Valahogy így kéne történelmet tanulni… mert a történelemből tényleg van mit tanulni.

Vannak hivatások, ahol a nőknek még a szokásosnál is nehezebb megvalósítani a munka és a magánélet egyensúlyát. Két mozgóképes alkotás is foglalkozik most ezzel a kérdéssel.

A vegyészből lett költő és indián, akit Csontváry, Cseh Tamás, és a tragikus sorsú magyar-indiai festő, Amrita Sher-Gil is inspirál.

Egy utánozhatatlan életmű és egy nagyon különleges művész története.

„Tudja, ki vagyok én? Képes felfogni azzal a mogyorónyi agyával? Én nem egy ember vagyok, hanem egy egész hadsereg! Az én csettintésemre százezrek várnak, érti? Azt csinálják, amit én mondok! Azt gondolják, amit én akarok!”

Pedig olyan szépek együtt…

Ha a róluk szóló könyvet elolvasod, utána már semmin sem csodálkozol…

Női rendező, női forgatókönyvíró, női operatőr, és egy ősi kínai mítosz, aminek ma nagyobb a létjogosultsága, mint valaha.