Méltó élet – A mozgássérültek esélyei Magyarországon – Egy érintett megrázó levele
„Az államnak adóforintokat hozna a munkánk. Mi pedig nem éreznénk, hogy semmik vagyunk, legfeljebb púp a társadalom hátán.”
„Az államnak adóforintokat hozna a munkánk. Mi pedig nem éreznénk, hogy semmik vagyunk, legfeljebb púp a társadalom hátán.”
Egy tinédzserterhességben három gyerek érintett: az anya, az apa és a magzat. De vajon mennyi lapot osztanak a döntésben a fiúknak? (Vagy, pár évvel később: a férfiaknak?)
„Jelenleg ott tartunk, hogy egy valódi felelősséget érző szülőben joggal merül fel a kérdés, vajon elengedheti-e a gyerekét iskolába? Biztos lehet-e benne, hogy ami reggel nyolc és délután négy között történik, az a gyerek érdekét szolgálja?”
Ami máshol példamutatás, az nálunk Soros-féle provokáció. Értitek.
Egyetlen alkalmatlan pedagógus akár egy kisvárosnyi gyerek életét meg tudja keseríteni hosszú pályája során. Mindenki tud a dologról, mégsem történik semmi. Miért?
"Amikor valaki azt mondja, hogy az anyaság a világon a legcsodálatosabb érzés, akkor elfelejti hozzátenni, hogy az ő világában a legcsodálatosabb ez a dolog."
„Nincs valódi következménye annak, ha valaki rosszul végzi a munkáját. Ha olyan döntést hoz, ami miatt a gyerek joga sérül. Sőt, jelenleg nincs speciális alkalmassági vizsgálat, vagy olyan protokoll, ami megakadályozná, hogy egy alkalmatlan személy újra és újra gyerekek közelébe kerülhessen.”
Egy férfi fényes nappal egy aluljáróban orrba vág egy vadidegen nőt... emögött tényleg Soros György áll? No, és a gyerekeinknek ez az egész milyen üzenetet közvetít? Mi a baj azzal, ha egy ilyen esetet politikai marketingre használnak?