Endometriózis: Már az első menstruáció előtt jelentkezhetnek árulkodó tünetek
Hiába mondják egyre többen, hiába mondja már az orvostudomány, hogy a fájdalmas menstruáció nem normális, mégis máig tartja magát az a nézet, hogy ez ilyen, ki kell bírni. Ezért is tart átlagosan akár tíz évig is (sőt, sok esetben még tovább), mire egy nő megkapja a diagnózist. Mit lehet tudni a betegségről, ami minden tizedik nőt érint? Mikor jelentkezhetnek az első tünetek? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a Tünet legutóbbi, endometriózisról szóló adásából.
–
Mi is ez a betegség?
Az endometriózis röviden egy krónikus betegség, melyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövetek a méhen kívül jelennek meg és szaporodnak el, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkeken és a hashártyán, de találtak már ilyen szöveteket az agyban és a tüdőben is. Menstruáció idején ezek a szövetek ugyanúgy véreznek, fájdalmat, összenövéseket és akár meddőséget okozva. Kialakulásának pontos okát máig nem tudni; egyetlen megalapozott bizonyítékokon nyugvó szempontot ismer egyelőre a tudomány, hogy az ösztrogéndominancia valamilyen módon szerepet játszik benne.
Ez ilyen, ki kell bírni
Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász, aki egyébként a betegségben érintett, és a műsorban is megszólaló Dukai Regina modell, énekes kezelőorvosa is, hangsúlyozza, hogy
amennyiben a fájdalom a hétköznapi működést megnehezíti, vagy „ciklikusan szokatlan jelenségeket tapasztalunk a fájdalmon túl, úgy mint puffadás, bélperisztaltika-zavar, fejfájás, rossz közérzet, derékba, a végbélbe sugárzó panaszok, a húgyutakkal összefüggő tünetek, ciszták, ezek mind nagyon súlyosak lehetnek és kezelést igénylők.”
A tünetek akár már az első menstruáció előtt is megjelenhetnek ciklikus panaszok formájában, és a teljes termékeny kor alatt végigkísérhetik a beteg életét, ugyanis hiába műtik meg, hiába vállal valaki gyógyszeres terápiákat, a tünetek visszatérhetnek — főleg, mivel nem tudni a pontos kiváltó okokat. Viszont azt tudhatjuk, mi az, ami biztos nem tesz jót.
Hajlamosító tényezők
Például a környezetünk terheléséből származó idegen, ösztrogénszerű anyagok juthatnak a szervezetünkbe műtrágyákkal, műanyagszármazékokkal és a húsételekkel is, amelyekkel leginkább az út a gond, amíg eljutnak az asztalunkig. A húskészítményekben növekedési hormonok, antibiotikumok és egyéb, ismeretlen terhelések lehetnek, amelyek a szervezetünkben megzavarják az egészséges hormonrendszer működését.
Ez részben táplálkozástudományi kérdés, de egyébként tudományosan megalapozott irányelv nincs arról, hogy egy glutén-, tej- és húsmentes diétának bármilyen hatása lenne az endometriózisra.
Ugyanakkor „mindenki, aki endósként tartott már diétát, pontosan tudja, hogy szinte többet segített a panaszok enyhítésében, mint a gyógyszeres terápia. Szintén segítséget jelenthetnek azok a gyógyszeres hormonterápiák, amelyek felfüggesztik a menstruációt, de sokan nem bírják a mellékhatásaikat” – mondja a szakértő. – „Illetve ez a fajta kezelési módszer nyilván szóba se jöhet annak, aki még családtervezés előtt áll, vagy például migrénes fejfájásra, súlygyarapodásra hajlamos, esetleg a trombóziskészségre hajlamosító genetikai mutációi vannak. Tehát nagyon sok összetevős az, hogy kinek mit választunk. Valóban, a fogamzásgátló tabletta nagyon sokszor a fájdalmas menstruációt és az ovulációs fájdalmat egyértelműen törölni képes. Hovatovább, valamelyik a vérzést is elveszi, tehát van egy spirál, amit kimondottan endometriózis esetén szoktunk alkalmazni; a menstruáció teljes kiiktatásával a legegyszerűbb megszüntetni az elviselhetetlen tüneteket.”
A várandósság valóban segíthet a tüneteken?
Amennyiben endometriózis gyanúja merül fel, laparoszkópiás eljárással tudják megerősíteni a diagnózist, és ekkor indul el a mérlegelés, hogy mi az, ami eltávolítható, és mi az, ami nem. Minden eset egyedi, és nagyban befolyásolja a kezelés menetét, hogy a páciens családtervezés előtt vagy után áll.
„Egyébként a várandósság és a szoptatás az egyetlen olyan élettani helyzet, amikor a ciklus magától felfüggesztődik, és nem kell bevállalnunk a gyógyszeres terápiának a rizikóit és esetleges mellékhatásait”
– mondja Dr. Katona Renáta. – „De a szülés és szoptatás befejezése után, amikor visszatér a menstruációs ciklus, sajnos visszatérhetnek az endós tünetek is.” Ráadásul ez a kor előrehaladtával sem enyhül; sőt a perimenopauza idejében tud csak igazán tombolni, amikor még nagyon sok ösztrogénhormon van bennünk, de az azt kiegyensúlyozó sárgatesthormonból egyre kevesebb. „Akkor jönnek az igazán erős, bőséges, nagyon fájdalmas menzeszek, és nagyon sokszor az endometriózisnak a kiújulása is” – figyelmeztet az orvos.
Ezért a perimenopauza időszakában az esetlegesen addig megbújó vagy megpihenő endometriózis újult erővel indulhat romboló útjára. Ha már túl vagyunk a családtervezésen, ilyenkor esetleg újabb esélyt lehet adni a különböző hormonos megoldásoknak, például a kizárólag sárgatesthormont tartalmazó spirálkészítménynek.
A.fájdalom.nem.normális.
A legfontosabb, amit az endometriózisról tudni kell, hogy túlságosan normalizáltuk a fájdalmat. Márpedig aki tényleg úgy érzi, hogy az életét meghatározza a ciklusa; ha bizonyos időközönként szinte lehetetlen normálisan létezni; ha minden hónapban „viselkednünk kell”, hogy ne lássák rajtunk a szenvedést — akkor addig kell menni orvoshoz, amíg olyat nem találunk, aki komolyan veszi a tüneteket.
A kínzó fájdalom, az életet megkeserítő tünetek valódiak, orvosilag megfogható okuk van, és nincs annál veszélyesebb, mint legyinteni, mondván, hogy „ez már csak ilyen”.
Glow
Glow