„Kívánom, hogy egyszer a Budapest Pride-on is átélhessem ezt a mesés érzést, és a nem túl távoli jövőben egyszer önmagam lehessek a hazámban is" - írja Zoli, a Londonban élő meleg magyar srác.

Szívmelengető történet egy fantasztikus friss házaspárról és a körülöttük élő szintén fantasztikus emberekről. Örüljetek velünk együtt! Nem mellesleg, ma ünnepeljük a magyar egészségügy napját - és egy kicsit ennek is köze van ehhez a példamutató sztorihoz.

Elképzelt monológ egy elképzelt transznemű emberről egy elképzelt magyar valóságban.

Mi a fene történik a világgal?

Minden tizedik idős ember valamilyen bántalmazás áldozatává válik (és ez „csak" a hivatalos statisztika, a rejtve maradás miatt a valóságban ennél is többen lehetnek). Az elkövetők hatvan százaléka családtag. Vajon javíthat-e az ő helyzetükön a törvényileg kötelező szülőtartás?

A művészet, a zene, a tánc és a mozgás a terápiában fontos szerepet kap. Ahogy bizonyítja ezt Tamás története is, aki az osztály rosszcsontjából vált kezelhető, kiegyensúlyozott gyerekké.

Elkeserítő és feháborító, ami a dömsödi általános iskolában történt. A WMN gyerekjogi szakértője szerint a nyilvános bugyiletolás és behajoltatás nem más, mint érzelmi bántalmazás és erőszak. De tényleg: hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe?!

Egy gyerek születése sok terhet ró a családra. A konfliktusok száma szaporodik, a szabadidő és az anyagiak pedig drámaian lecsökkennek. Na igen, de... és itt sorolhatnánk a gyerekvállalás előnyeit. Mindent összevetve, mégis kik boldogabbak: a gyereket vállaló, vagy a gyermektelen felnőttek?