Ha egy gyerekjogi szervezetnek el kell hallgatnia, akkor komoly gond van. Akkor nemcsak rólunk van szó, hanem arról, hogy Magyarországon gyereknek lenni, gyereket nevelni, tanítani, gyógyítani, fejleszteni, edzeni – vagy csak jól lenni vele, őt segíteni, meghallgatni – még egy kicsit nehezebb lesz.
Torzíts, posztolj, kampányolj!
Miért olyan vonzóak és sikeresek a populista vezetők? Miért tesz az idegrendszerünk evolúciósan is fogékonnyá a populista fellépésre? Mi köze a populizmusnak a traumákhoz? Milyen a malignus nárcisztikus vezető? És hogyan védekezhetünk ellene?
Mi vár a romániai magyarokra az új kormányzati ciklusban? Mire használja a szélsőjobb a következő négy évet? És mik lehetnek Orbán Viktor tihanyi beszédének következményei Romániában, Magyarországon és a nemzetközi porondon?
A 15. alkotmánymódosítás sokkja után újabb, a civil- és sajtószabadságot fenyegető törvényjavaslat borzolja a kedélyeket. A közbeszédben „ellehetetlenítési törvényként” ismert tervezet Móra Veronika szerint „a betetőzése egy több mint tíz éve tartó folyamatnak”. Az Ökotárs Alapítvány igazgatója úgy látja, az egész célja, hogy befeketítse azokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
Minden okunk megvan az aggodalomra, ha elolvassuk a Hintalovon Gyerekjogi Alapítvány 2024-es gyerekjogi jelentését. A gyerekek jogainak védelme egyben a saját szabadságunk záloga is!
„Az eltakarítási törvénytervezet nyilvánosságra hozatalának napján a Pride-nál (Szivárvány Misszió Alapítványnál) betöltött felügyelőbizottsági tagságomról lemondtam. Ebben a cikkben összefoglalom, miért döntöttem így.”
Az UNICEF Magyarország vezetője – maga is egy fiú édesanyja – nemcsak statisztikákról, hanem személyes tapasztalatokról is beszél: gyerekkatonákról, gyerekmunkáról és -rabszolgaságról, szexuális bántalmazásról – és arról, hogyan lehetne és kellene jobban óvni a fiúgyerekeket.