„Tisztelt Hölgyem!

Olvastam a történetét, amely mélységesen megérintett. A feleségem négy évvel ezelőtt hunyt el rákban, úgyhogy teljesen átérzem a helyzetét. Sajnos, neki már nem tudtam segíteni, de tavaly az egyik kedves barátom feleségének az öccsének a sógorának az anyósának a férje rátalált erre a csodaszerre, amit nagyon szívesen elvinnék Önnek, bár több száz kilométerre lakom Budapesttől, de erre nem sajnálnám a fáradságot. A csodaszer teljesen természetes alapú, (macskapöcsevirágsziromharmat, utilaputetűgubó, berkenyebogárizzadtsággyöngy, fűfamohagombaspóra, lócitromlégylárvaláb) és kizárólag az alábbi weboldalon talál róla bővebb információt. A barátom feleségének az öccsének a sógorának az anyósának a férje utolsó stádiumos rákos volt, az orvosok lemondtak róla. Fél éven keresztül kizárólag ezt a terméket szedte, semmilyen más módszert nem alkalmazott. A barátom feleségének az öccsének a sógorának az anyósának a férje tökéletesen meggyógyult. Én sem hiszem el, ha nem a saját szememmel látom. Egy teljesen gyógyult ember pedig maga a bizonyíték. Ha van rá lehetőség, kérem szánja rám azt a tíz percet! Az első havi adagot elviszem önnek ajándékba.

További sok sikert kívánok a gyógyulásához!

Mielőbbi válaszában bízva: Túróczy Pálpista Péter"

Ilyen és ehhez hasonló levélből rengeteget kaptam, illetve a mai napig is kapok még. A fenti szöveg természetesen egy általam kiszínezett változat, hogy az idézett személy ne legyen felismerhető, de az alaptörténet sajnos tökéletesen valós. Még az elhunyt feleségét sem átallotta megidézni, vagy netalán kitalálni. Nem is tudom, melyik a rosszabb.

Egy rákbetegnek mindenki segíteni szeretne, egy olyan rákbetegnek pedig, aki a nyilvánosság elé állt a történetével, még többen. Az egy pillanatig sem tűnik fel senkinek, hogy az illető talán nem is kért segítséget, és számára zavaró, sőt, esetleg tolakodó lehet a kéretlen „jóakarás." Merthogy

a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Meg a rákbizniszre specializálódott MLM-esekkel.

Az ártatlanabb változat az, ha valaki csak szívből adna egy jó tanácsot. Tudom és értem, hogy segíteni szeretne. De nem árt végiggondolni, hogy mi az a termék, amit ajánl. Mert az interneten aztán tényleg kiüríthetetlen a rákgyógyító csodabigyók raktára, de ezeknek a 99,9 százaléka sajnos használhatatlan. Nem azt akarom mondani, hogy soha, senkinek, semmi nem használ. Nem akarom a sárga földig leszólni ezeket a szereket. Annál is inkább, mert – bevallom – kiszolgáltatottságomban és ijedségemben, nekem is volt alkalmam kipróbálni néhányat belőlük. De nagyon kevés olyan volt közülük, ami talán tényleg hatott, és azt is a megfelelő orvosi kezelés mellett alkalmaztam. Mert – ne felejtsük el –, hogy nem az internetről leszedett információkkal gyógyulunk, hanem elsősorban az orvostudomány által. És saját magunktól. Az orvosok igenis képesek hatékonyan segíteni a gyógyulásban.

Nem szabad elveszíteni a hitünket a tudományban, és nem kell bedőlni az orvosok ellen indított hadjáratnak!

Volna néhány keresetlen szavam azokhoz, akik kifejezetten vadásszák a betegeket, és szánt szándékkal adnak el nekik használhatatlan vacakokat vagyonokért. Nem egy gyanús alakba belefutottam az elmúlt másfél év során, miközben méhnyakrákkal kezeltek. Hiába tartom magam okos nőnek, volt egy pillanat, amikor jó ötletnek tűnt megrendelnem egy 350 ezer forintos vitamincsomagot, amit az egyik kórházban dolgozó nővér ajánlott. Végül az lett furcsa, hogy egy hét után érkezett csak válasz egy idegesen telefonáló úriembertől, akinek sem a hangja nem volt bizalomgerjesztő, sem a beszédstílusa. Ekkor – kijózanodva – megköszöntem, és inkább nem kértem a terméket, amit egy hét hallgatás után akart ott és azon nyomban leszállítani nekem. Szerencsére nem fizettem ki előre egy ekkora összeget. De vannak olyanok, akik megtették. Ez már önmagában is tragédia, de még mindig csak a kisebbik baj. Mert mi van akkor, ha a csodaszer még árt is?!

Ezen termékek weblapjainak többsége olyan, hogy arról a szomszédban élő, gyengén látó Piroska néni se rendelne semmit. A beteg emberek nagy része viszont sajnos mégis bedől a rák elleni csodaszer-biznisznek. Mert a haláltól rettegő betegnél nincsen kiszolgáltatottabb a világon.

 

Szentesi Éva