Üvegplafon: négy és fél évtizede van rá szavunk, a jelenséggel mégsem tudtunk mit kezdeni
Marilyn Loden rávilágított a nők karrierépítésének legfontosabb gátjaira
Amikor Marilyn Loden 1978-ban, épp 45 évvel ezelőtt először használta az üvegplafon kifejezést, azt remélte, hogy az általa leírt láthatatlan akadály hamarosan a múlté lesz – ehelyett azonban úgy tűnik, hogy a jelenség messze túléli őt. Mózes Zsófi írása.
–
„Azt hittem, hogy életem végére befejezem majd ezt a munkát, de nem fogom. Ám remélem, ha túl is él engem, elavult kifejezéssé válik majd. Az emberek úgy fogalmaznak majd róla: volt idő, amikor létezett az üvegplafon” – mondta Loden 2018-ban a The Washington Postnak.
És bár az üvegplafon jelenségének megfogalmazása kétségkívül Loden karrierjének legemlékezetesebb pillanata, messze nem ez az egyetlen öröksége.
A humánerőforrás területén töltött néhány év után Loden vezetési tanácsadó lett, a munkahelyi sokszínűség szószólójaként a Citibanktól a Kaliforniai Egyetemen át az amerikai haditengerészetig a legkülönfélébb szervezetekkel dolgozott együtt. Már a haditengerészetnél végzett munkájával fontos dolgokat vitt véghez: elérte ugyanis, hogy szexuális zaklatás esetén a vezetőket nagyobb mértékben lehessen felelősségre vonni.
„Küzdelmes volt csendben ülni és hallgatni a kritikákat”
Később aztán Loden a New York Telephone Company HR-osztályán helyezkedett el. Miután a vállalat egyetlen női alelnöke nem tudott megjelenni az eseményen,1978-ban, harmincegy éves korában részt vehetett egy, a nők előmeneteléről szóló vitafórumon, ami a New York-i Women's Exposition címet viselte.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A panelbeszélgetés a korlátozó üzenetekre összpontosított, amelyekkel a nők szembesülnek karrierjük során, valamint a rájuk gyakorolt hatásukra. A vita során Loden volt az utolsó megszólaló, ennek köszönhetően pedig volt ideje meghallgatni és átgondolni beszélgetőtársai meglátásait. „Küzdelmes volt csendben ülni és hallgatni a kritikákat” – mondta később.
A felszólalók ugyanis a probléma gyökereként jellemzően a nőkkel kapcsolatos általánosításokra és sztereotípiákra összpontosítottak – így arra, hogy nem megfelelően szocializálódtak a sikerre, és hogy az alacsony önbecsülésük korlátozza saját karrierjüket, lehetőségeiket –,
ezek pedig alig voltak átfedésben mindazzal, amiket Loden a munkája során megtapasztalt.
„Valóban úgy tűnt, hogy a középvezetés legalsó fokáról a nők képtelenek feljebb lépni a karrierlétrán, és bizony voltak pillanatok, amikor olyan rátermett női vezetőket láttam, akik önbizalomhiánytól szenvedtek és a saját képességeikben is kételkedtek. És bár az előmenetel általános hiánya nyilvánvaló volt, számomra sokkal inkább tűnt úgy, hogy az okok nagyon különböznek mindattól, amit az előadótársaim felsoroltak.”
A láthatatlan üvegplafon
Amikor végül Lodenre került a sor, a nők szakmai sikerének konkrét, kulturális akadályairól beszélt. Megemlítette a férfi vezetők elfogultságát, az egyenlőtlen fizetés problémáját, valamint a női példaképek és az érzelmi támogatás hiányát.
Majd összefoglaló nevet adott ezeknek az akadályoknak: a láthatatlan üvegplafon.
Később úgy nyilatkozott, hogy a metafora abban a pillanatban jutott eszébe, és számára egyáltalán nem tűnt nagy dolognak. „Annak ellenére, hogy az általam felsoroltak meglepték a beszélgetés résztvevőit, a közönség reakciója egyértelművé tette, hogy a tapasztalataim közel sem egyediek, a szavaim sokaknak ismerősen csengtek. Egészen addig a pillanatig úgy tűnt, hogy minket kell hibáztatni a fejlődésünk hiányáért, mert nőként a férfiak világában nem öltözködtünk a sikerhez és gyerekként nem játszottunk olyan játékokat, amelyek elősegítették volna a karrierünkhöz szükséges képességeink fejlődését.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Többször érveltek neki azzal, hogy a nők előretörése a középvezetők rétegén belül „lealacsonyítja e pozíciók fontosságát”, egy előléptetési lehetőségtől pedig annak ellenére esett el, hogy férfi kollégájánál egyértelműen jobb teljesítményt nyújtott. Ahogy a munkáltatója fogalmazott:
kollégája „családos ember, a háztartás fő kenyérkeresője”, ezért neki nagyobb szüksége van a pénzre.
Loden tizenkét év után hagyta ott a vállalatot, amikor egy olyan munkát próbáltak ráerőltetni, amit nem akart elvállalni.
A viszonylagos előrelépések ellenére a probléma és a kifejezés továbbra is fennmaradt
Loden kifejezése először 1984-ben jelent meg írásban: Gay Bryant használta, aki akkoriban a Working Women magazin szerkesztője volt. Az „üvegplafon” az 1980-as években jelent meg először nyomtatásban, majd fokozatosan bekúszott a közbeszédbe és a politikai retorikába is.
1991-ben az Amerikai Kongresszus létrehozta az Üvegplafon Bizottságot, hogy foglalkozzon a nők és a kisebbségek üzleti életben való előmenetelével, megszüntesse annak mesterséges akadályait, és elősegítse a nők és a kisebbségek tagjainak vezetői és döntéshozói pozíciókba való előmenetelét.
A bizottság 1995-ben kiadott zárójelentése megállapította, hogy azok a nők, aki a Fortune 500 (az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyilvánosan működő részvénytársaságának listája) valamelyik vállalatánál dolgoznak,
a felső vezetői pozícióknak mindössze három–öt százalékát töltötték be, és ezekben a ritka esetekben is alacsonyabb volt a fizetésük, mint férfi kollégáiké.
A 2021-es Women CEOs in America címet viselő jelentés szerint a Fortune 500 vezérigazgatóinak csupán 8,2 százaléka nő, és kevesebb mint egy százalékuk színes bőrű. Magyarországon egy 2022-es felmérés szerint minden nyolcadik vállalatnál nincs női vezető, és ahol van is, ott általában alacsonyabb a bére, mint a férfi vezetőké. Ráadásul nemcsak az üzleti világot érinti a probléma: a magyar parlamentben a női képviselők aránya kevesebb mint egyharmada az EU-s átlagnak.
Történt némi előrelépés az elmúlt években, de azért bőven van még hová fejlődni
„Az elmúlt négy évtizedben a nők felszámolták az oktatási szakadékot, figyelemre méltóan magas arányban léptek be nem hagyományos munkakörökbe, egyszerre menedzseltek családot és kihívásokkal teli karriert, és bizonyították, hogy képesek újítani, inspirálni és hatékony vezetést folytatni a globális munkahelyek minden szektorában. Csak le kell vennünk a szemellenzőket, hogy értékelni és hasznosítani tudjuk mindazt, amit a nők nyújtani tudnak” – mondta Loden.
Az „üvegplafon” megszületésének negyvenedik évfordulója egybeesett a #MeToo mozgalom indulásával.
Loden ennek apropóján több felületen is elmondta, hogy a hetvenes években nem gondolta volna, hogy a nőknek 2018-ban is küzdeniük kell majd a munkahelyi szexizmussal – dolgozzanak bármilyen területen is. „Nekem úgy tűnik, hogy még mindig nagy a félelem a status quo megkérdőjelezésével kapcsolatban” – nyilatkozta.
Marilyn Loden ekkoriban már vezetési tanácsadóként küzdött a munkahelyi érdekérvényesítésért, a zaklatásokról szóló, nyilvánosságra került történetek pedig csak megerősítették küldetésében.
2022. augusztusában, 76 évesen rákban hunyt el, és bármennyire is igyekezett, hogy elkerülje ezt, az üvegplafon jelensége túlélte őt.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: YouTube/ TODAY
