Akkor most menjen haza mindenki, és dolgozza fel magának, hogy itt a világvége? – Komposzt: Ökoanyu podcastja a WMN-en (Premier)
A hulladékmentes, azaz zero waste-mozgalom pár éve robbanásszerűen terjedt el a világon. Bár már korábban is voltak hasonló kiváló kezdeményezések és elérhető edukációs lehetőségek, a zero waste nagyon hamar utat talált magának a nagyközönséghez, Magyarországon is egyre több követője van. Vajon miért vált ennyire sikeressé? És kimondhatjuk-e bizonyos megoldásokra vagy cselekedetekre, hogy „ez még zero waste”, de „az már nem”, ha alapvetően ott van mögötte a jobbító szándék? A Komposzt első adásában Kump Edina környezetkutatóval, a zero waste-mozgalom egyik hazai zászlóvivőjével és a 2019-es Szuper WMN-díj jelöltjével járta körbe a hulladékmentesség témáját Nagy Réka, azaz Ökoanyu.
(Spoiler: hiába a komoly téma, mi azért elég vidámak voltunk, és bízunk benne, hogy a beszélgetés szorongáskeltés helyett inkább a cselekvési lehetőségekhez ad támpontokat.)
1. Az adás rögtön fogalomtisztázással kezdődik: kiderül, hogy a zero waste eredetileg egy gazdasági eredetű fogalom, amelyet Bea Johnson helyezett át háztartási környezetbe. (A vele készült interjúnkat ITT olvashatod.) Az a szerencse, hogy az elmélet nagyon egyszerű, akárhonnan is nézzük, és mindenki könnyen be tudja építeni az életébe.
2. A hulladékmentes életmód abszolút személyre szabható. Bár vannak irányelvek, de mindenki találhat olyan területet, ahonnan el lehet indulni.
3. Kump Edina hónapokig nem merte elindítani weboldalát, a hulladekmentes.hu-t (ITT írtunk róla, olvasd el), mert félt, hogy hazai környezetben ez még túl furcsa lesz. Az adásban amúgy elég sokszor kerülnek szóba a férjeink, ezen a nehézségen is a férje segített átlendülni Edinának.
4. Nem feltétlenül baj, ha első lépésként megrendeljük Kínából az olcsóbb, bambuszból készült fogkefét. Valahol el kell kezdeni. Lehet, hogy valaki így próbálja ki, vajon beválik-e neki, és ha be tudta építeni az életébe, akkor legközelebb már szívesen áldoz egy ökológiailag jobb választásra.
5.
Amikor arról beszélünk, hogy meg akarjuk védeni a Földet, akkor igazából arról van szó, hogy mentsük meg MAGUNKNAK a Földet. Ha belegondolunk, ez azért elég fontos különbség.
6. Gyakorta hallható érv, hogy „mit törődjek itthon a műanyag palackokkal”, mi közöm nekem ebben a lángoktól ölelt kis országban az óceánokhoz? Az adásból ez is kiderül.
7. Az adás a nagy sóhajtások, bólogatások és nevetések adása lett: kiderül, Edina eddig útja és az enyém elég sok ponton erős hasonlóságot mutat.
8. Ha valami nem megy, el lehet engedni, és ez nem puszta kifogás. A túlzott akarás feleslegesen sok belső feszültséget generálhat az emberben, és ez nem cél. De az sem, hogy azért ne kezdjünk bele egy hulladékszegény életmódba, mert azt érezzük, nem tudunk minden területen megfelelni: nem is kell.
9.
Ne feledjük Zerowastechef elhíresült mondatát: „Nem egy maroknyi emberre van szükségünk, akik tökéletesen csinálják a hulladékmentességet, hanem milliókra, akik tökéletlenül.”
10. Ha valakin eluralkodik a klímaszorongás, vagy teljesen lefagy a klímával kapcsolatos hírektől, akkor is jó eszköz lehet a zero waste. Mert ha azt mondja neked valaki, hogy akkor menj haza és dolgozd fel, hogy itt a világvége, vélhetően kakaós csigává kuporodva fogod rágni a párnád csücskét. A zero waste pedig egy kiváló és könnyen megvalósítható eszközt ad a kezedbe, és a cselekvés szintjére lépve a szorongás is oldódhat.
Hallgassátok szeretettel a Komposzt első részét.
Nagy Réka Ökoanyu