–

A probléma részben már a fogalmaknál kezdődik, a korai fejlesztés kifejezés ugyanis sok szülőben azt a benyomást kelti, hogy csak problémák esetén van rá szükség.

„Célszerűbb lenne a fejlődés támogatása kifejezés használata, amely pontosabban tükrözi a szemléletet: nem problémák kezeléséről, hanem minden gyermek fejlődésének megerősítéséről van szó”

– mondta Deák Éva, a Partners Hungary Alapítvány vezetője.

Az első két év

A kutatások régóta egyértelműek: a fogantatástól a második életévig tartó időszak meghatározó. Ekkor alakulnak ki az agy alapvető struktúrái, a kognitív és nyelvi képességek, de ugyanígy a kötődés, az érzelemszabályozás és a stresszkezelés alapjai is. A korai tapasztalatok tehát nemcsak a jelenre, hanem a gyerek teljes életútjára hatással vannak – az egészségtől kezdve a tanulási esélyeken át a munkaerőpiaci kilátásokig.

Mindezek ellenére a közbeszédben a koragyermekkori támogatás gyakran még mindig speciális, „problémás” területként jelenik meg. Pedig a szakemberek szerint minél korábban kezdődik a tudatos támogatás, annál nagyobb az esély arra, hogy a későbbi nehézségek megelőzhetők vagy enyhíthetők legyenek. Ráadásul nemcsak a problémák elkerüléséről van szó: ebben az életkorban alakulnak ki azok az alapvető készségek, amelyek egész életre meghatározóak.

A WHO gondoskodó nevelés modellje szerint ehhez több tényező együttes jelenléte szükséges:

  • megfelelő egészségügyi ellátás és táplálás,
  • biztonságos környezet,
  • a gyerek igényeire reagáló gondozás,
  • valamint korai tanulási lehetőségek.

Ha ezek nincsenek, vagy csak egy-egy hiányzik, az hosszú távon is nyomot hagy a fejlődésen.

Az oviban már látszanak a különbségek

A különbségek már jóval az óvoda előtt kialakulnak, de ott válnak igazán láthatóvá. A gyerekek eltérő tapasztalatokkal érkeznek az intézményekbe, ami szorosan összefügg a családi háttérrel és az első években kapott lehetőségekkel. Azok,

akik kevesebb támogató környezethez jutnak, már az elején hátrányból indulnak – és ez a különbség az iskolarendszerben gyakran tovább mélyül.

Közben a rendszer, amelynek ezeket a különbségeket kezelnie kellene, töredezett. Deák Éva azt is elmondta, hogy a területi egyenlőtlenségek különösen nagyok a koragyermekkori szolgáltatásoknál. A hátrányos helyzetű régiókban nemcsak a családok élnek nehezebb körülmények között, hanem a szakember-kapacitás is korlátozottabb. 

„Van, ahol nincs bölcsőde, máshol nincs gyermekorvos, vagy egyetlen szakember lát el több települést”

– mondta dr. Kovács Ivett Judit, elméleti és gyakorlati szakember, a Koragyerekkori Platform elnökségi tagja. A családoknak sokszor nincs lehetőségük választani vagy alternatívát keresni. Gyakori, hogy a rossz tapasztalatok miatt kialakult bizalmatlanság, vagy a kulturális szakadék – főleg roma vagy menekült családoknál – is a folyamat útjába áll. Az intézmények sem nyúlnak utána ezeknek a családoknak, akik így magukra maradnak.

Magyarországon a védőnők az elsők, akik intézményi oldalról először kapcsolatba kerülnek a családokkal. Feladatuk edukálni, akár prevencióban részesíteni a várandós édesanyát, a friss szülőket. Azonban a területen nagy a szakemberhiány, és a túlterheltség:

„Egy védőnőnek annyira szuper képességekkel bíró multifunkcionális embernek kell lennie, ami nem tud találkozni a valósággal”

– teszi hozzá Deák, aki szerint a szakemberek felkészültsége, tudása, nyitottsága is nagyon változó.  

Szijjártó Péter Lavrovnak egy uniós dokumentumról: „El fogom küldeni, nem probléma”

WMN Szűrő – 2026. április 9. – NA

Mindezt súlyosbítja, hogy a koragyermekkori ellátásról alig állnak rendelkezésre átfogó adatok. Bár a gyerekszegénységről vagy az oktatásról vannak statisztikák, arról keveset tudni, hogy a legkisebbek milyen támogatásokhoz jutnak hozzá valójában.

Lehet ezt jól is csinálni!

A szakemberek szerint ugyanakkor vannak működő példák. Ilyenek például azok a játékközpontok, amelyek biztonságos, ingergazdag környezetet biztosítanak különböző hátterű gyerekeknek, és egyszerre segítik a készségfejlődést és a szakemberek együttműködését is. Ezek a kezdeményezések azt mutatják: komplex, közösségi megközelítéssel valódi változás érhető el.

Ezt a szemléletet erősítené a Minifesto program is, amely nem új projektek indítását célozza, hanem már működő, sikeres gyakorlatokat tesz láthatóvá. A kezdeményezés mögött az a felismerés áll, hogy a korai évekbe való befektetés nemcsak egyéni sorsokat alakít, hanem hosszú távon csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket is.

Keresik a településeket, ahol igazán jó apró gyereknek lenni

A Partners Hungary Alapítvány országos pályázata olyan településeket keres, ahol már működő, fenntartható és bizonyítottan eredményes koragyermekkori programok segítik a gyermekek és családok fejlődését. A kezdeményezés nem új projektek indítását támogatja, hanem jó gyakorlatokat tesz láthatóvá és átadhatóvá. Kiemelt szempont az inklúzió, az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű családok támogatása.

Korai fejlesztés: Már az óvoda előtt eldől, ki milyen esélyekkel indul az életben, pedig lehetne változtatni

A zsűri tagjai:

  • Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, pár- és családterapeuta, integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens és autizmus-szaktanácsadó;
  • Bata Boglárka, Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója;
  • L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője;
  • Tóth Ildikó üzletasszony, a Cápák között ingatlanbefektetője;
  • Tóth Lucia Krisztina, a TÖOSZ ifjúsági és gyermekvédelmi tanácsnoka, Kisrécse község polgármestere és
  • Törley Kata pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója és képviselője.

A kiválasztott programok országos és nemzetközi láthatóságot kapnak, és hozzájárulnak egy befogadóbb, esélyteremtő társadalom építéséhez.

Pályázati határidő: 2026. április 30.

A pályázat részletes leírása itt.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ James Collington