Minden harmadik ember

A legveszélyeztetettebb csoportba azok tartoznak, akiknek eleve szűkebbek a szociális kapcsolatai, amik a járványhelyzettől még inkább beszűkültek. Ahol eredetileg is volt probléma, azt most súlyosbítja az egyedüllét. Ha ehhez társul a munkahely elvesztése, az igen erős egzisztenciális szorongást tud okozni – magyarázza Szőke András. Ha ezeket a gondokat nincs kivel megosztani, az még inkább rontja a helyzetet. 

Azonban nemcsak az arra hajlamosakat tudják eltölteni szorongással a mostani körülményeink, így vagy úgy, de mindannyian érintettek vagyunk, kevesen élik meg túláradó örömmel a korlátozások alakította új világot, ahol mindannyiunkat körbevesz valami láthatatlan veszély. A karanténba kényszerült életünk egyik legnehezebb részének Szőke András azt látja, hogy a ritmus, a váz, amit eddig a munka, a gyerekek iskolája, és a különféle külső kötelezettségek adtak, egyik pillanatról a másikra tűnt el. Idővel persze a legtöbben sikeresen alkalmazkodtak az új élethelyzethez, és megtanulták értékelni a nyereségeit is, de ezzel együtt teljesen természetes a bizonytalan jövőtől és a megbetegedéstől való félelem.

Szőke András pszichológus - Archív fotó: Kerepeczki Anna/WMN

Dr. Balázs Judit elmondása szerint

a korábbi járványok idejében történt vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberek egyharmadánál alakulnak ki pszichés tünetek karantén alatt és körülbelül hét százalékuknál lesz ez olyan mértékű, hogy már pszichés betegségről beszéljünk.

Akinek eleve voltak pszichés problémái, azoknál nagyobb az esély, hogy mostani fokozott stressz hatására rosszabbodjanak a tüneteik. Szintén fokozott az esélye, hogy pszichés problémái legyenek azoknak, akik a járvány miatt most kerülnek bizonytalan élethelyzetbe. Veszélyeztetettek azok is, akiknek egyedül kell tölteniük a karantént, hiába éltek eddig is egyedül, hiszen napközben a munkájuk és a társasági életük miatt részesei voltak a szociális életnek, most viszont elszigetelődhetnek.

Ezen felül komolyan veszélyeztetett csoportot alkotnak azok, akik otthon bántalmazás áldozatai. De azokra is fokozottan kell figyelnünk, akiknek nincs lehetőségük az online életbe bekapcsolódni, mert nincs internetük, számítógépük, így sem tanulni, sem munkát végezni, sem ilyen módon szórakozni nem tudnak.

dr Balázs Judit pszichiáter szakorvos

Árulkodó jelek

Hogyan ismerhetjük fel, ha valakit a környezetünkben szuicid gondolatok gyötörnek, vagy ha túlságosan maga alatt van? És ha ilyesmit észlelünk, hogyan tudunk neki segíteni? Dr. Balázs Judit elmondja, hogy ha valaki lelkileg nincs jól, az legtöbbször a viselkedésének megváltozásában is megmutatkozik. Példaként említi, hogy ilyen lehet, ha a szomszédunkat eddig kedves, közvetlen embernek ismertünk meg, most pedig, ha összefutunk vele, mondjuk, szemétlevivés közben, alig köszön vissza, vagy ha egy korábban békés ismerősünk valami apróság miatt ingerülten becsönget és morog, ami korábban soha nem fordult elő.

Az online világban pedig érdemes odafigyelni arra, ha például egy ismerősünknek jelentősen megváltoznak a posztolási szokásai. Ha, mondjuk, korábban rendszeresen posztolgatott és ez mostanában elmarad, vagy ha valaki hajnalban kezd el posztolni, amikor korábban tudtuk róla, hogy sosem kel korán. 

Ezek az apró jelek mind arról árulkodhatnak, hogy a szomszédunk, az ismerősünk rossz hangulatú, feszültebb, netán alvási problémái vannak ebben az új helyzetben.

Dr. Balázs Judit azt tanácsolja, hogy ha tudjuk egy ismerősünkről, hogy hajlamos a depresszióra, akkor írjunk rá pár naponta, küldjünk neki online programokat, például egy koncertet, vagy közös online társasjátékozást kezdeményezzünk.

Rengeteget segíthet a depresszióra hajlamos ismerősünknek, ha tudja, hogy ránk bármikor számíthat, figyelünk rá.

