Pedro Pascal őszintén mesélt a gyerekkorában őt ért iskolai zaklatásról, anyja tragikus elvesztéséről, arról a kutyáról, aki megmentette, és az öregedésről, ami most különösen megviseli. Egy ikon, aki inkább sír, mint pózol – és akitől egy egész világ reméli, hogy tényleg olyan kedves, mint amilyennek látszik.

A nyár közepén a legszívesebben bárok szellős teraszain, balatoni platánfák árnyékában vagy strandok medencéinél ücsörgünk hosszasan – eszünk ágában sincs sötét, zárt terekre gondolni. Pedig jobban tesszük, ha előrelátóak vagyunk, és már most megvesszük az őszi színházjegyeinket, nehogy lemaradjunk a legizgalmasabb előadásokról.

A 31. Sziget fesztiválon olyan világsztárok show-ira tombolhatunk, mint Charli XCX, Kid Cudi vagy Post Malone – azonban hiba lenne azt gondolni, hogy az esemény véget ér a nagyszínpados előadóknál. A programtáblában legalább olyan szép számmal képviseltetik magukat a cirkuszi és táncos programok, a workshopok, a kerekasztal-beszélgetések, valamint a képzőművészeti performanszok.

Bella Chagall neve legtöbbünknek férje festményeiről lehet ismerős. Pedig nemcsak a világhírű festő múzsája volt, hanem jelentős író is – a zsidó hagyomány és a női sorsok érzékeny krónikása.

Vannak témák, amikről nem kényelmes beszélni. Ilyen: az öregedés, az elmúlás, az időskori kiszolgáltatottság – a kieső katéter, az áll szélén lecsorgó leves, a hetek óta meg nem mosott haj, a gyász csendje. Az elhallgatásuk azonban nem megszünteti őket, hanem csak még hangosabb magányt eredményez: és nemcsak az érintett, de az őt körbevevő család számára is. Interjú Áfra Jánossal új kötete, a Kitakart anyám kapcsán.

„Sokáig be voltam fagyva, hogy mit kezdjek ezzel. A könyveihez nem nyúltam, és – nevezzük nevén – gyászoltam. Aztán most kijött a Sandman, ami kész tények és döntés elé állított, hogy végiggondoljam, hogyan is vagyok ezzel az üggyel, Neil Gaimannel, és úgy általában a morálisan elbukó írókkal, művészekkel. Itt és most három dologra jutottam.”

Hermann Göring neve, ami örökre összefonódott a holokauszttal, világszerte ismert. De vajon mit kezdhetnek a leszármazottai a tetteivel és a Göring-klán örökségével? Többek között erre a nehéz kérdésre keresi a választ Bettina Göring, a náci vezető unokahúga a Drága Bácsikám – Elátkozott örökségem c. könyvében.

Ma van a barátság világnapja. A nap, amiről sokan nem is tudnak, pedig akár piros betűs ünnep is lehetne, hiszen voltaképp azokat a kapcsolatainkat ünnepeljük, melyek támaszt nyújtanak a nehéz időszakainkban, növelik az élettel való elégedettségünket, és ha mindez nem lenne elég, még az élettartamunkat is meghosszabbíthatják! Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a barátság legalább olyan komplex és sokrétű viszonyrendszer, mint a szerelem.