Tegnap este 8-kor tetőzött Budapestnél a Duna
Az elmúlt napokban egyre emelkedett a vízállás a Duna és mellékágainak magyarországi szakaszain, az általában 200–400 centiméter közötti vízállás Budapesten tegnap este 693 centiméternél tetőzött, tehát jelenleg több méterrel magasabban áll a víz, teljesen ellepte az alsó rakpartokat. Innentől lassú, de folyamatos apadás várható az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint (Budapesten a tetőző-stagnáló vízállás a ma déli adatok szerint 690-692 centiméter). Jelenleg elsőfokú védekezés van érvényben Budapest nagy részén, a 700 centiméter esetén érvényben lévő másodfokú védekezési szintet nem érte el a Duna. Legutoljára 2013-ban volt árvízhelyzet a fővárosban, akkor jóval magasabb, 891 centiméteres volt a vízállás. Tóth Flóra helyzetjelentése Zirig Árpád képeivel.
–
Így áll most Budapest, és itt várható még tetőzés a következő napokban
„Budapesten az elkövetkező napokban még tart a nagyon lassan apadó-tetőző állapot – mondja Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője –, nagyjából szűk 2 nap, amíg az alsó rakpartokról visszahúzódik a víz. De
a Budapest alatti településeken még nem történt meg a tetőzés, sorban jön Dunaföldvár, Paks, Baja és Mohács. Ez az árvíz karácsonykor jött és szilveszterig marad minden valószínűség szerint.
De szerencsére lakóingatlanokat nem fenyeget, ezt egyértelműen el tudom mondani, és az ország teljes területére igaz, kizárólag az árterületeket érinti.” Megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, és tőlük azt az információt kaptuk, hogy nem volt szükség a beavatkozásukra az árvíz elleni védekezés során.
Siklós Gabriella azt is elmondta, hogy mi okozta az árvizet: „A karácsony előtti váratlan hideg és hóesés után nagyon gyorsan melegedett fel az időjárás, és a havat eső váltotta fel, így pontosan az történt a Duna felsőbb vízgyűjtő területein, ami az itthon megépített hóemberekkel:
hirtelen olvadás a váratlan felmelegedés és eső miatt – ennek köszönhetjük az ünnepi árvizet.”
Már régóta problémák vannak a Dunával, de a mostani árvizet nem ezek okozták
A Duna magyarországi szakaszán évente centiket mélyül a meder az emberi beavatkozásoknak, gátaknak, vízlépcsőknek, szűkítéseknek tulajdoníthatóan. Az elmúlt 60 évben összesen 2 méterrel lett mélyebb a Duna medre – és ez mindenre kihat, a talajvíztől az árvízhelyzetig. A meder mélyülése csökkenti a vízszintet alapesetben, ez és a vízlépcsők együtt pedig csökkentik a folyó által a Fekete-tengerbe szállított hordalék mennyiségét is, ami tünete a felborult egyensúlynak. Az úgynevezett görgetett, vagyis a meder alján szállított hordalék a vízlépcsőknél feltorlódik, összegyűlik a víztározókban, ezért jut el jelentősen kevesebb a Fekete-tengerig (viszonyításként: korábban a folyó évi 40–60 millió tonna hordalékot szállított a Fekete-tengerbe, jelenleg már csak 15–20 millió tonnát). Ez pedig természeti problémákhoz vezet, de nem csak azokhoz: a felgyülemlett hordalékban megfeneklenek a hajók, romlik a vízerőművek áramtermelése, a csökkenő talajvízszint problémákat okozhat az ívóvízellátásban – de az árvízzel ez nincs összefüggésben.
2017 és 2019 között mind a kilenc ország, amelyen áthalad a Duna, összefogott a DanubeSediment (DunaHordalék) projekt keretében, több vizsgálatot végeztek, hogy információkkal és szakmai javaslatokkal segítsék a döntéshozókat a Dunában okozott károk helyreállításában:
Dr. Mészáros Csaba, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának címzetes docense, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék munkatársa összefoglalta, mi történt most: „A Dunának körülbelül 800 ezer négyzetkilométer a vízgyűjtő területe, és ha ennek a felső szakaszán sok csapadék esik, akkor ilyen váratlan villámárvízszerűség alakulhat ki.
A vízgyűjtő terület felsőbb részein ugyanis 60-70 százalék az úgynevezett lefolyási tényező, vagyis a leesett csapadék ekkora része kerül be a folyóba. Éppen ezért általában az árvizes időszak kora tavasszal szokott bekövetkezni, amikor nagy mértékű az olvadás, illetve májusban, amikor nagyobb a csapadék mennyisége. Ez most egy soron kívüli árvíz a váratlan mértékű csapadék következtében,
ami nemcsak a Dunából, de a Passaunál a Dunába érkező, nagyobb vízhozamú Innből is érkezett, mivel ott is váratlan melegedés történt.”
Akiket mégis árvízkár ért
Az ártéren hagyott autók esetében a kötelező sajnos nem segít a kár megtérítésében, csakis azok számíthatnak pénzre a biztosítótól, akik teljes körű cascót fizetnek. Bár a lakóingatlanok esetében nem kell tartani áradásveszélytől, egyébként akkor számíthatunk kártalanításra a biztosító részéről, ha legkésőbb a baj bekövetkezte előtt két héttel kötöttünk biztosítást. A teljes körű kártalanításhoz az kell, hogy a biztosítás update legyen (vagyis az újonnan bekerült tárgyak, például tévé vagy hűtő is szerepeljenek benne), és hogy alaposan dokumentáljunk mindent fotókkal, hogy meddig állt a víz.
Kattints a képre a galériáért:
