vélik. A tisztán IT-közeg azért jobb, mint az átlag, persze akadnak ellenpéldák is. 

„Volt olyan új kolléga, aki háromszor kérdezett rá, hogy biztosan fejlesztők vagyunk-e egy kolléganőmmel” – mesélte Márta. Egyed Boglárka szerint sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyedüli nők egy tárgyaláson. “Mindannyian átéltük már, hogy belépünk egy szobába, és mi vagyunk az egyedüli nők, ami furcsa érzés. Egy ismert, megszokott csapatban persze ez nem jelent problémát, de előfordul, hogy egy teljesen új közegben érezhetően másoknak is furcsa helyzetet teremt.” - mondja. Majd hozzáteszi, olyan is volt, ahol pont a pozitív megkülönböztetés miatt jött zavarba. “Előfordult, hogy hirtelen minden figyelem felém irányult, amikor bementem valahova, ami először abszurd élmény volt, aztán viszont inkább kellemetlenné vált.” 

A kezdő fizetések 300-400 ezer nettó körül vannak az egyetem után – mondják. A kezdő és azt követő szint között gyakran nincs nagyságrendi különbség. Ebből keletkezik is némi feszültség, hisz a négy-öt éve dolgozók nem keresnek sokkal többet, mint a friss munkaerők. De abban azért ne reménykedjen senki, hogy egy tanfolyam elvégzése után ennyit fog hazavinni. Ahhoz még több tudás szükséges.  Kezdő fizetések tekintetében talán kevésbé igaz, hogy eltérés lenne nők és férfiak között, mivel itt még jobban érvényesülnek a bérsávok által meghatározott összegek, hosszú távon azonban már komoly különbségek lehetnek.

 

Zimre Zsuzsa