1. Novák Ferenc Erdélyben született, nagyanyja örmény volt, a rokonságba pedig bekerült egy görög nagybácsi is, ennek köszönhetően a gasztronómia mindig is központi szerepet játszott a család életében. Tata híres vendéglátó volt korábban – ma már visszafogottan sürög a konyhában, de azért különleges salátákat gyakran készít a családi összejövetelekhez. Nem véletlenül súgták meg nekem, milyen jelképes születésnapi ajándékkal kedveskedjek neki, ha azt akarom, hogy a szívébe zárjon: csípős paprikával! (Mókás adalék, hogy a felvétel után Tata megsúgta: ha jót akarok magamnak, akkor elmegyek a kedvenc török delikáteszüzletébe. Én rossz irányba indultam, egy másik közel-keleti boltban kötöttem ki, ahonnan végül rengeteg finomsággal, és egy nigériai (!) szakácskönyvvel tértem haza. Mivel ez visszajutott Tatához, a lelkünkre kötötte, hogy én azért menjek a törökhöz, a lányai pedig feltérképezik neki az én indiaimat. Remélem, kilencvenévesen én is ilyen kíváncsi és nyitott leszek!)

2. Előadásaival többször is rosszallást váltott ki a politikai vezetésben a korai évek során, két évig működési engedélyt sem kapott.

Aczél György, a kor kultúrpolitikai mindenhatója diszkréten próbálta rávezetni arra, hogy ha már ő úgyis régóta Hollandiában dolgozik, esetleg vigye külföldre tanulni a gyerekeit is, addig se okoz itthon galibát. Tata azt felelte neki: „Gyuri bácsi, én ekkora örömet nem akarok maguknak okozni.”

3. Saját bevallása szerint a kezdetekkor botcsinálta koreográfus volt: „Életemben nem gondoltam volna, hogy én koreografálni tudok”. A katonaságnál azért kezdett koreografálni, mert a többi táncos vitatkozott, hogy mit táncoljanak, ő meg közbelépett, mert ha nem tudtak volna kész műsort felmutatni, mehettek volna vissza ágyút tisztítani.

4. Novák Ferenc a Bihari Táncegyüttes alapítója, a Honvéd Táncegyüttes vezetője, dolgozott Amszterdamban a Holland Táncszínház koreográfus-rendezőjeként. 1983-ban ő koreografálta az István, a király ősbemutatóját (a dalok egy része eleve az ő ritmikai meglátásain alapul, hogy jól táncolható legyen). Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze, Jubileumi Prima Primissima-díjas, 

5. Szakdolgozatához az erdélyi Széken végzett gyűjtést, ahová aztán elvitte kollégáit is, akikkel nem csupán a környékbeli táncokat, hagyományokat gyűjtötték, de egy ilyen úton született meg a Táncházmozgalom alapötlete is. Novák Ferenc elmeséli, hogyan kapacitálta jó barátját, az akkor színházi fotósként dolgozó Korniss Pétert, hogy menjen vele, és fotózza a székieket. Ezek a fotók nemcsak felbecsülhetetlen kulturális lenyomatok (néhány évvel később Széken bevezették az áramot, ami alapjaiban változtatta meg a szokásokat), hanem világhírűvé is tették a zseniális fotóművészt.

6. 

Az egyik, nagy felháborodást kiváltó koreográfiája egy lakodalom volt, amely során (botrány!) egyszer csak eltűnik a menyasszony és a vőlegény a mulatozó társaságból. Később ez a motívum feltűnik Nagy László „Menyegző” című versében – noha Tata gyakran bosszantotta ezzel a költőt, azt mondja: Nagy nem látta ezt a koreográfiát, nem innen származott az ötlet.

7. Novák Tata azt mondja: a néptánc megtartó erejének egyik alapja az, hogy Magyarországon csak egyetemi diplomával lehet egészen pici gyerekeket is tanítani, aki pedig elvégzi az egyetemet, az néprajzot, zenetörténetet és egyéb fontos dolgokat tanul. A gyerekeket tanulmányi kirándulásokra, múzeumokba, színházi előadásokra viszik, ezáltal széles műveltséget kapnak.

8. „Ha elkaptak volna a németek, le is lőhettek volna!” – kommentálta azt, hogy suhanc korukban a második világháború alatt (amellett, hogy kézigránáttal horgásztak), távközlési vezetékeket vagdostak le. „Nem ellenállás miatt, hanem mert szépek voltak.”

9. 

Tizenévesen lopott egy pisztolyt a kuplerájból, ahová a részeges portás beengedte. A klienseknek kötelező volt a portán hagyniuk fegyvereiket, Tata pedig elcsent egyet. A bátyja megpróbálta átalakítani a fegyvert, ám az a művelet közben elsült – és átlőtte Novák Ferenc ingét. Szó szerint centimétereken múlott az élete.

10. Tata őszintén mesél arról, mi a titka a válás után is összetartó családnak. Már az is szokatlan volt, miként beszélték meg Foltin Jolánnal, hogy elválnak – hogy aztán a válás után két héttel már újra együtt ebédeljen a család.

Mindezeken túl volt még szó a politikai szekértáborokról, kultúrkampfról, nacionalizmusról és valódi hazafiságról, a közbeszéd minősíthetetlen hangneméről, különleges útlevélről, Jézusról és arról, miért nem kell identitásról beszélnünk annak, aki magyar népdalokat tanul.

Hallgassátok szeretettel!

Csepelyi Adrienn

A Popfilter további epizódjait itt találjátok: