–

Ez nem egy panaszkodós cikk arról, hogy milyen nehéz beszerezni a papírt. Ez egy panaszkodós cikk arról, hogy milyen nehéz beszerezni a papírt. 

Magyarországon 2001 januárjában lépett hatályba a sporttörvény, amely megkülönbözteti az amatőr és a hivatásos sportolókat. Ennek folyományaként minden versenyzőnek a „sportszövetség által kiállított, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (versenyengedély) kell rendelkeznie” – írja az Országos Sportegészségügyi Intézet a honlapján. Ami lefordítva annyit jelent, hogy minden sportoló gyereknek és felnőttnek rendelkeznie kell érvényes sportkártyával, amibe belepecsételik, hogy versenyzésre jogosult-e vagy sem. Ezt a verseny előtt ellenőrzik, és akinek nincs meg a pecsétje, az nem léphet pályára. Elvileg. A vizsgálatokat 18 éves kor alatt félévente, utána évente egyszer kell elvégezni. A megszerzett engedély elvileg ellenőrizhető, pont azért, hogy kiszűrhetők legyenek az anomáliák.  

Sporttól függetlenül kötelező az anamnézis felvétele (egységes kérdőív alapján) fizikális vizsgálat, testalkat vizsgálata (testtömeg- és testmagasság mérése, testtömegindex kiszámítása), szív-, keringési rendszer vizsgálata (vérnyomás, pulzus, szívhangok), légzőrendszer vizsgálata, mozgásszervek vizsgálata, az idegrendszer vizsgálata (reflexek, fájdalomérzet stb.), a sportorvos beutalása alapján EKG- és vizeletvizsgálat, ortopédiai vizsgálat. Ezt mind meg kell nézetnie annak, aki pályára akar lépni. 

Ma Magyarországon többféleképpen is hozzá lehet jutni az áhított papírhoz:

1.
Kijön a sportorvos a csapathoz, egyesülethez, és szerény díjazás ellenében (2000-4000 forint) elvégzi a vizsgálatokat.

2.
Az ember keres egy magánrendelőt, kap egy időpontot a közeli (vagy picit távolabbi) jövőben, és 3000-10000 forint közötti összegért elvégzik a vizsgálatokat. 

3.
Az ember kisír egy időpontot az ingyenes szakrendelőben (SZTK), beszerzi az előzetes vizsgálati eredményeket (jégkorong esetében: EKG, vizelet), majd elmegy az orvoshoz, vár, és kap egy pecsétet. 

4.
Az embernek sok ideje van, munkaideje viszont nincs, ezért képes végigülni minimum egy fél napot a sportorvosik és versenyengedélyek Mekkájában, az Országos Sportegészségügyi Intézetben (Sportkórház), ahol minden vizsgálatot végigcsinálnak, és kiadják a papírt. 

5.
Az ember fizet a megfelelő embernek, aki szerez egy pecsétet. A gyereket orvos nem látja. 

Mindegyik módszernek megvan a maga előnye. A legegyszerűbb persze az SZTK lenne.

Viszont a sportorvos ugyanúgy hiánycikk manapság, mint a gyerek- és házirorvos.

Így aztán sok helyen nincs sportorvos, vagy csak ritkán, ezért szinte a lehetetlen bejutni hozzájuk. Szentendrén például hetente egyszer rendel, öt órában. Óbudán szeptemberben arra kértek, hogy telefonáljak később, mert még nem nyitották meg a novembert, de a korábbi időpontok már tele vannak. Ez nem meglepő, jelenleg összesen 140 sportorvos van az országban. A versenyszezon azonban nagyon sok helyen nem vár novemberig, már augusztustól edzőtáborok vannak, szeptemberre pedig zajlanak az egyes sportok versenyei. 

Tehát marad a magánrendelés. Persze ahhoz is ki kell venni a suliból – „Félévente egyszer belefér anyuka, nem?” – mert délután már nem rendel az orvos...

Az, hogy ez mennyire alapos, teljesen eltérő, van, ahol nagyon szigorúan veszik a dolgot, van, és futószalagon érkeznek a gyerekek. Dr. Korausz Etelka gyerekorvos Facebook-posztjában elemezte a jelenlegi helyzetet, leírva a rendszer hibáit.

Íme, a szöveg, változtatás nélkül: 

„A sportorvosi vizsgálatokkal kapcsolatban ma ez a helyzet:

Ha a gyermek rendszeresen sportol, és valamelyik sportegyesület őt leigazolja, akkor félévente köteles sportorvosi vizsgálaton részt venni. (Ha 5, 7,11 stb. éves, akkor is.)

Ez a gyakorlatban általában így néz ki:

Ha éppen most szeretné elkezdeni a sportolást, akkor sportorvoshoz kell mennie, aki megvizsgálja, és különböző vizsgálatokat kér. Általában EKG-és vizeletvizsgálatot, egyes sportágak esetén egyéb vizsgálatokat is. (Pl.: ortopédia, szemészet... stb.)
Ha a sportorvos a gyermeket egészségesnek találja a választott sporthoz, akkor megkapja az engedélyt.

