Augusztus 11-én indult a magyar HBO első saját gyártású reality sorozata, A híd. Tizennégy játékos egy eldugott romániai helyszínen egy 250 méter hosszú hidat épít, hogy eljusson a tó közepén rájuk váró harmincmillió forinthoz. Mindezt néhány nap alatt, csakis kézi eszközökkel, emberi erővel, sok-sok nehezítéssel. Megnéztük az epizódokat szerkesztőmmel, Dián Dórival, és azonnal felvettük a kapcsolatot a készítőkkel: meghívtuk őket, hogy feltehessük nekik az összes kínzó kérdésünket. Ezer éve szerettem volna egy hasonló produkció háttérmunkálataiba belelátni, a mai adásban Závorszky Anna producer, a műsorvezető, Magyarósi Csaba és az egyik versenyző, a több megosztó döntést is hozó Noé Viktor segítségével megtehettem. Popfilter – Szűrjük a zajt!
–
–
Ezúttal nemcsak hallgathatod, de nézheted is a Popfiltert:
„Toxikus környezetben nőttem fel, ami többek közt épp azért volt mérgező, mert a személyes határokat sosem tartották tiszteletben” – mondja Fajt Alex influenszer, akivel A híd című realityben való szereplése kapcsán beszélgettünk.
A Popfilter mai adásának vendége Bányai Judit, aki a Nem akarok beleszólni csapat tagjaként lett ismert, számos fontos közéleti témában készít tartalmat, egy ideje pedig a Fókusz Stúdió szerkesztő-gyártásvezetője.
Emberevés, Bánatszalonna, külföldi karrier, depresszió, kommunában élés és vidékre költözés – ezekről mind szó esett a Bohemian Betyars tagjaival a Popfilterben.
A Bohemian Betyars tagjai, Szűcs Levente és Dankó Dániel mesélnek depresszióról, külföldi turnékról, kommunáról és művészi inspirációról a Popfilterben.
Augusztus 23-án van a vak kutyák nemzetközi napja. A kutyák szerencsére jól alkalmazkodnak a környezetükhöz, és mivel sokuknak a szaglás az elsődleges érzékszervük, az orrukkal képesek kompenzálni a szem hiányosságait. Mi okozza a kutyák vakságát? Hogyan lehet látássérült ebet tanítani, szocializálni? És mik azok a dolgok, amikre oda kell figyelned egy vak vagy megromlott látású kutyus gazdájaként?
Kiab 16 éves volt, amikor a bátyja eladta egy kínai családnak. Az eset korántsem egyedi: vietnámi nőket és tinédzser lányokat rendszeresen adnak el „feleségnek”, ám valójában senki sem tudja, mi történik velük, miután átlépik az országhatárt. Leginkább a hegyvidéki, elszigetelt falvakból származó nők válnak az emberkereskedelem áldozatává.
Mivel az irodalom, a színház, a film mélyen megérinti, felkavarja az embert, a művészeti egyetem óráin és szüneteiben sok, nem ritkán személyes, nehéz téma is szóba kerül. Különösen, ha a tanár is fel van vértezve ezekre, és kész ő maga is tanulni a diákjaitól. Az oktató szavakkal segít, de nem is mindig azokkal a legtöbbet. Tompa Andrea írása.
