Vannak negatív aspektusai is a hírnek

A pozitív adatok ellenére az IPU megjegyezte, hogy a nők részvétele az elmúlt hat évben most nőtt a legkisebb mértékben: a tavalyi eredményekhez képest valójában csak 0,4 százalékos az emelkedés. 

A másik rossz hír, hogy ilyen mértékű növekedés mellett még nagyjából nyolcvan évbe telik, mire a parlamentekben elérjük a nemek közötti egyenlőséget.

Jelenleg az egyik legfőbb akadály a szexizmus, a zaklatás és a nők elleni erőszak légköre, amelynek világszerte tanúi vagyunk – nyilatkozta Martin Chungong, az IPU főtitkára, majd hozzátette: – Ezek mind olyan jelenségek, amelyek az egész világon jelen vannak, és nem csupán egy adott régióra jellemzők. Ráadásul kihat a nők politikai életben való részvételére is.”

Lesia Vasylenko, az IPU Női Képviselők Irodájának elnöke szerint minden megválasztott nő „egy lépéssel közelebb viszi a világ parlamentjeit ahhoz, hogy befogadóbbá és reprezentatívabbá váljanak, és nagyszerű, hogy egyre több sokszínűséget látunk”. Összességében azonban – tette hozzá –

„a fejlődés túlságosan lassú, mivel a világ népességének fele továbbra is erősen alulreprezentált. Ezen sürgősen változtatni kell, hogy a demokrácia mindenütt megerősödjön.”

Az IPU elnöke, Duarte Pacheco felszólította a férfi kollégákat a világ minden parlamentjében, hogy „dolgozzanak együtt női kollégáikkal az előrelépés érdekében, és gyorsítsák fel a változás ütemét”. 

 

Sokszínűség, üvegplafon és tokenizmus

Brazíliában rekordszámú, 4829 magát feketének valló nő indult a választásokon a megközelítőleg 27 ezer jelölt közül. Az Egyesült Államokban szintén rekordszámú, 263 színes bőrű nő indult a kongresszusi félidős választáson. Kolumbiában pedig az LMBTQ+-képviselet megháromszorozódott: a kongresszusban ülő kettőről hatra nőtt a számuk. Franciaországban 32 kisebbségi származású jelöltet választottak be az új nemzetgyűlésbe, ez minden idők legmagasabb aránya, 5,8 százalék.

A nemek közti egyenlőség tekintetében Ruanda áll az első helyen, ahol a nők a parlamenti alsóházi helyek valamivel több mint 60 százalékát foglalják el – a felsőházban azonban a nők továbbra is csak a helyek 34,6 százalékát tudhatják magukénak.

Bár a nők egyre növekvő jelenléte kétségkívül jó hír, világszerte jellemző a tokenizmus – vagyis az a jelenség, amikor egy politikai párt alulreprezentált csoportok (például nők vagy más kisebbségek) tagjait állítja a kirakatba, miközben valódi törekvés nem történik az érintett csoport nagyobb mértékű bevonására. A tokenzimusról Milanovich Domi írt részletesen, cikkét ITT olvashatjátok.

A magyar helyzet

A Qubit összesítése szerint Magyarországon miniszteri szinten Varga Judit igazságügy-miniszter 2019-es kinevezésével egyre nőtt a nők száma az Orbán-kormányban (lám, működik az üvegplafon), de a 199 parlamenti képviselő között is mindössze 28 nő van.

Ez 14,1 százalékos arány, amivel Magyarország az utolsó az európai összesítésben. Mindezek ellenére természetesen örömteli hír a nők jelenléte a parlamentekben, fontos azonban, hogy ez a nemek közti egyenlőségért folytatott harc más aspektusairól se terelje el a figyelmünket.

Kiemelt képünk illusztráció - Celia Xakriaba 2023. január 11-en a beiktatási ceremónián Brazíliában

Forrás: Getty Images/Mateus Bonomi/Anadolu Agency 

Mózes Zsófi