„Ebben a világban élni sokszor már önmagában trauma”
Egyre többet beszélünk róla, de még mindig nem eleget: a Ki vele! második évadának utolsó adásában a mentális betegségek a téma.
Egyre többet beszélünk róla, de még mindig nem eleget: a Ki vele! második évadának utolsó adásában a mentális betegségek a téma.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a száj mikrobiomjának állapota közvetlen befolyással bír nemcsak a testünk, de a lelkünk egészségére. Ez a kvíz megmutatja, pontosan miként!
Milyen út vezet az anorexiáig? Mi mozgatja egyre mélyebbre az anorexiás beteget? Hogyan manipulálja az érintett a környezetét? Mi hozhatja el a töréspontot, és hogyan lehet meggyógyulni belőle? A Breakout Roomban Tímár-Gregorits Nóra anorexiatúlélővel beszélgetett D. Tóth Kriszta.
Ha már sokszor kitakarítottunk a szőnyeg alatt, nem érdemes tovább keresni ott a porcicákat – jobb inkább kiterülni rajta, és élvezni a puhaságát.
A 21. században sok minden arra sarkall minket, hogy túlzásokba essünk: túlfogyasztunk, túlszeretünk, túlaggódunk és túlgondolunk. Utóbbiról írt könyvet a népszerű popkultúra-kutató, Amanda Montell, aki azt vizsgálja, a bizonytalanság közepette miért épp az irracionalitásban keressük, és leljük meg gyakran a válaszainkat.
A könnyed társalgások ereje is számít: a manikűrösnél töltött idő pozitívan hat a hangulatra, az önbizalomra, a kipihentségre egy új kutatás szerint.
A nőknél nehezebben ismerik fel az ADHD-t, ami megnövekedett szenvedéshez, pszichés nehézségekhez és egészségügyi terhekhez vezet. Mit lehet tenni?
Egy új kutatás szerint a természet, a fák, a zöld környezet látványa csökkenti a stresszt, és növeli a mentális jóllétet, ami jobb alváshoz vezethet.
Az önsértés figyelemfelhívás. A belső feszültségek, traumák és érzelmi elfojtások fájdalmas lenyomata, amivel egyre több fiatal küzd világszerte. Hogyan ismerhetjük fel a jeleket, mit tehetnek a szülők és a barátok? Ennek járt utána dr. Fehér Tibor Dániel klinikai szakpszichológussal és Reményiné Csekeő Borbála családterapeutával, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével Simon Eszter.
Bizonyos esetekben a valódi probléma nem az ADHD-s személy impulzív viselkedése a közösségben, mert az csak egy jelzés egy mélyebb problémáról: arról, hogy valaki hazudik, kettős mércét alkalmaz, stb. De mivel kézenfekvőbb (és lássuk be, gyakran kényelmesebb) a hangos, látványosan kiakadó ADHD-st „megfegyelmezni”, mint leásni a probléma gyökeréig, gyakran csak felületi kezelés történik. Őszintén a justice sensitivityről.