Tanulmányok szerint az évi összes adományozás közel harmada decemberben történik. Milyen esetekben támogatunk pénzzel, idővel, energiával, ötletekkel egy jó ügyet, vagy segítjük a nálunk kiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársainkat?

Miért más az „áldozat” szó jelentése egyéni és társadalmi szinten? Hogyan vált a politikusok eszközévé az, ami korábban az egyén számára is nehezen volt felvállalható? És legfőképpen: vajon minden körülmények között bűn megkérdőjelezni az áldozat szavát? A témában dr. Kővágó Pál pszichológust kérdezte Takács Dalma.

Túlterheltség, magány, gazdasági kiszolgáltatottság, szorongás a rájuk nehezedő elvárásoknak való megfelelés, és az anyasággal kapcsolatos sok, egymásnak is ellentmondó információ miatt – ezek voltak a leggyakoribb válaszok, amiket a közel 3 ezres követőszámmal rendelkező Instagram-oldalamon az egyszerűnek tűnő „Hogy vagy?” kérdésre adtak a megszólított anyák.

Kilátástalanság – ez az a szó, ami a tiszavasváriak jelentős részének életét jellemzi. A kelet-magyarországi, 12.000 fős település egykor virágzó iparváros volt, aztán jött a rendszerváltás és a privatizáció. Az élet hozta így című dokumentumfilm öt ember történetén keresztül mutatja be, mit okozott a város hanyatlása. Filmajánló.

„Fontos megvédeni az embereket attól, hogy az interneten, a médiában a gyermektelenség ideológiáját erőltessék rájuk” – mondta Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke.

Fasiszta vezetőket tekint nemzeti hősnek, Putyint a haza barátjának véli, vissza akarja vezetni a sorkatonaságot. Kilépne a NATO-ból, bírálja az EU-t, „mert az ENSZ közgyűlésén találkozott egy másik, nem emberi fajjal is”. A klímaváltozást nem tartja valóságosnak. A nők szerinte szülés után válnak nőkké, kifogásolja a császármetszést, mert azáltal megszakad az isteni szál, a vizet információk és rezgések sokaságának tekinti.

Hat év után először készült hazánkban olyan kutatás, amely a munkahelyi zaklatások mikéntjét, a vezetőség reakcióját, valamint a zaklatások áldozatainak megéléseit vizsgálják. A kutatást a Friedrich-Ebert-Stiftung felkérésére a Central European Labour Studies Institute szakmai vezetésével dr. Sebestyén Andrea készítette.

Krízisidőszak van, a kinti hőmérséklet a következő hónapokban nem nagyon fog elmozdulni a fagyponttól. Felmerül egy igen fontos kérdés: mi lesz azokkal, akik az utcán kénytelenek élni? Vajon miért nem veszik igénybe a hajléktalanszállók által nyújtott szolgáltatásokat? Erre kerestek választ szakemberek.