Az is segítség lehet, ha felhívjuk időnként telefonon és „csak úgy” elbeszélgetünk, meghallgatjuk. Ez azért is jó, mert így jobban érezhetjük, ha kezd nem jól lenni – gyakran az online világban ez kevésbé derül ki, sőt egy-egy vicces posztolás ezt akár el is fedheti. 

Így húzhatod ki magadat a gödörből…

De mi a teendő, ha saját magadon észleled a lelki krízisre utaló jeleket?

„Önsegítő módszernek jók azok, amik nem karanténhelyzetben is segítenek, de talán most kicsit tudatosabban oda kell figyelnünk, hogy ezek hatásosak legyenek, hogy legyen napi, heti ritmusunk – tanácsolja dr. Balázs Judit. – Próbáljuk a hétköznapokat és a hétvégéket megkülönböztetni, annak ellenére, hogy ugyanabban a térben vagyunk. Ezeken belül pedig fontos, hogy a napoknak legyen egy menete. Azaz most is segíthet, hogy kevésbé csússzunk bele a gödörbe, ha reggel felkelünk, felöltözködünk »nappali ruhába«, ha a napunkban helye van a tanulásnak/munkának, étkezéseknek és a kikapcsolódásnak is. Nagyon fontos, hogy érezzük, haladunk a feladatainkkal, és ugyanilyen fontos, hogy legyen időnk, keressünk módot a pihenésre, szórakozásra, ilyen például a zenehallgatás, olvasás, filmnézés. Ami még segíthet, hogy »jobban legyen a lelkünk«, az a sportolás – megpróbálhatjuk, hogy tudatosan beiktatunk minden napba húsz-harminc perc edzést, ami állhat egyszerű feladatokból is.”

…vagy kérj segítséget!

Van azonban egy olyan szint, ahol az önsegítő módszerek már nem elegek és szakember segítségére van szükség. „Ilyen bárkivel előfordulhat, ezért vannak a pszichológusok, és mi, pszichiáterek, hogy ilyenkor segítsünk – mondja dr. Balázs Judit. – Teljesen természetes, hogy a mostani járványhelyzet és az emiatt elrendelt korlátozó intézkedések, melyek jelenleg meghatározzák a mindennapjainkat, jelentős stresszel járnak.

A stressz megnöveli az esélyét a lelki problémák megjelenésének. Úgyhogy, ha valaki úgy érzi, nincs jól, az egyáltalán nem kudarc, bátran kérjen segítséget – és utána újra mehetnek a dolgok, amik korábban elakadtak.”

Letisztultabb világ

Mindezzel együtt a világjárvány hozta kényszerintézkedések és korlátozások pár pozitív változást is eredményeztek, osztja meg velem benyomásait Szőke András. Ő a saját praxisán keresztül úgy látja, általánosságban nincsenek rosszabb mentálhigiénés állapotban az emberek, mint a karantén előtt. Kliensei java részével kapcsolatban – akikkel Skype-on tudták folytatni a terápiás kezeléseket –, úgy tapasztalja, a befelé fordulás, a környezet leegyszerűsödése, az, hogy a hétköznapi élet korábban nagyon nem emberi ritmusa kissé lelassult, együttesen segített abban, hogy nyugodtabbak tudjanak lenni.  A videókonferenciás terápiáinak egyébként lett egy másik pozitív hozadéka is: az otthoni környezet nyújtotta biztonság, a tény, hogy a kliensek több időt tudnak tölteni magukkal, sok esetben vált hasznára a terápiának. Mélyebben tudnak dolgozni, mivel nincs az a vért, amit az ember felölt, amíg eljut a terapeuta rendelőjéig, hogy ott aztán letegye azt. Így jóval hamarabb el tudják kezdeni a tényleges munkát, sokkal mélyebben és intenzívebben tudnak a problémákkal foglalkozni.

Azt is pozitívumként említi, hogy a legtöbb embernek végre van ideje többet együtt lenni a családjával, amelyre korábban a gyors életritmus mellett nem tudtak elég időt szakítani. Szerinte ez sokakból kihozza a jó érzéseket, a pozitív reakciókat.

Fiala Borcsa

Ha úgy érzed, segítségre szorulsz, a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható lelki elsősegély telefonszolgálat felnőtteknek: 116-123, fiataloknak pedig a: 116-111 a hívható szám.

Az új helyzet különösen nehéz lehet azoknak, akik számára az otthoni környezet nem biztonságos. A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyerekeknek fenntartott segélyvonala a 06-80-505-101 számon hívható.

Kiemelt képünk illusztráció