„Ennyi kishitűséget egy szobában még nem láttam” – mondta Dián Dóri, amikor a felvétel után belépett a stúdióba. (Hozzátenném: ez épp Dóri belépésével lett igazán igaz, mert ha létezik ember, aki még a létezéséért is képes bocsánatot kérni, az éppen ő.)

A mai Popfilter egyik központi témája ugyanis az önmarcangolás, a szorongás, és az önmagunkkal szemben támasztott elvárásaink (meg a környezetünkből ránk zúduló figyelem, kritika vagy épp dicséret).

Erdős Virágnak mindegyikből kijut bőven, és beszélgetésünk során rétegről rétegre haladva tárja fel előttünk, mennyi bizonytalansággal jár a művészélet. Szó esik ennek lelki vetületéről: a jogos és a rosszindulatú kritikáról, a névtelen kommentekről és a szeretetről, amit (szorongó ember lévén) szintén nem könnyű kezelnie. És szó esik a materiális vetületéről is: annak a védőhálónak a hiányáról, amely az irodalmi támogatások átalakulása következtében veszett el, és amely nélkül sok-sok szerző számára nagyon nehéz ma ezen a pályán.

Legújabb, Erdős Virág könnyei című kötetének egyik fő szála a futárként eltöltött másfél év, az apokaliptikus hangulatú főváros és az ételkiszállítás során előálló izgalmas vagy épp bizarr helyzetek.

Erdős Virág mesélt nekem arról, mit szeretett a Rájátszásban (és mit nem), hogy miért és miként keres mindig új meg új projekteket magának, hogy milyen az, amikor egy szerelembe betüremkedik az egész társadalmunk – és hogy miért számít ma coming outnak arról írni, az ember kit szeret.

A költő őszintén beszél hiányérzetéről Hősöm című, a Hős utcai szegregátumban készült kötetéről, ennek a munkának a lelki hatásairól, és arról is, hogyan kapcsolódik össze köteteiben a szó és a kép (és aztán mit kezdenek ezzel az olvasók). Szó esik arról, milyen az, amikor egyik versének szereplője gyilkosság áldozata lesz, és hirtelen átértékelődik maga a költemény is, de arról is, hogy miért nincs kibékülve a közéleti költő skatulyájával. 

Megejtően őszinte, nagyon sok pontján elgondolkodtató beszélgetés ez egy befelé forduló (és introvertáltságáról ezúttal nyíltan beszélő), egészen különleges látásmódú, érzékeny művésszel, aki olykor még a szeretet miatt is képes szorongani.

Hallgassátok olyan szeretettel, amilyet én éreztem, amikor visszahallgattam.

Csepelyi Adrienn

A Popfilter további epizódjait itt találod: