Már jó ideje ülök a gép előtt, nemsokára át kellene küldeni Krisztának a szöveget, de nem tudom eldönteni, melyik történettel kezdjem. A látássérült házaspáréval, akik önkénteseket kerestek, hogy el tudják vinni látó gyerekeiket kirándulni, múzeumba, koncertre? Vagy a Budapesttől nem messze lakó, hatgyerekes anyukáéval? Alexandra beteg lett, komoly anyagi gondokkal küzdenek. Nagyon nehezen szánta rá magát, hogy segítséget kérjen, de végül megtette. Megérte, hiszen nemrég megérkeztek az első adományok. 

Kollár Róbert televíziós szerkesztő, az adjkirály! alapítója
Kollár Róbert televíziós szerkesztő, az adjkirály! alapítója

Az ötlet

Több mint egy éve kezdődött az adjkirály! története. Egymás után érkeztek az e-mailek a szerkesztőségbe, miután az RTL-Híradóban beszámoltunk egy családról, akinek leégett a háza. Nagyon sokan akartak segíteni nekik. Számomra akkor lett igazán egyértelmű, hogy ha az emberek látják ezeket a történeteket, megismerik azokat, akik nehéz helyzetbe kerültek, akiknek az adományokra szükségük van, ez aktivizálja őket, és akkor tényleg segíteni akarnak majd.

Sokszor épp az a gond, hogy a rászorulók szűk környezetén kívül az emberek legnagyobb része nem tudja, kinek van igazán szüksége segítségre. Mert a tévénéző nem ismeri őket, nem találkozik velük. Ezért gondoltam arra, hogy kell egy hely, ahol ők egymásra találhatnak. 

A tett

Megkerestem Pintér Pál barátomat, aki évek óta az informatika világában dolgozik, hogy ne várjunk tovább, csináljunk valamit. Nem sokáig gondolkodott, belevágtunk – mindketten a munka mellett. Aztán... sokkal lassabban haladtunk, mint gondoltuk. Számomra tanulságos volt az első időszak, mert megtanultam értékelni a fejlesztők munkáját, és azt is, hogy türelmesebb legyek, ha valami nem működik azonnal az online világban. Már látom, hogy elég egy rossz helyre tett pont a programban, és – kis túlzással – fejre áll minden. De végül csak elkészültünk, és augusztus közepén elindultunk! 

Elképesztően izgalmas nap volt – a szolgáltató hibájából rögtön le is fagyott a rendszer, de aztán magához tért, és alig vártuk, hogy megtörténjenek az első bejelentkezések. Ma már csaknem 900-an vagyunk. Egy rövid regisztráció után bárki feltöltheti az adományát vagy épp adománykérését. Innentől kezdve a felhasználókra van bízva, hogy kinek segítenek vagy milyen adományra jelentkeznek. Az oldalon fel tudják venni egymással a kapcsolatot, megismerhetik egymást, közvetlenül megbeszélhetik a részleteket, például az adomány átadásának, átvételének módját. 

Emberek, akik az én életemet is megváltoztatták

Az adjkirály! az én életemre is hatással van. Az alapvetően irodai televíziós szerkesztői munka mellett gyakran teljesen új helyzetekbe csöppenek.

Furcsa érzés volt, amikor egy ceglédi fiatalember kórházi ágyánál ültem, hogy átadjak egy adományt neki. Lacival akkor találkoztam másodszor. Leukémiás. Felesége írta meg nekünk – számomra kissé furcsának tűnő – kérését: önkénteseket keres, akik vállalják, hogy bemennek férjéhez csak azért, hogy beszélgessenek vele. Anyagi okok miatt ugyanis nem tud gyakran Budapestre jönni, a férje viszont nehezen viseli a hosszú kórházi tartózkodást. Rengetegen osztották meg a kérést, egy ideig viszont nem jelentkezett senki. Aztán rájöttem, miért: ez jóval nehezebb, mint összecsomagolni a fölösleges ruhákat és odaadni valakinek. Itt részévé válsz egy család életének, és ez nem egy-két napra szól. Virginia kérése végül teljesült, ketten rendszeresen bejártak a férjéhez. Egyikükkel beszéltem telefonon. Egy budapesti vegyészhölgyről van szó, aki azt mondta, ő is volt már hosszabb ideig kórházban, tudja, milyen az, ezért akar segíteni. Hetente kétszer-háromszor bement hozzá munka után.

Gáborék története más miatt hatott meg. Pali barátom vette észre, hogy az egyik adománykérést rengetegen megosztják a Facebookon. Egy huszonegy éves, tápiógyörgyei fiatalember írta, miután darazsak egy nagy fészket építettek házuk oldalára, sőt a mennyezetbe is beköltöztek. Az anyukája allergiás a csípésükre, de nem tudták kifizetni az irtást. Végül egy szakember ingyen elvállalta a munkát. Gáboréknak ez annyira jólesett, hogy ők is segíteni akartak. Feltették az oldalra nem használt olajradiátorukat és gáz-hérájukat. Jelentkezett is egy hölgy, aki édesanyjának akarta elkérni azokat. Néhány nap múlva már meg is kapta. Így született a segítségből újabb segítség.

Darázsirtás Gáboréknál - adjkirály! adományból
Darázsirtás Gáboréknál - adjkirály! adományból

Tudjuk, hogy nagyon sok rászorulónak nincs internetes hozzáférése, illetve nem tud egy ilyen oldalt kezelni. Éppen ezért már az indulás előtt elkezdtünk olyan partnereket keresni, akik ismerik a környékükön élőket, és vállalják, hogy az adjkirály!-on keresztül segítenek nekik adományhoz jutni. 

Egyre több a jó ember!

Csatlakozott hozzánk például a Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ, egy miskolci ápolónő – Sinka Eszter az egyik legaktívabb partnerünk –, a Közép-Európai Egyetem, ők vállalták, hogy lefordítják az adománykéréseket, hogy a hallgatók ki tudják választani, kinek akarnak, tudnak segíteni. Megállapodást kötöttünk a főleg hajléktalanokkal foglalkozó Szent Egyed katolikus szervezettel, a Social Point csoporttal, és legutóbb a Tűzoltó utcai Gyermekklinika alapítványával, az Őrzőkkel. Nagyon szimpatikus csapatról van szó! Amikor találkoztunk, elmondták, milyen nehéz körülmények között él sok leukémiás, daganatos gyerek családja. Azért kerestek meg minket, mert szeretnék, ha az adjkirály! közössége segítene nekik.

Budapesten is lett segítőnk: Bettina, egy régi ismerős, aki szülés után nem akart visszamenni a régi cégéhez. Vállalta, hogy ingyen dolgozik nekünk. A múltkor felhívott, hogy sikerült megszerveznie egy adomány eljuttatását a Balatontól Kelet-Magyarországra. Nem volt könnyű feladat. Boldog volt, az öröm és a sikerélmény lett a „bére”.

De még nem elég...

Persze vannak jónéhányan, akiknek még nem sikerült segítséget kapniuk. Említettem, hogy csaknem 900 regisztrált felhasználónk van, a Facebook-oldalunkon pedig több mint 2700-an követnek minket. Tudjuk, hogy akkor találnak nagyobb valószínűséggel segítségre a rászorulók, ha minél többen vagyunk.

Ezen dolgozunk most, mert tényleg jó lenne egy olyan közösséget építeni, ahol bátran segítséget kérhet az, akinek szüksége van rá, és segítenek neki azok, akik ezt meg tudják tenni. 

Kollár Róbert

Ha többet szeretnél tudni az adjkirály! kezdeményezésről vagy csatlakoznál a közösséghez – akár adományozóként, akár rászorulóként –, akkor KATT IDE! Köszönjük, ha a hírét viszed Robi és Pali oldalának!