Hajszálai tanulmányozásával derült fény Beethoven egészségi problémáira
És még egy családi titok is lelepleződött
Tudósok nem más, mint Ludwig van Beethoven feltételezett hajszálait tanulmányozták, hogy feltérképezhessék a zeneszerző genomját, vagyis a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információját. Így megtalálták a zeneszerző ötvenhat éves korában bekövetkezett halála hátterében álló lehetséges okokat, valamint egy valószínűleg apai ágon öröklött kórt, és egy családi titkot is felfedeztek. Szabó Anna Eszter írása.
–
Kecskeszőrt a rajongónak!
Dióhéjban eddig annyi információnk volt Beethoven egészségi problémáiról, hogy az 1770-ben született német zeneszerző és zongoraművész a húszas évei közepén-végén kezdett fokozatos halláskárosodástól szenvedni, 1818-ra pedig már teljesen elveszítette a hallását. Végül ötvenhat éves korában hunyt el, 1827-ben. Azt lehetett még tudni róla, hogy nem vetette meg az alkoholt, de ez abban a korban sem volt annyira szokatlan jelenség, pláne a művészek körében. Emésztési, gyomor-bél rendszeri gondjai is voltak, sárgaságtól, májelégtelenségtől is szenvedett, de ennél többet nem tudtunk eddig.
A Cambridge-i Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport számára azonban ennyi infó nem volt elég, ezért elemezni kezdtek korabeli rajongók által őrzött, előzőleg hitelesített hajtincseket. Erre már csak azért is szükség volt, mert egyszer, nem sokkal a zeneszerző halála előtt
egy rajongó kért egy tincset az általa imádott Beethoven hajából (nem volt ez szokatlan kérés akkoriban), a művész asszisztense viszont egy marék, igaz, hasonló árnyalatú kecskeszőrrel verte át.
A rajongó nő büszkesége, aki előszeretettel mutogatta a tincset mindenkinek, csak addig tartott, amíg az átverés egyik beavatottja fel nem világosította: nem imádottja hajszálait kapta meg. A nő csalódottságának híre eljutott Beethovenhez is, aki erre küldött neki egy igazi hajtincset, ezúttal valóban a saját feje búbjáról. Ezúttal tehát többek között ezt a tincset is kielemezték a szakértők a tanulmányhoz.
Évszázados titkok egy hajszálban
Bár a vizsgálatok során Beethoven siketségének konkrét okát végül nem tudták megállapítani, ám találtak apai ágon öröklött kockázati tényezőket és hepatitis B-fertőzésre utaló jeleket is, amik a sárgaságot okozó májzsugorodáshoz is vezethettek.
Halála számos kérdést vetett fel az elmúlt két évszázadban, a találgatások a halála után szinte azonnal elkezdődtek. Az ólomnak való kitettség volt az egyik fő magyarázat, ugyanis egyes tudósok szerint túl sok olcsó bort ivott, amit akkoriban ezzel a mérgező anyaggal kevertek, hogy elrejtsék a keserűségét.
Végül ezt az elméletet egy 2010-es tanulmány kizárta, mivel a kutatók azt állították, hogy miután megvizsgálták Beethoven koponyájának egy kis darabját, nem találtak benne több ólmot, mint egy átlagos ember koponyájában.
Az elemzés meglepetést is hozott, kiderült ugyanis, hogy Beethoven Y-kromoszómája nem egyezik az élő rokonoktól származókkal. Közös rokonuk Aert van Beethoven volt, aki a tizenhatodik században élt.
Valahol az Aert és Ludwig van Beethoven közötti hét nemzedékben egy nőnek a családfában ismeretlen férfitól született gyereke, és úgy tűnik, hogy Beethoven ennek a viszonynak lett a leszármazottja.
Kemény alkoholfogyasztó lehetett
Korabeli írásos források alapján lehetett tudni, hogy a zeneszerző kemény alkoholfogyasztó volt, bár a konkrét mennyiséget szinte lehetetlen megbecsülni. Kortársai többsége azt állította ugyan, hogy az akkori bécsi mércével nézve mérsékelten italozott, a források között nincs teljes egyetértés. Akárhogy is, ma már tudjuk, hogy sárgaság és májzsugor nem alakulhat ki csupán alkalmi alkoholizálással.
A kutatók szerint az adatok alapján az is valószínűtlen, hogy Beethoven gyomor-bél rendszeri panaszai mögött cöliákia (a köznyelvben gluténérzékenység) vagy laktózintolerancia állt, ahogy egyes kutatók eddig feltételeztek.
„Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy mi végzett Beethovennel – mondta Johannes Krause, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa. – De most legalább megerősíthetjük egy jelentős genetikailag örökletes kockázati tényező és a hepatitis B-vírusfertőzés jelenlétét.”
Tristan Begg, a Cambridge-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy „az ismert kórtörténetet figyelembe véve nagyon valószínű, hogy e három tényező – beleértve az alkoholfogyasztását is – valamilyen kombinációja együttesen hatott, de a jövőbeli kutatásoknak tisztázniuk kell, hogy az egyes tényezők milyen mértékben játszottak szerepet”.
Begg abban bízik, hogy ha Beethoven genomját hozzáférhetővé teszik a kutatók számára, talán további információkkal egészülhet ki a kép, és egy nap még komplexebb választ kaphatunk az egészségével kapcsolatos fennmaradó kérdésekre.
A vizsgálatot maga Beethoven engedélyezte
Természetesen sok kérdést vet fel a tanulmány, többek között morálisan megkérdőjelezhető, mennyire van rendben egy rég elhunyt személy genomjának tanulmányozása és nyilvános kitárgyalása. Ám ebben az esetben
maga Beethoven engedélyezte, hogy halála után tudósok vizsgálják, mi okozhatta a halláskárosodását. Ezt a kérését egy testvéreinek írott levelében fogalmazta meg.
Zenetudósok szerint azért is nagyon fontosak ezek a megállapítások, mert a zeneszerző több művéhez írt jegyzeteket, amelyek az aktuális egészségi állapotára utaltak és ezáltal befolyásolták az adott mű alakulását is. Minél többet tudunk meg róla, annál több árnyalattal gazdagodhat a Beethovenről és a zenéjéről kialakult kép.
A kutatás a Current Biology című folyóiratban jelent meg.
Kiemelt képünk forrása: Wikipedia / beethoven.de
