Kimenő Radival: mindent a szemnek – színházban, filmvásznon és a kiállítótérben

–

A döntéseknek súlyuk van – Így szexel a Z generáció

Nincsenek szabályok, csak a szabadság maga. Klubok, bulik, alkoholmámor, és persze véget nem érő ismerkedés. Csillogás. Fesztelenség. A határok folyamatos feszegetése. Vagy inkább átlépése. Mámorító, ugye? Kezdetben az – pontosabban annak tűnik.

De a szabadság tényleg azt jelentené, hogy hagyod másoknak, hogy átgázoljanak a határaidon? Vagy valójában érzelmi kiszolgáltatottságról van szó, amit a szabadság hamis illúziója mögé rejtettek? A Z generáció féktelenséggel teli és már-már szabályok nélküli életének legmélyén ezek a húsba vágó kérdések lapulnak.

Velük lesz kénytelen szembesülni a három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em, akik a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban vetik bele magukat az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.

Molly Manning Walker rögtön első rendezésével elnyerte a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, teljesen megérdemelten: a Hogyan szexeljünk az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser.

Autentikus, sodró alkotás, ami olykor az égig emel, máskor viszont a pokol legmélyére taszít.

A film országos premierje április 4-én lesz, a bemutató előtt azonban a Mozinet Filmnapok alkalmából már február 15–16-án között országszerte több moziban is műsorra tűzik. Ne hagyd ki a lehetőséget, és nézd meg jóval a premier előtt ezt a díjnyertes alkotást.

A pontos listát ITT találod.

„Ha szeretsz, elengedsz” – Elsöprő erejű jazzopera Balla Eszterrel és Szabó Kimmel Tamással

Elválni képtelenség, de már egymásba kapaszkodni sem megy. El kellene engedni a másikat, de hogyan? Mi marad hát így két emberből? 

Egy se veled, se nélküled kapcsolat valósága ez, amit elsöprő erővel visz színpadra a magyar drámairodalom leglíraibb és legzeneibb prózái közé tartozó Vőlegény című Szép Ernő-darab nyomán Balla Eszter és Szabó Kimmel Tamás.

Az eredeti színdarab részleteiből született Vagy a szívem dobbant című előadás műfaját tekintve igazi különlegességnek számít. A jazzopera megzenésítve és elénekelve mutatja be a két főszereplő végtelenségig hömpölygő, időtlen találkozását és az összetartozás–szétválás szerelemi tébolyát. Az eredeti mű nem teljes egészében kerül színpadra: a belőle kimetszett nagyjelenetek – miközben megőrzik az eredeti történet gazdag alapanyagát – az előadás folyamán egyfajta két hangra írt, megzenésített, Szép Ernő-i prózaverssé válnak.

A zenei kíséretet a darabban – harmadik szereplőként – a Swing à la Django zenekar adja, amely méltó társa a két színésznek, akik szívüket-lelküket a nézők elé helyezik ebben a műfaji különlegességnek számító előadásban. 

A darabot legközelebb február 9-én lehet megtekinteni az Erzsébetligeti Színházban. Jegyet ITT válthatsz rá.

Az egyik legizgalmasabb női kiállítás, amit ma láthatsz

Szerintem nem vagyok egyedül azzal, amikor azt mondom: öröm, hogy a női perspektíva egyre nagyobb teret kap a kiállítóterekben. Erre a vonalra erősít rá a Hagyományok Háza nagyszabású Női lélek, népi formák című kiállítása, amely

a huszadik század elejének két nagy stílusa, a szecesszió, illetve az art deco és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.

Miért gondolta a Stühmer csokoládé- és bonbonkészítő gyár, hogy csokoládédobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű Zsolnay-gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Ezekre az izgalmas történetekre is mind fény derül a kiállításon, amely olyan meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében.

A tárlatról bővebb információkat ITT találsz.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hagyományok Háza-Budai Vigadó (@hagyomanyokhaza) által megosztott bejegyzés

Állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok állítják színpadra Bertolt Brecht nagy sikerű darabját

Mégis mi mellett tartunk ki a világ folytonos szétesése és összeállása között? Milyen igazság, milyen valóság építésében veszünk részt? És hogyan leszünk azzá, akik vagyunk?

Bertolt Brecht nagy sikerű darabját, A kaukázusi krétakört már sokan színpadra vitték, február 24-én és 25-én azonban minden eddiginél különlegesebb formában lehet megtekinteni a Jurányi Házban.

A dráma nyomán életre hívott a KÖR – egy gondoskodó uralkodó történetét ugyanis az ART-RAVALÓ projektben részt vevő állami gondoskodásban nevelkedett fiatal felnőttek állítják színpadra. Az előadás alapja a drámaíró műve, és ezeknek a fiataloknak a képzeletében születik újjá és alakul át a saját történetükké.

A darabot Borsos Luca és Szenteczki Zita rendezte.

A nemzetközi hírű ART-RAVALÓ egy olyan szociális-művészeti és pályaorientációs projekt, amely a gyermekvédelemben nevelkedett fiatalok társadalmi beilleszkedését és önálló életük elkezdését segíti. A projekt részeként a fiatalok hat hónapon át tartó színházi-művészeti képzésben részesülnek – ennek eredményeképp született meg ez az előadás.

A darab február 24-én és 25-én látható a Jurányi Házban. Jegyet ITT válthatsz rá.

Nem hiszed el, hogyan teltek az újkori arisztokrácia mindennapjai – Úri huncutságokból Pesten nem volt hiány

A történelem a mai napig itt él velünk, ott lüktet minden épületben, utcasarkon, és csak ránk vár, hogy felfedezzük a titkait. Nincs is jobb és élvezetesebb mód erre, mit egy vezetett séta egy kellemesen tavaszias februári napon. A Sétaműhely jóvoltából pedig ezúttal a hazai arisztokrácia szigorú szabályokkal teli, az alsóbb osztályok elől elzárt világába nyerhetsz bebocsátást, és a Palotanegyed egykori urai, úrnői színe elé járulhatsz. Megnézheted, hogyan éltek, szórakoztak és házasodtak – sőt, egyik előkelő rezidenciájukat belülről is megcsodálhatod. Sőt, az Úri huncutságok Pesten című sétán még az is kiderül, hogy ki volt a vörös grófnő, melyik gróf gyújtott állítólag ezerkoronással szivarra, és hogyan ismerkedtek, házasodtak a hazai arisztokraták az újkorban.

A sétára ITT válthatsz jegyet.

Kiemelt kép: Mozinet; Dánél Csaba; Facebook / Art-ravaló; Sétaműhely

Filákovity Radojka