„Szóval te is az égből jöttél?” – Nyolcvan éve jelent meg A kis herceg
Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb könyve (amely egyben a világ egyik legolvasottabb könyve ma is) 1943. április 6-án jelent meg először. Az ajánlás a legjobb barátnak szól (akinek „Nagy szüksége van a vigasztalásra”), de egyben ajándék az író szerelmének, múzsájának, a salvadori Consuelónak, akivel az író felettébb viharos házasságban élt, de aki a távolság, és a sorozatos, kétoldali hűtlenségek dacára a szívének legkedvesebb rózsa maradt mindörökké. Kurucz Adrienn írása.
–
Hogy igazából nem gyerekeknek szóló mese A kis herceg, arra magam is akkor eszméltem rá, amikor a lányomnak olvastam fel évekkel ezelőtt a könyvből. Kicsi volt még, nem igazán értette, el-elunta a felnőttek fura világát tanulmányozó, aranyhajú fiú történetét.
Aztán úgy hozta az élet, hogy nemrégiben újra elővettük a kötetet. (A kamasz lányom még mindig szereti, ha felolvasok neki olykor.) Most már mind a ketten bele tudtunk feledkezni ebbe az érzelmes, filozofikus példázatba – én sokadjára, a lányom életében először. Én hümmögő nosztalgiával, ő pedig a lázadókorszak tüzes indulatával. Úgy, ahogy csak a gyerekek, és a gyereklelkű, szerencsés felnőttek képesek.
Dúlt a háború, amikor ez a könyv íródott
Exupéry egy évvel később halott volt.
A kis herceg olvasható számvetésként és egyben búcsúlevélként is, én nem is tudom másként olvasni, bevallom.
A sivatagban balesetet szenvedő pilóta előképe (és önbeteljesítő jóslatának áldozata) maga az író lehet, aki 1935-ben négy napig hányódott a homokdűnék közt navigátor társával. Mindössze pár keksz, némi csokoládé, egy termosz kávé majd egy még idejében érkező beduin segítségével élték túl a kalandot.
Ugyanakkor a kis hercegben is felfedezhetjük őt (valamint szeretett öccsét, aki tizenöt évesen reumás lázban vesztette életét), legalábbis énjének tiszta, jóhiszemű, kreatív és csodaváró részét, amelyet féltve igyekszik menteni, életben tartani magában, de a társadalmi elvárások, a pusztító józanság és a zord körülmények miatt az (ön)védelem egyre nehezebb.
1943-ban Exupéry élete semmilyen szempontból nem volt harmonikus
Igaz, az idő tájt hogyan is lehetett volna harmonikus bárkié.
Feleségével, Consuelo Suncín Sandoval Zeceñával akkor már több mint egy évtizede tartott a héjanászuk. Nem bírtak egymás nélkül élni, de egymással sem.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az író, mivel a háború előtt pilótaként postai küldeményeket szállított (óriási szerepe volt a polgári légiposta-szolgálat kiépítésében), rengeteget volt távol, amikor pedig nem repült, akkor sokat ivott és sokat udvarolt, de közben a feleségét is ajnározta. A szintén művész (író, festő) Consuelo, akinek ez már a harmadik házassága volt, ugyancsak kicsapongó, zűrzavaros életet élt, de amikor távol volt a férje, megszállottan igyekezett hírt kapni felőle, féltette, várta.
Ha Exupéry nem volt a közelében, betegeskedett, romlott az asztmája. Alakja A kis hercegben két szerepben is visszaköszön: ő a rózsa, de ő a kígyó is, amely megöli a főhőst.
A mű születésének időszakában Exupéryt persze nem csak a házassága viselte meg. Hazájának, Franciaországnak a helyzete is kétségbe ejtette. Úgy látta, szétszakad a nemzet, nem támogatta sem a Hitler-barát Vichy-kormányt, sem pedig a szabad Franciaországot képviselő De Gaulle-t. 1940-ben, a német megszállás után, Amerikába emigrált. Élt Kanadában, majd az Egyesült Államokban is, ahol a nácik elleni katonai fellépésre agitált.
A kiadója javaslatára kezdett el írni egy gyerekeknek szóló regényt
Úgymond hangulatjavítóként gondolták ki neki ezt a feladatot. A kis herceg karaktere már régóta élt benne, gyakorta rajzolgatta alakját. A könyvvel és az illusztrációkkal egy év alatt elkészült, és napra pontosan nyolcvan éve jelent meg először a mű New Yorkban. De hogy gyerekregény lenne, az azért erősen kérdéses.
Az azonban nem, hogy az elmúlt évtizedekben a világirodalom egyik legtöbbet olvasott, legtöbb példányban kiadott, legtöbb nyelvre lefordított művévé vált, számos adaptáció készült belőle.
És azok, akik olvassák a regényt, gyakorta kíváncsiak lesznek Exupéry más műveire is. Mert Exupéry korántsem egykötetes író. Ő jegyzi A déli futárgép, az Éjszakai repülés, Az ember földje című regényeket is, és a Citadellát, amely csak a halála után jelent meg.
1944-ben ugyanis Saint-Exupérynek, akárcsak a kis hercegnek, nyoma veszett
Halála előtt nem sokkal visszatért Európába, hogy felderítőként hazája felszabadításáért harcoljon. Ennek ellenére német kollaborációval vádolták, ugyanis publicisztikáiban bírálta Charles de Gaulle tábornokot. A rágalmak nagyon bántották az írót, depressziós lett, sokat ivott, és sokat szenvedett. Erős fájdalmai voltak, mivel egy 1923-as repülős balesetben súlyos fejsérülést szenvedett.
Július 31-én, a Földközi-tenger fölött tűnt el a gépe. Korzika szigetéről indult, hogy a Rhône völgyében állomásozó német csapatok helyzetét felmérje. Nem tért vissza a felderítésről, és néhány nappal később a francia partvidéken találtak egy holttestet, melyet Carqueiranne faluban eltemettek.
Az elföldelt holttest valószínűleg az övé
Talán a németek lőtték le a repülőjét. Utóbb több német háborús veterán azt vallotta, hogy ők találták el Saint-Exupéry gépét, de a Luftwaffe feljegyzései nem igazolták a katonák beszámolóit. Van olyan elmélet, miszerint a 44 éves író rosszul lett, ezért zuhant le. Egy másik verzió szerint öngyilkos lett.
1998-ban egy marseille-i halász megtalálta Saint-Exupéry ezüst karkötőjét a tengerben, és egy Lockheed P–38-as darabjai is előkerültek az öbölben – ilyen géppel repült az író.
Nincs nyoma annak, hogy a gép találatot kapott volna.
Kiemelt képünk forrása: Getty Images / ullstein bild / Contributor
