A Mona Lisa elrablása: sokáig azt hitték, Picasso is benne volt

–

Épp 112 évvel ezelőtt, 1911. augusztus 21-én egy Vincenzo Peruggia nevű férfi olyan hírhedt bűncselekményt követett el, amellyel szinte azonnal történelmet írt: ellopta a párizsi Louvre-ból a Mona Lisát (az esetről 2020-ban Marossy Kriszta kollégánk is írt ITT). A műkincsrablás médiaszenzációt keltett, és a rendőrségnek két évig tartott, mire elkapta a valódi elkövetőt – korábban azonban még Guillaume Apollinaire írót és barátját, Pablo Picassót is letartóztatták, mivel azt hitték, hogy ők voltak a bűncselekmény kitervelői.

Meglepő módon Peruggia kétes bűnözői tevékenysége segített abban, hogy a Mona Lisa világszerte híressé váljon.

De ki volt ő, miért és hogyan lopta el a festményt, és sikerült-e megúsznia a dolgot?

Vincenzo Peruggia a Louvre-ban dolgozott

Az olasz Vincenzo Peruggia egy kisstílű bűnöző volt, aki 1908-ban költözött Párizsba. Nem sokkal később a Louvre-ban kezdett dolgozni: az ő feladata volt, hogy a festményekre védőüvegeket szereljen. Munkája révén első kézből ismerhette meg a galéria falain lógó világhírű festményeket, és megértette, hogyan védik a műalkotásokat a hozzá hasonló bűnözőktől. A Louvre egyenruhájában – egy fehér köpenyben – Vincenzo Peruggia nyitvatartási idő után is szabadon járkálhatott a galériában, és részben a korlátlan hozzáférése tette lehetővé számára, hogy ellopja a festményt.

Ráadásul a Louvre biztonsági szintje is elég alacsony volt

A mai csúcstechnológiás biztonsági rendszerekkel és megfigyelő kamerákkal szemben a huszadik század elején alig volt valami, ami megakadályozta volna a bűnözőket abban, hogy a felbecsülhetetlen értékű műkincseket levegyék a falakról, vagy akár elemeljék az üvegszekrényekből.

Ezt már a biszexualitásáról is ismert belga kalandor, Honoré-Joseph Gery Pieret is bebizonyította azzal, hogy a múzeum vitrinjeiből zsebre vágott néhány apró, ősi műtárgyat, és eladta azokat barátjának, Picassónak.

Peruggia nem egyedül dolgozott

Bár az olasz férfi irányította a műkincsrablást, volt segítsége: egy testvérpár, Vincenzo és Michele Lancelotti segédkezett a lopásban. Együtt egy biztonsági szekrényben rejtőztek el, és várták, hogy a galéria bezárjon. Sötétedés után gyorsan munkához láttak, eltávolították az üvegdobozt és a keretet, leemelték a műalkotást a falról, majd egy takaróba csomagolták. Amikor a galéria kinyitott, észrevétlenül kicsempészték az épületből. Meglepő módon senki sem vette észre a Mona Lisa eltűnését, egészen addig, amíg egy látogató, aki a műalkotás megtekintése miatt érkezett, az üres fallal találta szemben magát.

Egy dupla fenekű ládába rejtették a festményt

Peruggia és segítői minden gond nélkül kivitték a festményt a Louvre-ból, majd a férfi párizsi lakásába mentek vele. Eredetileg azt remélte, hogy el tudja adni a műalkotást egy gazdag gyűjtőnek. Amikor azonban a festmény ellopásának híre bejárta a világsajtót, és a rendőrség nagy összegű jutalmat ajánlott fel a kép visszaszolgáltatásáért, rájött, hogy ez a vártnál nehezebb feladat lesz – így a festményt egy dupla fenekű ládában tárolta, amíg kitalálta, hogyan tovább.

Két évvel később a tolvaj megpróbált megszabadulni a festménytől

Peruggia úgy döntött, hogy Leonardo Vincenzo álnév alatt megpróbálja eladni a festményt egy Alfred Geri nevű firenzei műkereskedőnek. Geri érthető módon azonnal gyanút fogott, ezért megkérte egy olasz művészeti galéria vezetőjét, hogy csatlakozzon hozzá a Peruggiával való találkozón.

Miután megerősítették a festmény eredetiségét, a két olasz szakértő úgy tett, mintha elfogadnák Peruggia ajánlatát, titokban azonban értesítették a rendőrséget.

Innen a festmény visszakerült a Louvre-ba, ahol ma is lóg. Közben a rendőrség elkapta Peruggiát, aki azt állította, csak azért lopta el a festményt, hogy visszaszolgáltathassa azt Olaszországnak. 

A következő évtizedekben sértetlenül lógott a falon a Mona Lisa, mígnem…

…1956-ban nem egyszer, hanem rögtön kétszer is megpróbálták megrongálni. Először egy látogató borotvapengével próbált kárt tenni a festményben, ám végül nem járt sikerrel. Később egy Hugo Unjaga Villegas nevű bolíviai férfi egy követ dobott a festményre. „Volt egy kő a zsebemben, és hirtelen eszembe jutott, hogy megdobom vele a képet” – mondta akkor. Szerencsére a Mona Lisát üveg védte, így Villegas nem okozott maradandó károsodást a festményben, csak egy apró foltban sérült a festék. Ezt rögtön ki is javították, így néhány nappal a támadás után ismét látható volt a Mona Lisa. 

1974-ben a festmény elhagyta a Louvre-t, és a tokiói Nemzeti Múzeumban állították ki

Egy Tomoko Yonezu nevű japán nő kifogásolta a múzeum fogyatékossággal élő emberekkel való bánásmódját, és erre úgy kívánta felhívni a figyelmet, hogy rögtön az első napon, amikor a Mona Lisa a nagyközönség elé került, megpróbálta vörös festékkel leönteni. Kár nem történt, Yonezut azonban letartóztatták, vádat emeltek ellene, és pénzbüntetésre ítélték.

A produkciója azonban jelentős változást hozott – a Nemzeti Múzeum ezt követően tűzött ki olyan napokat, amikor kizárólag fogyatékkal élők tekinthették meg a Mona Lisát.

Legközelebb 2009-ben próbálták megkárosítani a festményt. Akkor egy orosz nő dühében, amiért megtagadták tőle a francia állampolgárságot, hozzávágott egy csészét – a védőüvegnek hála azonban kár most sem keletkezett. És bár 2019 óta golyóálló üveg védi a Mona Lisát, ez sem tántorította el legutóbbi támadóját: egy kerekesszékes nőnek öltözött francia férfit, aki 2022-ben tortával próbálta meg összekenni a festményt (természetesen eredménytelenül), mondván, így szeretné felhívni figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képek forrása: Getty Images/ Roger Viollet / Contributor

Mózes Zsófi