Ezt követően félévente kötelező, bármelyik sportágról is van szó, az EKG-és vizeletvizsgálat kötelező, a vizsgálat többi része sportágspecifikus, így lehet, hogy valakire hallás- másra pedig szemészeti vizsgálat vár még pluszban. 

A menet általában a következő:

A szülő időpontot kér a sportorvoshoz, beutalót kap EKG-ra, és laborba a vizeletvizsgálathoz, elviszi a gyermeket az előírt vizsgálatokra, majd ha a leletek elkészültek, a megbeszélt időpontban visszamennek a sportorvoshoz az eredményekkel.
Ha túl hosszúnak ítéli a dolog menetét, és van rá módja, akkor kifizeti olyan helyen a vizsgálatot, ahol gyorsabban elkészül.

A fentiek miatt a szülő sokszor szabadságot vesz ki, időnként a gyermek hiányzik az iskolából.

Ehhez a következőket tenném hozzá: Több éve dolgozom házi gyermekorvosként, de sem én, sem a megkérdezett kollégáim nem tudják, hogy az egyébként panaszmentes gyermekeknél erre miért van szükség. Nem tudunk olyan állapotot, betegséget, ami ilyen esetben akár vizeletvizsgálattal, akár EKG-val kiszűrhető, egy olyan gyermeknél, akit a szülő, a házi gyermekorvos és az edzője is egészségesnek lát. (Nyilván, ha valami panasza van, akkor soron kívül indokolt a vizsgálat, ami általában a háziorvosnál történik.)

Megkérdeztem egy sportorvos kollégát is, aki rendszeresen vizsgálja a sportoló gyermekeket, és ő sem tud ilyen betegségről, orvosi szempontból ő is feleslegesnek tartja a panaszmentes gyermekek félévenkénti vizsgálatát.
Ő is csak azt tudta mondani, hogy a törvény ezt írja elő....(?)

Megjegyzem, ha a versenyig nem sikerül valami oknál fogva elérni a sportorvost, akkor sok esetben „elfogadják" a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészséges, a versenyen részt vehet.

A fentiekkel kapcsolatban adódik néhány kérdés:

– Miért büntetjük azokat a családokat,akik pénzt, időt, energiát nem kímélve sportoltatják a gyermekeiket, hogy egészséges felnőttekké váljanak?
– Miért kell a szülőknek és a gyermekeknek rendszeresen, a fentiek alapján valószínűleg teljesen felesleges köröket futniuk?
– Jól látom, hogy ez is a „védjük magunkat egy orvosi pecsétes papírral" című jól bevált szokásra egy példa?
– Tényleg van még sok, felesleges dologra elkölthető pénz az egészségügyben?

Végezetül még egy információ: A sportorvosi vizsgálat (valamint az EKG-és vizeletvizsgálat) csak 18 év alattiak esetében kötelező félévenként 18 év felett, amikor a sportoló abba az életkorba lép, amelyikben a sajtóból ismert sajnálatos, a pályán hirtelen bekövetkező, sokszor tragédiával végződő esetek előfordultak, már csak évente egyszer kell vizsgálatra menni." 

Eddig tartott dr. Korausz Etelka bejegyzése, akinek gondolatai azért is aktuálisak, mert egy új  kormányrendelet alapján a vizsgálatot a házi- vagy gyerekorvos is elvégezheti. Szerencsére a dolog önkéntes alapon vállalható, az Orvosi Kamara viszont tiltakozását fejezte ki ellene. Ők azzal érvelnek egyebek mellett, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat nem készítették föl semmilyen sportorvosi feladatra. És az ilyen tevékenység szerintük nem tartozik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozottak körébe, így egyetlen háziorvos sem kötelezhető rá. 

Dr. Korausz Etelka szerint a  feladat abszurditását mutatja az is, hogy az EKG-gép nem alapfelszereltsége a gyermekorvosi rendelőknek, viszont az EKG- és vizeletvizsgálat kötelező, ebben – noha a vonatkozó kormányrendelet szerint önkéntes alapon elvégezhetnék a sportorvosi vizsgálatokat – ők sem kaptak könnyítést.

A sportorvosi vizsgálatot évente több ezer gyereken és felnőttön végzik el, és ennek a vizsgálatnak a komolyságát jól mutatja, hogy nem jogerősen egy év hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy nyíregyházi orvosnőt, aki 467 sportolónak állított ki úgy igazolást, hogy egy részükkel sosem találkozott, illetve nem az országos sportegészségügyi hálózat egészségügyi dolgozója, és az Országos Sportegészségügyi Intézettel nem állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban, így sportorvosi engedélyek kiadására nem volt jogosult  – írta a Nyíregyházi Törvényszék.

Ennek ellenére ne legyenek illúzióink, egy csomó gyereket nem, vagy csak tessék-lássék néz meg az orvos, míg mások megkapják azt a vizsgálatot, amely minden gyereknek és felnőttnek járna. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/Online Marketing